Utcakép a Kossuth Lajos utcából, háttérben a 3-as és 7-9-es számú házakkal. Az utcáról készült képeslapok készítői előszeretettel komponálták úgy a felvételeiket, hogy azokon egy vagy akár több villamoskocsi is feltűnjön. Erre számos példát találnak, ha a kép feletti utcanévre kattintanak. Érdekes időutazás veheti így kezdetét.
Ha pedig a soproni villamosokról olvasnának bővebben, ezt a történetet ajánljuk figyelmükbe.
|2|
1888. évben Brand Antal soproni kereskedő lóvasút építési tervét ismertette az akkori újság. 1891-ben egy mérnök kapott előmunkálati engedélyt lóvasút építéssel kapcsolatban. 1895-ben is három cég jelentkezett Sopronban szabványos nyomtávú lóvasút építésének tervével.
1895-ben Lindheis budapesti cég, mely a pozsonyi villamosvasutat létesítette, ajánlatot tett a városnak villamosvasút építésére.
A lóvasút már nem volt korszerű, hiszen 1885-ben megnyílt az első budapesti villamosvasút. 1897-ben a miskolci és a szombathelyi villamosvasút kezdte meg működését. A Vasvármegyei Elektromos Művek Rt.-nak Ikerváron a vízi erővel hajtott telepén volt felesleges villamosenergiája, melyet a várossal létrejött szerződés alapján magasfeszültségen Sopronba szállított és ennek jobb kihasználása érdekében ajánlatot tett a városnak a Szombathelyen bevált közúti villamosvasút megépítésére. A Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. főrészvényese gr. Batthyány Géza 1897-ben engedélyt kapott a kereskedelmi minisztertől, hogy egy Sopronban megindítandó villamos közúti vasút előmunkálatait elvégezze.
A Városi Tanács bizottságot küldött Vas megyébe, hogy a Részvénytársaság már működő üzemeit megtekintse és tárgyalásokat folytasson.
Már 1897-ben készült egy szerződés, melyben rögzítették, hogy milyen feltételek mellett biztosítja a város a tervezett elektromos közúti vasút kiépítéséhez szükséges városi területeket.
A város már a villamosság bevezetésének lázában élt. Jellemző, hogy a mai Rákóczi utcában megnyílt kávéházat is „Elektra” névre keresztelték. A város köztörvényhatóságának 1899. július 11-én tartott rendkívüli közgyűlésén 8861/899. kgy. szám alatt hozott határozata alapján létrejött a szerződés a villamosvasút megépítésére.
A város és gr. Batthyány Géza között létrejött szerződést 1899. szeptember 3-án a belügyminiszter is jóváhagyta. A szerződésben a város díjmentesen átengedte a Társaságnak a vasút létesítéséhez szükséges területeket. A Részvénytársaság pedig elismerte a városnak azt a jogát, hogy a vasút 60 évi üzem után térítésmentesen a város tulajdonába megy át, 20 évi üzemeltetés után pedig megválthatja a vasutat az utolsó 10 esztendő tiszta nyereségét kitevő megváltási áron.
A kereskedelmi miniszter 1899. október 10-én adta ki a 61824. számú soproni villamos városi vasútra vonatkozó engedélyek iratát. „A soproni villamosvasút ügye a megvalósítás stádiumába jutott” hirdette a Soproni Napló.
Az építés még a szerződésben rögzített vonalakon sem kezdődött meg, máris új vonal építéséért mozgolódtak Sopronban. Az egyre jobban bővülő Lőverek lakói szerették volna elérni, hogy építsenek villamos vonalat a villanegyedben is. A városban októbertől kezdve már látszottak az építkezés jelei. Felállították a felsővezeték tartóoszlopait. Ez akkor nagy port vert fel, ugyanis egy újságíró felfedezte, hogy az oszlopokon „Mannesmann Rohrenwerke” felírás van. Hivatkozva a villamosvasút engedélykiírásának 8. §-ára, mely szerint a vasút forgalmi eszközeit tartozik Magyarországon megszerezni, támadták a Részvénytársaságot. A Soproni Napló így írt: „Lesz villamosvasutunk, s ennek köszönhetjük, hogy az idegen ipar diadalát 100 oszlop fogja hirdetni, gúnyjára annak az iparfejlesztési akciónak, melytől oly sokat vártunk és várunk.” A vasút villamos berendezése is külföldi eredetű volt. A berendezéseket a svájci „Cie de L’inustrie” cég szállította.
