A Hűségkapu felavatása

Hozzászólok
A Hűségkapu felavatása
A díszközgyűlés résztvevői
A díszközgyűlés résztvevői
A Tűztorony a Hűségkapu nélkül
A Hűségkapu

A nemzetgyűlés 1922. december 7-én tartott ülésén fogadta el azt a törvényjavaslatot, melyben Sopron városának hűsgét kívánták hivatalosan is elismerni. Az 1922. évi XXIX. törvénycikk a kövezkezőképpen rendelkezett:

"A soproni népszavazási terület lakossága, amidőn válságos időkben az állami hovátartozás iránti hajlandóság próbára tétetett, a megtartott népszavazáson nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségről tett bizonyságot.

A hűséges ragaszkodás e megnyilatkozása a magyar haza minden fiában megerősítette a boldogabb jövő bekövetkezésébe és az isteni igazság örök diadalába vetett reménységet.

Midőn a törvényhozás a soproni népszavazási terület lakosainak államhűségét, melyről mindenkor meg volt győződve, szeretetével viszonozza, a népszavazás emlékét a következőkben örökíti meg:

1. § A soproni népszavazási terület lakosságának a magyar állam iránt tanusított tántoríthatatlan hűségét örök emlékezetül törvénybe iktatja.

2. § Elhatározza, hogy a népszavazás emlékének megörökítésére Sopron sz. kir. város területén e történelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékmű állíttassék fel.

3. § Sopron sz. kir. város címere a „civitas fidelissima” jeligével egészíttetik ki.

4. § E törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a minisztérium bízatik meg."

A második paragrafusban említett méltó emlékművet, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrászművész és Hikitsch Rezső műépítész alkotását, a Hűségkaput, 1928. október 14-én avatták fel ünnepélyes keretek között. Ekkor tartotta meg a város ünnepélyes díszközgyűlését, melyen Sopron város előljárói mellett megjelent többek között gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Klebelsberg Kunó miniszter, Zsitvay Tibor, a képviselőház elnöke, és gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház alelnöke is.

A hűvös őszi idő ellenére nagyszámú közönség kísérte figyelemmel, ahogy a délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepséget a városi dalárdák megnyitották, majd Simon Elemér Sopron vármegye főispánja elmondta nyitóbeszédét. Őt Thurner Mihály követte, aki a város nevében átvette a Hűségkaput:

"A hűség őrök tanuja, az öreg torony, új diszt öltött. Ezt a diszt Sopron szabad királyi város közönsége nevében hálás köszönettel veszem át, mint a magyar nemzet ajándékát. Ha újabb megpróbáltatás jönne, a soproni férfiak a Hűségkaput testűkkel fogják védeni: Sopron ismét kőfalként áll majd az ország nyugati határán. Ezt igérem a hűség városának polgárai nevében, a hűség mai ünnepén."

A polgármestert követően a díszpolgári címét a díszközgyűlésen átvevő gróf Bethlen István emelkedett szólásra, aki nem sokkal később, a Kaszinóban megtartott ünnepségen is beszédet mondott. Az eseményről így tudósított a korabeli sajtó:

"A díszközgyűlés után a soproni kaszinó nagytermében többszáz terítékes díszebéd volt s ennek keretében felavatták a vertarany hűségserleget, amelyet a felsőház alelnöke, gróf Széchenyi Bertalan, a Széchenyi-nemzetség hálája jeléül adományozott Sopronnak és vidékének, a népszavazás alkalmával mutatott hü magatartásáért.
A főhelyen a miniszterelnök előtt diszes talapzaton ott áll a csillogó aranyserleg. Gróf Széchenyi István nyerte annakidején a semmeringi derbyn. A hálás Széchenyiek most a következőt vésették a serlegbe: "a civitas fidelissimanak a Széchenyi-nemzetség hálája jeléül. Felajánlotta Sopron városának a népszavazás emlékéül gróf Széchenyi Bertalan." A serleg másik oldalára a legnagyobb magyar naplójából vett következő idézetet vésették: „Hol fognak az én hamvaim pihenni, kérdem gyakran magamtól, a hazában-e, avagy a külföldön?"

A város német és magyar polgárait Hungária körül ábrázoló alkotás - ezen bejegyzés írásakor - immár 89 éve állít emléket az 1921-es történelmi eseményeknek.

A korabeli újságcikket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1910-es évek és 1928
Kapcsolódó kiadvány: 
Forrás: 

https://1000ev.hu/index.php?a=3&param=7540
Pesti Hírlap, 1928.10.16.
Magyar Művészet, 1928/7.

Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1912
1928
2707-1208
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2017. október 14.

Hozzászólások

Albert Heisler képe

A Bethlen beszéd és maga a szoboravatás is igen heves (és egy-két esetben elég durva) reakciót váltott ki a korabeli osztrák sajtóban.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

A bejegyzés forrásául szolágló cikk is közölte, de célszerűbbnek láttam nem idézni, nehogy ismét indulatokra adjon okot ...

Fücsök Ferenc képe

Régen olvastam a Hűségkapuról egy részletes ismertetést, amiben a szerző leírta, hogy a szoborcsoport két szélén a négy kisgyerek az 1277 évi gyermektúszokra, és megöletésükre utal. Sajnos, a forrást nem találom. Ugyancsak nem találtam erre a megrendítő eseményre részletesebb leírást. Annyi derült ki eddig, hogy Ottokár cseh király 1277-ben elfoglalta a Felvidék és a nyugati országrész egy nagyobb darabját, de Sopront nem, mert a város ellenállt. Akkor hogyan szedett túszokat? Friedrich Kari bácsi diasorozatának első képén is csak a túszok megölését említi. (Ottokárt megérdemelt sorsa utolérte: 1278. augusztus 26-án a dürnkruti csatában meghalt.)
Tud valaki többet erről az időről? Esetleg forrásokat? Kérem segítsen, mert jó lenne többet tudni Sopron első megpróbáltatásáról és a hűsége első bizonyságáról.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Bár nem hiteles történelmi forrás, hanem irodalmi mű, de a kor hangulatát jól idézi Somogyváry Gyula A város meg a a sárkány című regénye.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Kérésére Dr. Gömöri János sorait tolmácsolom:

Fücsök úr kérdésére: ajánlom a Soproni Szemle 2001. évi 4. számának első cikkét, amelyben Szende Katalin történész részletesen, hiteles adatokkal tájékoztat arról, hogyan történhetett, hogy a soproni vár Ottokár kezére került és a lakosok gyerekei közül túszokat vihetett magával.

http://epa.oszk.hu/01900/01977/00213/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_2001-lv...

Horváth Péter Pál képe

Kisfaludi-Strobl Zsigmond szobrászművész nyilatkozta a készülő diadalkapuról: Klebersberg kultuszminiszternek volt az az ötlete, hogy a soproni népszavazás emlékére készülő monumentumot ennek a tűztoronynak a kapuján helyezzük el ... ... s néhány gyermek alakjában a nyugatmagyarországi nép, amely erőteljesen nyújtja kezét a magyar kultúra felé ... (Sopronvármegye XXVI/10)