A Lénárd-kereszt a Szélmalom téren

Az idők folyamán eredeti helyétől elindulva tetemes utat tett meg ez a 15. századira becsült kereszt. Mondják, hogy a kis Pócsi kapu közelében állt, a külső várfalnak támaszkodva. Dehát a kapu 1790-ben létesült! Elképzelhető, hogy bécsújhelyi kőfaragó alkotása. A Bécsújhelytől elszakadó soproni kőműves és kőfaragó céh ugyanis csak a 17. században alakult meg. Közben egyre nőtt a közeli Magyar-kapu forgalma. A kispócsi kapunál pedig egyre kevesebb utas vette elő a bukszáját, hogy a bedobott aprópénztől csörrenjen meg a persely. Igen ám, de jóval a kuruc ostrom után a Lénárt-hegyet Kuruc-dombnak kezdték nevezni. A kis Pócsi kapunál pedig a közeli nagy forgalmú Magyar kapuhoz képest egyre kevesebb utas imádkozott a szenthez. Az pedig érthető, hogy sem a kuruc történelmet nem lehetett átírni, sem a szentet átkeresztelni. Akkor hát mi legyen? Előbb 1885-ben áthelyezték a keresztet a domb közelébe. Lapitz Antal megújította a tabernákulumba helyezett szobrot, s újgótikus fióktornyokkal alakította a kornak megfelelővé a műemléket. Megint eltelt nem is kis idő, mire 1933-ban rájöttek: jobb helye lesz a Bécsi út mellett a hivatalosan ma sem Szélmalom téren, bokrok mögött. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a rabszabadító, betegeket gyógyító, erdőben remeteéletet élő Szent Lénárd Galliában élt a 6. század második felében. Sopronban a középkorban, a Bécsi-dombon, a marhalegelő közelében kápolnája volt. A Lexikon a Bécsi úton levő keresztet is említi. A képen jobbra látszik valamelyest. A Városszépítő Egyesület 1976-ban renováltatta. Most már csak az a kérdés, mit akart megörökíteni a fotós? Netán azt a kerékpárját a Bécsi út jobb szélén toló, poncichter öltözékű férfit, aki a csomagtartón keresztben alighanem szőlővenyigéket visz?