A Részvénytársaság a soproni transzformátorállomást, melyet a Flandorffer utcában épített, már eredetileg úgy készítette el, hogy a város világítása mellett a soproni közúti villamos vasút hajtására szükséges villamosenergiát is tudja szolgáltatni.
Ugyancsak ezen a telepen a gépház mellett a vasúthoz szükséges kocsiszín is megépült. A gépház külön csarnokában helyezték el a közúti vasút transzformátorállomását. A villamosvasút csoportja egy nagyfeszültségű motorból és két mellékáramkörű dinamóból állt. A nagyfeszültségű főáramkörbe kapcsolt motor Há típusú 6 sarkú gép, mely 525 fordulatszám mellett 1225 V feszültségű és 40 A erősségű áramot tud adni. Kapcsai közé a két vezeték különböző potenciál-különbségének kisülése ellen védelmül 1 db Gothard – féle palack villámhárítót iktattak. A dinamók Há típusú, 6 sarkú, 40 kW-os gépek, melyek 525 fordulatszám mellett 550 V feszültségű és 72 A intenzitású secunder áramot termeltek a vasút részére. A dinamók az egyenletes működés és gazdaságosabb kihasználás céljából akkumulátorteleppel voltak összekapcsolva. E telep 275 db cellából állt, 100 Aó kapacitással, a töltési áramerősség 60 A, a kisütési maximum 100 A.
1900. március 23-án az Újteleki-kapunál összeért a vonal két végéről kezdett pályaépítés. Az üzem-nyitásra 6 motorkocsi készült el. A város lakossága izgatottan várta az első próbamenetet. Mindenki örült, az új közlekedési eszköznek, csak a város szépségéért aggódók hangja ütött ki a lelkesedők közül, kik most a várost „agyondrótozott”-nak nevezték. Április 22-én futott ki a kocsiszínből első próbaútjára a 6.számú kocsi.
|1|
Az április 28-án megtartott műtanrendőri bejárás után a villamosvasutat átadták a forgalomnak. Az ünnepélyes megnyitás 1900. május 1-én történt. Maga a kereskedelmi miniszter jött Sopronba erre az alkalomra. A villamosvasút hossza a két szárnyvonallal együtt 5.2 km volt. A fővonal a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasút állomásától indult és a Kossuth-úton át a Déli vasút állomáságig vezetett. Az egyik szárnyvonal a Várkerületről kiágazva az Ötvös és a Magyar utcán, valamint a Győri úton át a közvágóhídig vezetett. A másik szárnyvonal a Kossuth úton ágazott ki és a Flandorffer utcán át a telephelyig vezetett.
|3|
A soproni villamosvasút bemutatója jól sikerült, azonban a mellékvonalon később gyér volt a forgalom. A keskeny Ötvös utcában a forgalmat is zavarta. Így a Városi Tanács 1902. október 23-i közgyűlésén hozzájárult a vonal forgalmának részleges megszüntetéséhez. A síneket felszedték és a Déli vasútig vezető vonalat a Sörgyárig meghosszabbították. A vasúttársaság arra számított, hogy az igen kedvelt sörkert vendégei majd rendszeresen igénybe veszik a villamost. Az utaslétszám egyre csökkent, azonban az első világháború éveiben megnövekedett.
Ebben az időben Budapest is saját kezelésébe vette a villamosvasutat és a város is foglalkozott a szerződés felmondásával. Az 1918. szeptember 30-i közgyűlés szerint: „A város jövő fejlesztése érdekében szükségesnek tartja, hogy a közúti vasút, mint egy város fejlődésében oly fontos szerepet betöltő faktor kizárólag a város kezelésében és irányításában álljon.”
Ezután egy műszaki vizsgálat megállapította, hogy a háborús évek során a vasút műszaki állapota leromlott. A város ezek után már szabadkozott a vasút átvételéről, de elérkezett a huszadik esztendő és aktuálissá vált az átvétel. A Részvénytársaság 1920. január 10-én megszüntette a forgalmat. Február 28-án a város 590.000 papírkoronáért megvásárolta a villamosvasutat. A világháború következtében a villamosvasút deficites lett és így a városi pénzügyi bizottság javasolt az üzem beszüntetését, melyet a városi közgyűlés ki is mondott. 1923. év május hó 31-én este egymás után befutottak a villamos kocsik a kocsiszínbe és ezzel a villamosvasút működése megszűnt. 1927-ben először az Újteleki utcában, majd a Széchenyi téren is felszedték a síneket. A felsővezeték oszlopai átalakítás után a város közvilágítását szolgálták.
