A kövek vallatója-Szakál Ernő és a Munkás szobra

Városunk szülötte, Szakál Ernő nagyszerű ember, kiváló kőfaragó mester, tehetséges művész volt, kinek különleges képessége abban állt, hogy át tudta venni a hajdan volt mesteremberek gondolkodásmódját, alkotó munkájuk szellemiségét.

Az Ógabona tér 18. alatt látta meg a napvilágot,1913 július 15-én . Szép gyerekkora volt, szabad, gondtalan évek. A kemény munkával teli idő elemi iskolái elvégzése után kezdődött, szó szerint, mert a nagyhírű Mechle kőfaragó műhelyben sajátította el a mesterség fortélyait, és ez bizony nehéz fizikai megterheléssel járt. Közben rajztudását fejlesztendő (Soproni) Horváth József festőművész rajzóráit látogatta.

Mikor úgy érezte, ismeri, érti a követ, az Iparművészeti Iskola növendéke lett, majd a harmincas évek végén a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa és a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt.
Elmélet és gyakorlat, a mesterségbeli tudás és magas művészet ötvöződött benne.

A negyvenes évek elején szülővárosa tisztelettel, elismeréssel és munkával várta haza tehetséges fiát. Az ifjú, szobrászművészként bizonyított már, hisz Liszt emléktábla pályázatát még főiskolásként nyerte meg, 1936-ban (Petőfi tér-Liszt F. u sarok).

Megrendelések sokaságát kapta; a nagyméretű Lackner emléktáblát a Lackner K u. Ógabona tér sarkán magasló ház falára 1943-ban helyezték el, a Sas téri díszkút- rekonstrukció 1942-ben készült és sorolhatnánk…

De jött a háború, a bombázások, rombolás. Nem új szobrok, hanem a régi város lábra állítása, újjáépítése volt a feladat. Szakál kőfaragóként vett részt ezekben a munkálatokban. De milyen is az élet, a pusztulás nyomán új remény nyílt, hisz a bombázások során leomlott falak alól a régi Sopron emlékei, kincsei tűntek elő.

Először az Orsolya-templomot állította helyre, majd a Szent György-templom stukkóinak restaurálása következett, ahol kitűnő érzékkel oldotta meg a kiegészítések és maradványok helyes arányának bemutatását.

A sopronbánfalvi Mária Magdolna-templom rekonstrukciója során is többet végzett, mint egyszerű helyreállítás. Kiegészítette a hiányzó gótikus részleteket és egy kisméretű Mária szobrot is faragott.

Az egykori ferences kolostor káptalantermének megújítása is az ő szakmai tudását dicséri.

A széntárolónak használt gyönyörű térben megtervezte és létrehozta azt a középkori kőtárat, melyet 2001-ig láthattunk. A barokk félköríves ablakok mögött rejtőző középkoriakról rekonstrukciós rajzokat készített, s ezeket 2011-ben az ő tervei nyomán állították helyre.

És a kapitóliumi triász együttese a Fabricius-házban. Ez egy különös történet. 1893-94 telén, az új városháza építésekor Bella Lajos tárta fel Scarbantia capitoliumi templomának egy részletét. A három legjelentősebb római istennek, Iuppiter főistennek, feleségének Iunónak és leányának Minervának monumentális márványszobor- töredékei a hajdani szentély padlóján hevertek. A leletek felmérésével és összeállításával egy bécsi művészettörténészt bíztak meg, aki becsülettel el is végezte feladatát, összeállította a három istenség szobrát és mellette, a megmaradt kövekből egy császárszobrot rekonstruált. Így is láthatta a nagyközönség hajdani Lenck-villa- a régi múzeum kiállításán. Mígnem, 1961-ben a kőtár mai helyére, a Fabricius ház pincéjébe költözött. Ekkor ugyanis a szobrokat szétszedték, újbóli felmérésével, restaurálásával Szakál Ernőt bízták meg. A szoborrészletek és a raktárban maradt leletek alapján Szakál megállapította, hogy a császárszobor részleteinek tartott töredékek Minerva alakjának részletei. E módon állította helyre a monumentális triászt. A köveket vallató mester rájött a szobrok pusztulásának történetére is, a nyomokból tűz pusztításának történetét olvasta ki.

