A XIl. században épült Mária Magdolna-templom Finta Béla felvételén. A templom gótikus tornya a XIV. század elejéről származik, két oldalán Szent József és Remete Szent Antal szobra látható. A szentély a XV. században készült el. A Mária Magdolna-templom egy kis kert közepén áll, a fallal övezett kert kapuját az egykori barokk szentélyrácsból készítették.
A m. kir. József Nádor Műegyetem Középkori Építészeti tanszéke 1942-ben készetett felmérést a templomról, a fotókkal és helyszínrajzokkal gazdagon illusztrált, Csányi Károly műegyetemi tanár és dr. Lux Géza adjunktus által jegyzett tanulmány a Technika című folyóirat 1942/10. számában jelent meg. A beveztőből idézve még gazdagabb képet kaphatunk a templom múltjáról:
“A Sopron városával szinte összeépült Sopronbánfalva község két jelentékeny középkori műemlékkel dicsekedhet, a hegyen épült XV. századi karmelita templommal — amely valamikor a pálosoké volt — és a völgyben a község házai közé ékelődött bájos, kisméretű Mária Magdolna templommal. A két műemlék közel van egymáshoz, mint a község térképéből kivágott helyszínrajzunk mutatja, úgy, hogy a főutca némely pontjáról a két templom együttesen alkot igen festői faluképet.
Dr. Csatkai Endre: Sopron Környékének Műemlékei című munkája 1. kötetében a sopronbánfalvi Mária Magdolna templomáról is megemlékezik és néhány érdekes történelmi adatot sorol fel. A templomot 1397-ben említi először egy oklevél. A dr. Thirring--féle soproni kalauz a szentélyt 1482-ből, hajóját 1560-ból eredetinek mondja; de ezeket az adatokat az építészeti formák nem igazolják, csakis a szentély déli ablaka kapcsolható talán össze az 1482. évszámmal.
A reformáció korában a templom a protestánsoké volt. 1674-ben kapják vissza a katolikusok, amikor is a püspöki látogató szűknek mondja. Berendezése egyszerű volt, ének karzata pl. fából készült, úgyszintén a mennyezete is.
A község közel lévén Sopronhoz, a város hatókörébe esett. Először 1277-ben említik Zoán (Zuan) néven. Ez a név a XIV. sz. közepéig fordul elő. 1291-ben III. Endre megerősíti Sopron város birtokát. 1438-ban már a mai német neve Wandorf lép használatba, egy más adat szerint csak 1557 óta. A mai magyar községnév Bánfalva, a múlt században jelentkezik.
A Mária Magdolna templom telkét terméskőfal övezi. A bekerített területre a fal északnyugati sarkában levő egyszerű fakeretes ajtón át lehet bejutni. A belépőt festői látvány fogadja, a templom nyugati oldalán emelkedő kőlanternás tornyocska, a hozzátámasztott ácsolt haranglábbal, melyen zsindelyfedésü tető védi a harangot az időjárástól.
A bekerített telek dél felé öblösödik. Innen jól megfigyelhetjük, hogy a Mária Magdolna templom három jól megkülönböztethető részből tevődik össze. Ezek nem egyidőben épültek a róluk leolvasható építészeti nyomok tanúsága szerint.
A három rész; a tömör négyszögü hasábon emelkedő lanternás torony, az egyterű, deszkamennyezettel fedett hajó és a hajóhoz diadalív közbeiktatásával csatlakozó szentély. A szentély északi oldalához kisméretű, de vastag- falu sekrestye kapcsolódik.”
A bejegyzésben közreadott fotó a fenti leírásánál nagyjából 20 esztendővel később készült.
A korabeli újságcikket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.
Czellár Katalin: Sopron Bp., 2011.