A Kládler-kocsma

Keresés az archívumban

Helyszín
A Kládler-kocsma
Eredeti méret

A következő visszaemlékezést a Kládler-kocsmáról - korábban Halászkunyhóról - illetve a Pittner-fürdőről Ligeti Gábor tette közzé a Sopron anno Facebook oldalán:

"Édesanyámmal beszélgetve valahogy összeért a Fertő-tó és a selyemgyár története. Megkérdeztem tőle, mi volt a neve a Rákos és Balf közti strandnak. Valaki azt mondta Pittner-fürdő volt a neve, de anyu szerint ez a Kládler-strand volt, mert az oda vezető töltés végén állt a Kládler-kocsma. Utána a rákosi strandról beszéltünk. Elmondta, hogy 1945-ben a tél végén járt ott először Supszi bácsival, aki főmester volt a selyemgyárban. Azért mentek oda, mert Supszi bácsi vitte el a selyemgyár kocsijával Werner Oberholzert, a gyár igazgatóját Svájcba az orosz front megérkezése előtt, ezért az igazgató neki adta a fertői nyaralójának kulcsát, hogy amit tud használni, azt vigye el belőle. Anyu mondta, hogy még légi harcok - vagy legalábbis átrepülések - voltak a Fertő felett és nagyon félt az úton. Mire odaértek, a házat kifosztották. Apu elmondta, hogy '45 nyarán még volt kinn a vízitelepen, de az ősz folyamán valaki felgyújtotta az egészet és minden elpusztult. A határ lezártával majd 20 évre megközelíthetetlenné vált a hely. A Kládler kocsma épülete ma is áll."

Gábor a következőket is írta:

"Mintegy 1 km-re van a Rákos-Balf út mellett. Innen indult egy út a strand felé. Az út mellett volt egy savanyú kút is, hasonló a balfihoz."

A helyről Németh György a következőket írta:

"Csekélységem (76) tizenegy évesen a Fertő-strandon vagy Pittner-strandon tanultam meg úszni. A Kládler ill. Nádas csárdától nemcsak töltésre épített út, hanem vele párhuzamosan egy csatorna is vezetett a strandig, ill. tovább a nagy vízre, bottal hajtott csónakkal is ki lehetett menni. Azért volt Pittner -strand, mert a Pittner mérnökék bérelték, akik az Ötvös utcában laktak. Miklós fiuk '45 után Zólomyra magyarosított és Sopronban végzett bányamérnök, ismert és elismert geológus volt. A közelmúltban halt meg."

Ligeti Gábor később tovább mesélte a történetet:

"Még egy adalék Oberholzerékkal kapcsolatban. Édesanyám - akinek gépmester volt az édesapja a selyemgyárban - a Csengery utcában ma is álló piros téglás selyemgyári szolgálati házban nőtt fel. Oberholzerék is a gyár területén álló villában laktak és elég liberális gondolkodásúak voltak ahhoz, hogy az édesanyámmal egyidős fiúkat hagyják a proli gyerekekkel játszani, így anyu is gyakran játszott vele. A családban a feleség volt a vitorlázó, az ő hobbija miatt építette Oberholzer a fertői nyaralóját."

Kép típusa
Fotó/Mozgókép készítője
Kép/Mozgókép beküldője
Kép keletkezési ideje
1970-es évek
Kapcsolódó bejegyzés
A Pittner-fürdő
A Pittner-fürdő
1
Eredeti méret
Családi fotó a Pittner-fürdőben
Családi fotó a Pittner-fürdőben
2
Eredeti méret
Szerző
1970
Évszámos térképre

Hozzászólások

Tarcsai Mária | 2013. április 10. 16:21

Nagyon tetszik a családias sztori, amit megosztottál velünk. A Kradler kocsmában nem voltam, sem a Fertő partjáig nem jutottam el, de a fent említett forrásnál annál többet. A háború után évekig kishaszonbérletbe vettek ki a szüleim szőlőt, hogy megműveljék, és némi többlet jövedelemhez jussanak. A szőlőskert ha jól emlékszem a nevére az "Infried" dűlőben volt, ami jóval közelebb volt a Fertő tóhoz, mint Sopronhoz. A Nemeskúti úton mentünk végig (kis szekeret húzva) és szinte egész nap a szőlőben voltunk. Nekünk gyerekeknek volt a feladatunk friss vizet hozni ebből a bizonyos forrásból. Alig vártuk, hogy mehessünk, mert a forrás körül csodavilág volt. Tele volt szitakötőkkel és gyönyörű, kék-fekete színű fecskefarkú pillangókkal. Békákat is találtunk, tocsogtunk a friss vízben. Csuda hely volt.... Ha tudnám, hogy megvan még a forrás, elmennék oda nosztalgiázni....

A bejegyzés létrehozása: 2013. február 28.
Kérjük, ne használja a képernyő nyomtatást a képek másolására! Köszönjük.