A honlapunkon található, villamost ábrázoló képek interaktív térképen az alábbi linken érhetők el:
https://sopronanno.hu/archivum/terkep/1911?cimke=1813
---
Hárs József tanulmányának közzététele után több hozzászólásban jelezték olvasóink, hogy a leírtak némileg pontosításra szorulnak. A legátfogóbb kiegészítést, Tóth Sándor vasúttörténész írását az alábbiakban itt is közöljük:
Az internet adta lehetőségek, a levéltárak, közgyűjtemények stb. egyre több digitalizált állományának (pl. az Arcanum Digitális tudománytár, vagy az osztrák anno stb.) egyszerű, otthoni karosszékből lehetséges elérése révén sok olyan pontosító információra lehet szert tenni, amire nagyjainknak, így jelen esetben Hárs Jóska bácsinak, de a soproni villamos témájával szintén foglalkozó Lovas Gyula, ill. Kubinszky prof. uraknak lehetősége nem volt.
Az alábbiakkal Jóska bácsi írásában előforduló egy néhány - akkori ismeretnek megfelelő - állítást, kijelentést szeretnék pontosítani, egyértelműsíteni.
„A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1897.03.11-én 11.908/897 szám alatt kelt rendeletével a »Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság« szombathelyi cégnek, egyfelől a Sopron szab. kir. város belterületén, a cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság indóházától a Kossuth-utcán és a Várkerületen át a győr-sopron-ebenfurti vasút indóházáig s innét a Balti-úton és a Magyar-utcán át vissza a Várkerületig vezetendő villamos vasútvonalra, mint önálló városi hálózatra, — másfelől az Alsó-Löverektől Wandorfig (Bánfalva), Soprontól Balfig és Soprontól Medgyesen át Rusztig vezetendő különálló villamos vasútvonalakra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.” (Vasúti és Közlekedési Közlöny 28(1897)33, 1897.03.17., 323. p.)
Azaz, az előmunkálati engedélyt nem a németújvári gróf Batthyány Géza (1838.06.01.-1900.01.02.), hanem a »Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság« kapta. Az 1895.08.29-én Szombathelyen megalakult svájci érdekeltségű „Vasvármegyei Elektromos Művek Rt." elnökévé gróf Batthyány Géza fiát, az ikervári illetőségű gróf Batthyány Lajos császári és királyi kamarás valóságos belső titkos tanácsos országgyűlési képviselőt választották. (Központi Értesítő 20(1895)80, 1895.09.12.)
Az egy évre szóló előmunkálati engedélyt a kereskedelemügyi miniszter először 1898.04.07-én, majd 1899.04.05-én egy-egy évre meghosszabbította. Ebben a két esetben az előmunkálati engedélyt már gróf Batthyány Géza polgárdi lakosnak és a »Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság«-nak állították ki.
Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter 1899.10.10-én a Soproni Városi Villamos Vasút engedélyokiratát és az ahhoz tartozó építési és üzleti berendezésekre vonatkozó feltételeket 61.824/899 szám alatt gróf Batthyány Géza nevére állította ki. Itt már szó nem volt a "Vasvármegyei Elektromos Művek Rt.“-ről.
Feltehetően Batthyány Géza két hónappal később (1900.01.02.) bekövetkezett halála miatt szerepét a soproni villamos ügyében fia, Batthyány Lajos (*1860.07.27. Egyed - †1951.12.27. Polgárdi) vette át. Lajos ekkor már nem volt „ismeretlen“ Sopronban, hiszen 1898.07.02-tól a „Soproni Világítási és Erőátviteli Rt.” igazgatósági tagja.
1901.02.05-én a Soproni királyi Törvényszéken 64/1 szám alatt bejegyzik gróf Batthyány Lajosnak a „Soproni Villamos Városi Vasút Rt.” igazgatósági elnökévé kinevezését.
Nekünk, soproni közlekedéstörténettel foglalkozóknak, Batthyány Lajos személye emellett még azért is fontos és kedves, mert 1910.12.16. és 1945.06.10. között ő a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. igazgatóságának elnöke. Ezzel a 35 évvel gróf Batthyány Lajos a GySEV Rt. (ma GYSEV Zrt.) történetében a leghosszabb ideig részvénytársasági elnöki posztot betöltő személy.
Visszatérve a soproni villamos ügyére. A Soproni Villamos Vasút Rt. 1921.02.24-i közgyűlésén kimondják a társaság felszámolását. (Ennek oka lehet, hogy Sopron városa 1920.02.28-án a már nem üzemelő villamost megvásárolta a részvénytársaságtól.) A felszámolás tényét a Soproni Törvényszéken 64/15 szám alatt 1921.07.04-én jegyzik be. 4 évvel később, 1925.07.30-án ugyanitt 64/16 szám alatt bejegyzik a részvénytársaság megszűnésének tényét.
