"Ágfalva hősei - Sopron megmentői 1921. szeptember 7-én az osztrák megszálló erők terve az volt, hogy csatlakozásra bírják Sopront. El akarták foglalni a kutakat, hogy így kényszerítsék a várost megadásra. Ágfalván mintegy 450 osztrák csendőr állomásozott, várva a támadási parancsot.
A magyar felkelők azonban megelőzték az osztrákokat. A többségében főiskolás, irreguláris erők a 48-as laktanyában gyülekeztek. A selmecbányai akadémistákhoz szombathelyi vasutasok, sőt néhány bosnyák népfelkelő is csatlakozott. Mindannyian civil ruhát viseltek. Fegyverük nem volt, közülük csak a beavatottak tudták, hogy a magyar Ostenburg-csendőröktől fognak fegyvert kapni a hajnali vállalkozáshoz. A felkelők erejét a korabeli források 110 főre becsülik. Az osztrák túlerő mintegy négyszeres volt. A magyar felkelők parancsnokai Maderspach Viktor tartalékos huszárszázados, Gebhardt Pál százados és Székely Elemér tartalékos tüzér főhadnagy, főiskolai karhatalmi parancsnok voltak. Szeptember 7-én éjszaka alig ismert ösvényeken indult el a kicsiny sereg, fűzfabottal a kézben a Liget-patakhoz, a zónahatárhoz. Két bosnyák fiú hozta a csapat egyetlen géppuskáját. A magyar erők átvették az Ostenburg-csendőröktől a kézifegyvereket, s három rajra oszlottak. Nyolcadikán hajnali háromnegyed ötöt ütött a templomóra, amikor Az 1. és 2. főiskolás osztag az ágfalvi erdő és a brennbergi vasút között, a harmadik (szombathelyi vasutasokból és bosnyákokból álló) rajjal a falu alsó részén előre tört. A készülő támadást az osztrákok felfedezték, s a falu északi részén, a nagymartoni vasúti töltés mögül tüzet nyitottak a magyar erőkre. A felkelők az evangélikus templom oltalmában bejutottak a faluba, de az iskolaépületből ismét erős osztrák tüzet kaptak. Kénytelenek voltak visszahúzódni a brennbergi úton előrenyomuló csoporthoz. A Kirchknopf-vendéglő felől sikerült hátba támadni az osztrákokat, akik egészen a nagymartoni vasút mögé hátráltak.
A 3. raj oldalba támadta a vasúti bakterház védőit, majd a Hausbergnél visszaverte a szuronyrohamra induló osztrák csendőröket. Az ellenség ekkor szenvedte el legsúlyosabb vereségét.
A felkelők három hősi halottat vesztettek: Machatsek Gyula erdőmérnök-hallgató tartalékos hadapródőrmestert, Szechányi Elemér bányamérnök-hallgató tartalékos alhadnagyot és Pehm Ferenc önkéntest, pénzügyi tisztviselőt. Rajtuk kívül heten súlyosan, többen könnyebben megsebesültek. Az ott állomásozó vasúti szerelvényen Bécsújhelyig menekülő osztrákok veszteségeiről máig is ellentmondóak az adatok. Két hősi halottjuk neve bizonyosan ismert: Arnold Mosch és Karl Heger járőrvezetők.
Ez a csata mentette meg Sopront az osztrák megszállástól. A három hősi halált halt magyar felkelőt és Arnold Mosch csendőrt szeptember 10-én helyezték örök nyugalomra a Szent Mihály-temetőben."
/Részlet ifj. Sarkady Sándor: A Nyugat-magyarországi felkelés és a soproni népszavazás című írásából./
ifj. Sarkady Sándor írása az ajánlott link alatt található webcímre kattintva érhető el.
A felvételen a hősi halottak temetése látható.
A soproni népszavazás évében készült, az eseményhez köthető fotóinkat a Sopron-1921 címkére kattintva érhetik el.
Hozzászólások
Köszönet Horváth Péter Pálnak! Szechányi Elemér sírja valóban az Új Temetőben van.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A kép közlése nagyon is aktuális, hiszen most vot a szomorú eseményre való megemlékezés a Szent Mihály temetőben. Széchenyista koromból emlékezem még Machatsek Lucia nénire ( Gyula testvérére)aki a gimnázium könyvtárosa volt, mert már nem tanított. Jellemző, hogy mi semmit nem tudtunk, mert semmit nem tanítottak ezekről az eseményekről. Az akkori rendszer mindenben nacionalista , irredenta gondolatokat szimatolt. Vajon ha más városainkban is ilyen bátorsággal léptek volna fel magyarság megmaradása mellett, lehetne-e több civitas fidelissimánk, meg fortissimánk? Hasonló föllépéssel tudtuk volna-e csökkenteni a tragédiát amihez Lindner Bélák, és Károlyi Mihályok tehetetlensége miatt kitört vörösterror zűrzavara is hozzájárult. Nem tudom. Minden esetre a felkelést vezető Maderspach Viktor szerint igen.