1901 és 1921 között a Lőverek alján lévő Magyar Királyi Főreáliskolában 887 növendék fejezte be a tanulmányait. 1922 februárjában a főreáliskola épületét átadták a Selmecbányáról Sopronba költöző Bányászati és Erdészeti Főiskolának, a Honvédfőreál pedig a Felkelők útján (ma József Attila u.) lévő, 1916-ban átadott Károly-laktanyában folytatta a tevékenységét - ahol addig a Sopronba költözött főiskola ideiglenesen működött - , mint Magyar Királyi Rákóczi Ferenc Reáliskolai Nevelőintézet - később főreáliskola - 1941 augusztusától mint Magyar Királyi Rákóczi Ferenc Honvéd Gyalogsági Hadapródiskola, végül 1944 novemberétől mint Magyar Királyi Egyesített Honvéd Gyalogsági Hadapródiskola.
A laktanya 7 nagyobb és 4 kisebb épületből állt, de a bombázások során ezek csaknem mind elpusztultak. Ma már csak az egykori parancsnoki épület áll, melyet idősek otthonának építettek át. Az épület falán emléktábla hirdeti, hogy egykor itt működött a Rákóczi reáliskola. A laktanya elpusztult épületeinek helyén épült fel a József Attila lakótelep. Érdekesség, hogy a ma a József Attila lakótelepen álló Attila szobrot 1935 májusában avatták fel a Rákóczi reáliskolában.
Tekintettel az intézmény rendkívül gazdag történetére és a fennmaradt dokumentumok jelentős számára, a működése során számos nevet viselő iskola múltjának részletes bemutatását meg sem kíséreljük honlapunkon, mindössze röviden emlékezünk meg az egykorvolt intézményről. Amennyiben szívesen elmerülnének akár a Honvédfőreál, akár a Hadapródiskola történetében, Cseresnyés Géza egykori növendék tudományos alapossággal megírt kötetét ajánljuk figyelmükbe.
Cseresnyés Géza: Katonaiskolák a hűség városában, Bp. 1995.
Hozzászólások
Köszönöm a kiegészítést!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
?-ben épült Károly laktanya.
1919 március - áprilisában itt rendezkedett be a Selmecbányáról idetelepült Bányászati és Erdészeti Főiskola.
Több mo.-i város támadása után (hogy nálunk működjön), 1922. után a Bányászati és Erdészeti Főiskola átköltözik a végleges helyére - az átengedett Honvéd Főreáliskolába.
A Honvéd Főreál a volt Károly laktanyában folytatta tevékenységét, míg 1924-től ezekben az épületekben, mint Rákóczi Ferenc M. Kir. Állami reáliskola, 41- től Hadapródiskola kereti között oktatták az ifjúságot.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Péter! Köszönöm a kiegészítést, azt nem tudtam, hogy a Bányászati Főiskola először ide költözött.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
OK. pontatlan voltam.
.....az átengedett - 1918-ig "Honvéd Főreáliskolá"-ból alakult - Soproni Magyar Királyi Állami Főreáliskola épületébe, míg ez intézmény 1922-től a Károly laktanyában folytatta tevékenységét, stb...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Urak, benne van a bejegyzésben, hogy volt itt a főiskola. Ejnye, hát nem olvasnak figyelmesen?:)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Kedves Mónika, a kérdés nem a Főreáliskola volt, hanem ami egy másik képen megjelent kézírás szerint itt van a Bányászati Főiskola két x-el jelölt épületben (facebook). Mivel a fenti leírás nem említi, hogy 1919-1922 között a Károly laktanya adott helyet átmenetileg e nemes intézménynek - bátorkodtam megtenni hozzáfűzésemet...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
OK! Móni, igazad van!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Pontosítsunk!
1. A Bányászati Főiskola 1919-ben költözött Sopronba.
2. 1919-1921 decemberéig, amíg még nem volt biztos, hogy Sopron magyar marad, valamint
1922 februárjáig a Felkelő úton, ma József Attila utca, működött a Főiskola.
3. 1922-től költözött a mai helyére, akkor még Honvéd útra, ma Bajcsy Zsilinszky út.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Elég kusza az egész, ezért megpróbálom röviden összefoglalni.
1. Magyar Királyi Honvéd Főreáliskola alapítva 1898 - az épület Honvéd út 1. (ma Bajcsy
Zsilinszky út)
1.1. 1919-ben kettéválasztották egy része Győrbe, ill. Jutasra került.(Trianoni béke,
katonapolitikai viszonyok)
1.2. A maradék Magyar Királyi Állami Főreáliskola néven tovább működött ebben az
épületben 1922-ig.
2. 1735. Selmeci Bányatisztképző Iskola alapítása
1770. Az Iskola Akadémiai rangra emelése - Bányászati és Erdészeti Akadémia
1904. Bányászati és Erdészeti Főiskola 4 szakosztállyal (bányamérnöki, fémkohómérnöki, vaskohómérnöki, erdőmérnöki)
1919. A főiskola Selmecbányáról Sopronba költözik
3. Károly laktanya - Felkelő út (ma József Attila utca)
3.1. 1919 március - áprilisában itt rendezkedett be a Selmecbányáról idetelepült Bányászati és
Erdészeti Főiskola 1922-ig.
1922. A két intézmény helyet cserélt.
Honvéd út: 1922-től
1922. Bányászati és Erdészeti Főiskola
1934. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és
Erdőmérnöki Kar
Felkelő út: 1922-től
(Miután a katonai viszonyok tisztázódtak.)
1922. Rákóczi Ferenc reáliskolai nevelőintézet
1936. Rákóczi Ferenc honvéd nevelőintézet
1938. Rákóczi Ferenc honvéd főreáliskola
1941. Rákóczi Ferenc honvéd gyalogsági hadapródiskola
1944. szept. Egyesített honvéd gyalogsági hadapródiskola
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Megkerestem itthon én is ezt a képeslapot.
Fotó: Lobenwein Harald.
A mai József Attila 42. sz. házból fényképezte a nagyapám, ahol a József Attila Általános Iskola és Nevelőotthon volt.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Köszönöm, már be is írtam.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Az 50-es, 60-as években ez volt a Kiegészítő Parancsnokság, ide kellett jönni összeírásra
és sorozásra.
A romos épületek egyikében kápolna volt, sokszor bemásztunk a romokon keresztül. Egyszer belecsúsztam valamilyen gödörbe, eredmény: hat fémkapocs az Sztk-ban. Az Attila szobor
mögött az egyik épületnek csak a négy fala volt meg, a falak között füves volt a terület, ide focizni jártunk.