Comments
Az írás hitelességét semmiképpen nem kívánom csökkenteni, de a "transzformátor" kifejezés hibás, mivel ez az elektromos eszköz kizárólag váltakozó áram átalakítására használatos.
Az ikervári erőmű egyenáramot szolgáltatott (egészen 1927-ig) és az áramátalakítást úgynevezett "motor-generátoros(dinamó)" gépcsoport végezte. A szállítás (nagyfeszültségű egyenáram) a René Thury a "Compagnie de L'industrie Electrique" genfi vállalat főmérnöke által szabadalmaztatott "servies rendszer" alapján történt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Rezső! Ezen én is megakadtam, mert transzformátor alatt ma váltóáramú, zárt vasmagos átalakítókat értünk. De nem így a bejegyzésben használt korabeli forrás szövegének idejében. Az általad hivatkozott web lap már pontosabb fogalmat említ: forgó transzformátorok. (Hozzászólásodban le is írtad őket.) Sopronban a világításhoz kettő, a villamoshoz egy ilyen gépegységet használtak. (És az a gyanúm, hogy a második képen ezek egyik eleme a motor, vagy a dinamó látható. Íme, egy helytörténeti honlap, mely technika történeti érdekességet is produkál.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kösz az egyetértést...amúgy minél több ilyen gépegységet kötöttek sorba, annál nagyobb volt a kapocsfeszültség. Ami nekem megdöbbentő volt, hogy milyen vastag rézvezető kellett így is az "energia átvitelhez".
Sajnos a nagy távolság miatt óriási szállítási veszteséggel működött a rendszer. Ezért vált sürgetővé a soproni erőmű építése.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gondolom transzformáló állomás ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem úgy rémlik, hogy még a 60-as évek elején volt (maradékba) villamos sín.
???
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lehetett, bár én már nem emlékezem rájuk, de a Kossuth utcai közvilágítási kandeláberek, mint régi felsővezeték tartók, emlékeztettek volt villamosunkra.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sajnos érdemben a szakmai részekre én nem tudok reagálni, Jóska bácsi pedig már nem tud ... Azt érdemes tudni, hogy ez a szöveg egy fejezet egy Sopron villamosenergia hálózatának történetével foglakkozó hosszabb írásnak - kb 70 oldal -, és bár nagyon jó lenne a hagyaték részeként azt is egyben közreadni - ráadásul gazdag képanyag is tartozik hozzá-, sajnos nekem nem volt kapacitásom ennél többet begépelni. A szöveg régi írógéppel írott anyag, nem is túl jó minőségű, no meg sokszor azt sem értettem, mit gépelek .. Jóska bácsi emléke előtt tisztelegve ennyit tudtam vállalni. Lehet, hogy az egészet egyben kellene olvasni, nem tudom. Az én érdeklődési körömön jelentően kívül esik az anyag.
A forrásokat szívesen leírom ide, amikből dolgozott, bár az az egész tanulmányra vonatkozik.
Minden mást az urakra hagynék.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az internet adta lehetőségek, a levéltárak, közgyűjtemények stb. egyre több digitalizált állományának (pl. az Arcanum Digitális tudománytár, vagy az osztrák anno stb.) egyszerű, otthoni karosszékből lehetséges elérése révén sok olyan pontosító információra lehet szert tenni, amire nagyjainknak, így jelen esetben Hárs Jóska bácsinak, de a soproni villamos témájával szintén foglalkozó Lovas Gyula, ill. Kubinszky prof. uraknak lehetősége nem volt.
Az alábiakkal Jóska bácsi irásában előforduló egy néhány - akkori ismeretnek megfelelő - állítást, kijelentést szeretnék pontosítani, egyértelműsíteni.
„A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1897.03.11-én 11.908/897 szám alatt kelt rendeletével a »Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság« szombathelyi cégnek, egyfelől a Sopron szab. kir. város belterületén, a cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság indóházától a Kossuth-utcán és a Várkerületen át a győr-sopron-ebenfurti vasút indóházáig s innét a Balti-úton és a Magyar-utcán át vissza a Várkerületig vezetendő villamos vasútvonalra, mint önálló városi hálózatra, — másfelől az Alsó-Löverektől Wandorfig [Bánfalva], Soprontól Balfig és Soprontól Medgyesen át Rusztig vezetendő különálló villamos vasútvonalakra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.” (Vasúti és Közlekedési Közlöny 28(1897)33, 1897.03.17., 323. p.)