Helyreállítási munkáinak híre nagy visszhangot keltett szakmai körökben. Jöttek a műemlékvédelem kiválóságai, és jöttek az egyetemi hallgató ifjak tanulni, az új szemléletű műemléki helyreállítási munkákban részt vállalni. Ha kellett segédmunkát is szívesen végeztek, csakhogy Szakál Ernő közelében, vele dolgozhassanak.

Szakál 1947-73-ig szinte teljesen a műemlékvédelem szolgálatába állt. Az Új utca 16-ban, gyönyörű középkori épületben, létesült az Országos Műemléki Felügyelőség soproni székhelye. Itt születtek jelentős tervei, a nagy gótikus művek rekonstrukciói.

Országos hírnevének köszönhetően számos helyreállítási munkát vezetett; Visegrád, Vác, Szombathely, a budavári gótikus szobrok fémjelzik a nevét.

És nem utolsó sorban új szemléletű, magas szakmai tudású és művészi kvalitású szakemberek generációját nevelte fel, képezte ki.

Azt hiszem dolgaink után rohanva nap, mint nap belebotlunk a Szakál Ernő keze nyomát viselő műalkotásokba. Álljunk meg kicsit és figyeljünk rájuk. A teljesség igénye nélkül:gótikus ablakok- Új u. 16.; Goldmark Károly emléktábla-Ógabona tér, 32.; Pap Károly emléktábla-Fegyvertár u.5.;Gyermekét istápoló anya –Újteleki u. 54 (gyógyszertár falán); Berzsenyi emléktábla-Pócsi u.12.; Mária-kút-Orsolyatér; Széchenyi Gimnázium emléktáblája-Templom u.26.; Schármár család és Taizs család síremléke –Új Szt. Mihály temető, illetve a Munkás szobra.

Íme a szobor igaz története a leghitelesebb forrásból, a mester tollából. Az első részlet az 1944-es évet idézi, a második 1950-ből származik.

1.-„(..)A Várkerület útrendezési tervei előirányozták az Előkapu és a Mária szobor térségében három szobormű létesítését, melyekhez a történelmi hagyományok adhatták a „Városvédő”, a „Polgár” és a „Krónikás” szobrának gondolatát. Miután a budapesti zsűri is jóváhagyta vázlataimat, megkezdhettem az érdemi munka nehezét, de semmi sem ment simán, békésen.(..)

(..)Amint lehetett, elkezdtem a három köztéri szobor egyikének kivitelező munkáját. A kőtömbből a városvédőt kezdtem kibontani, amelynek a fizikumot legjobban igénybe vevő része a nagyolás. Jót tett a huzamos erőkifejtés és figyelemkoncentrálás, mert hosszú órákon át mentesített a problémáimtól.
Amikor helyükre kerültek a fő formák, a részletek befogadói, a figura végleges pozitúrája és arányai, a szobor már szépen kibontakozott.(..)

(..) A hétköznapi gondok erősen befolyásolták bennem az elfáradás és pihenés normális testi-élettani ritmusát, miközben akaratlanul engem is nyomasztottak lelki-szellemi terhek.
A vészterhes politikai történések, a nyilas rémuralom tettei, az általános embertelenséghez és fejetlenséghez a háborús események is hozzátették a magukét.(..)

2.-„(..)Szobrászati megbízást is kaptam a várostól: Műtermemben ott állt a városvédő megcsonkult szobra, és hogy legyen belőle valami, javaslatomra új alakot öltött. Szerencséje volt, mert ha a bombázáskor a fejét is elvesztette volna, akkor nem válhatott volna páncéljából kibontva az akkori korszak hősévé, félmeztelen, kalászt óvó munkásszoborrá, és nem állna ott ma is a Várkerületen.(..)"

A bejegyzés illusztrációin a Munkás szobra látható egy, a Soproni Múzeum tulajdonában lévő felvételen, illetve a szerző két saját felvételén, melyek 2016-ban, a szobor új helyén való felállítása után készültek. (A szerk.)

Szakál Ernő alkotásaiból honlapunkon, a Művészet menüpont alatt található egy interaktív galéria, mely az alábbi linkre kattintva is elérhető: Szakál Ernő válogatott alkotásai (A szerk.)