Az 1853-ban Laehne Frigyes (1822–1881) által alapított és a család nevét viselő intézet a Bécsi úton működött, eleinte szerényebb tanulólétszámmal. 1876-ra, amikor az intézet nyilvánossági jogot kapott, már 4 elemi, 6 gimnáziumi és 6 reál osztállyal rendelkezett, melyekben 72 növendéket oktattak. Az intézmény és környezete folyamatosan fejlődött, a hatalmas park mellett a diákok rendelkezésére állt tornacsarnok, botanikus kert, tekepálya, lovaglópálya, télen pedig ugyanitt korcsolyázásra is lehetőségük volt. A rendkívül képzett tanárok által komoly erkölcsi,tudásbeli és hazafias nevelést adó iskola növendékei a város életétől elszigetelten élték mindennapjaikat, ahogy az alapító írta: „Elszigetelve az élettől és a város forgatagától, elszigetelve durva szokásoktól, melyek kisebb városok utcáin sokszor szemtelenül emelik magasba a fejüket, mi egy kis kolóniát alkotunk a városon kívül.”
Laehne Frigyes halála után az intézetet Laehne Miksa (1881-1885), Szántó János (1885-1887), majd Odörfer Kristóf (1887-1891) vezették, megszűnése előtt utolsó igazgatója Laehne Vilmos (1891-1918) volt. Neki köszönhető az ún. kézügyesség tantárgy bevezetése, melyet miniszteri dicsérettel is elismertek. Az intézet 1892. évi értesítőjében három fényképfelvétel is felidézi miként zajlott az új tantárgy oktatása, különböző korcsoportokban különböző tematika szerint. (ld. 4-6. kép)
Az 1918-ban megszüntetett Laehne-intézet épületeinek jelentős része a II. világháborúban elpusztult, a megmaradt részek ma lakóházkánt szolgálnak.
Sopron legjelentősebb magánintézetének pontos helyét a kép melletti ikonra kattintva térképen is megmutatjuk.
A Laehne-féle intézet történetét kétrészes tanulmányban dolgozta fel Losonczy Zsuzsanna a Soproni Szemle hasábjain 1972-ben, a nevelő és oktató munkát rendkívül alaposan bemutató tanulmány első részét itt, míg a másodikat itt olvashatják.
Szintén a témával foglakozik Németh Ildikó a Fons 1996/2. számában megjelent írása is.
A Laehne-intézet értesítőit az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.
Losonczy Zsuzsanna: A soproni Laehne-féle nevelőintézet és gimnázium története (1853–1903), Soproni Szemle 1972/3. , 1972/4.
Németh Ildikó: A soproni Laehne-féle nevelőintézet 1853-1918, Fons 1996/2.
A Lahne-intézet értesítői
Hozzászólások
Ennek az oktatási egységnek a neve helyesen Lähne intézet az alapító Lähne Frigyes után. Fia Lähne Vilmos intézet igazgató sírja az evangélikus temetőben van. Ezen egyértelműen a Lähne családi név olvasható! A magyar helyesírás szerint csak akkor alkalmazható umlaut é helyett az ae, ha nincs lehetőség az ä betű alkalmazására. Ez történhetett 1972-ben, amikor Losonczy Zsuzsanna megírta az intézet történetét. Írógépén nem volt ä betű, de ma már ez nem gond! (De ez a korabeli német nyomdákban sem volt gond, ezért a képeslapon helyesen van írva az intézet neve.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az intézet értesítőiben a Laehne név használatos.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, mert "magyarul" írták, de a családneveket eredetiben kellene használni. Mivel néha egy "átírás", vagy "elírás" makacsul képes tartani magát, ami a beazonosításban gondot okozhat, ezért tartottam fontosnak az eredeti családnévre utalni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A "Léni" egyik híres bentlakó tanára Emanuel Thomas Kogutowicz - Kogutowicz Manó néven későbbi térképész, valamint az intézet falai közt pallérozta elméjét 4 évig Horthy Miklós ...