Azaz, az előmunkálati engedélyt nem a németújvári gróf Batthyány Géza (1838.06.01.-1900.01.02.), hanem a »Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság« kapta. Az 1895.08.29-én Szombathelyen megalakult svájci érdekeltségű „Vasvármegyei Elektromos Művek Rt." elnökévé gróf Batthyány Géza fiát, az ikervári illetőségű gróf Batthyány Lajos császári és királyi kamarás valóságos belső titkos tanácsos országgyűlési képviselőt választották. (Központi Értesítő 20(1895)80, 1895.09.12.)
Az egy évre szóló előmunkálati engedélyt a kereskedelemügyi miniszter először 1898.04.07-én, majd 1899.04.05-én egy-egy évre meghosszabbította. Ebben a két esetben az előmunkálati engedélyt már gróf Batthyány Géza polgárdi lakosnak és a »Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság«-nak állították ki.
Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter 1899.10.10-én a Soproni Városi Villamos Vasút engedélyokiratát és az ahhoz tartozó építési és üzleti berendezésekre vonatkozó feltételeket 61.824/899 szám alatt gróf Batthyány Géza nevére állította ki. Itt már szó nem volt a "Vasvármegyei Elektromos Művek Rt.“-ről.
Feltehetően Batthyány Géza két hónappal később (1900.01.02.) bekövetkezett halála miatt szerepét a soproni villamos ügyében fia, Batthyány Lajos (*1860.07.27. Egyed - †1951.12.27. Polgárdi) vette át. Lajos ekkor már nem volt „ismeretlen“ Sopronban, hiszen 1898.07.02-tól a „Soproni Világítási és Erőátviteli Rt.” igazgatósági tagja.
1901.02.05-én a Soproni királyi Törvényszéken 64/1 szám alatt bejegyzik gróf Batthyány Lajosnak a „Soproni Villamos Városi Vasút Rt.” igazgatósági elnökévé kinevezését.
Nekünk, soproni közlekedéstörténettel foglalkozóknak, Batthyány Lajos személye emellett még azért is fontos és kedves, mert 1910.12.16. és 1945.06.10. között ő a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. igazgatóságának elnöke. Ezzel a 35 évvel gróf Batthyány Lajos a GySEV Rt. (ma GYSEV Zrt.) történetében a leghosszabb ideig részvénytársasági elnöki posztot betöltő személy.
Visszatérve a soproni villamos ügyére. A Soproni Villamos Vasút Rt. 1921.02.24-i közgyűlésén kimondják a társaság felszámolását. (Ennek oka lehet, hogy Sopron városa 1920.02.28-án a már nem üzemelő villamost megvásárolta a részvénytársaságtól.) A felszámolás tényét a Soproni Törvényszéken 64/15 szám alatt 1921.07.04-én jegyzik be. 4 évvel később, 1925.07.30-án ugyanitt 64/16 szám alatt bejegyzik a részvénytársaság megszűnésének tényét.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kedves Sándor! Nagyon köszönöm a tartalmas kiegészítést!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kár volt megszüntetni a villamosközlekedést 1921-ben a városban, mert testvérénél, Szombathely városában 73 évig, 1898-1971 közt járt a villamos.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azzal az apró különbséggel, hogy az ünnepélyes megnyitás képe 1900. április 30-án készült az átadási ünnepség alkalmából, a Vitnyédi utcában (ma is álló) Remíz bejárata előtt ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A soproni ellátást az ikervári erőmű két együttesen 600 LE-es turbinája, négy dinamógéppel 10,000 volt feszültségű 40 A-es árammal biztosította, 150 km hosszú vezetéken át ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
1900. április 30-án csak a fővonalat adták át (3.8 km) és a telephelyre vezető mellékvonalat, majd pár hónappal később a Vágóhídig tartó mellékszárnyat (1,2 km). Ezen a vonalon a gyér forgalom miatt 1904-ben megszüntették a forgalmat, és a felszedett pályából 726 m új vonalat fektettek le Baross úton a Sörgyárig ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Június elsején a sopronvárosi villamos vasut üzemét beszüntették ..." (Pesti Hírlap 1923.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
Az 5-ös számú telek házait a fák takarják. A villamosok mögött a 7-9 házak láthatóak ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A második képen látható villamosremíz (egyike az egykori gázgyár megmaradt épületeinek) ma is áll a Vittnyédy utcában, megérdemelne egy bronz emléktáblát ...