A Paprét és az István bíró utca

Hozzászólok
Paprét

A Paprét elnevezése onnan ered, hogy a terület egykor a plébános illetményföldje volt. A területet 1850-ben nevezték el Paprétnek, előtte hívták többek közt Tornarétnek is. 1950-től Ifjúság tér lett a neve, majd 1989-ben kapta vissza jelenlegi nevét. A Paprétről nyíló István bíró utca - az elnevezés 1927-ben lépett hatályba - Sopron első név szerint ismert bírájáról kapta a nevét. István bíró volt az, aki először deklarálta, hogy Sopron hűséges a magyar királyhoz, mely hűségért a város nagy árat fizetett. Ottokár cseh király ugyanis szerette volna elfoglalni a várost, ám miután látta az ellenállást, soproni gyerekeket rabolt el, akiket a város vezetőinek döntése alapján feláldoztak azért, hogy Sopron hű maradhasson a magyar királyhoz. Ennek következtében adományozott 1277-es látogatása során IV. László király Sopronnak szabad királyi városi rangot. István bíró szobra a Hűségkúton látható, ahol Sopronyi-Thurner Mihály és egy szimbolikus nőalak mellett hirdeti a város történelmének három meghatározó dátumának emlékezetét.

A bíróról elnevezett utca talán legérdekesebb épülete a Boór Gusztáv által tervezett Papréti saroképület - a képen látható emeletes házzal szemben, sajnos itt nem látható -, melyet a mester Hasenöhrl Ferenc téglagyáros és családja részére épített 1918-20-ban. A házat 1936-ban már Dömötör László és Mihály tulajdonaként jegyzi Heimler Károly topográfiája. A háború után itt működött az István bíró utcai óvoda.

Kép típusa: 
Kép keletkezési ideje: 
1915
Kapcsolódó kiadvány: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1915
3085-1848
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2013. május 10.

Hozzászólások

Horváth Péter Pál képe

Nézem a képet, és nem értem. Valami hiányzik róla. Vajon mi lehet az? Ja, hát megvan, az István bíró utca. De hát hol lehet, hisz ma is ott található. Fedjük fel a titkot. A képen biztosan nincs, hisz a járda a Pap rét felé megszakítás nélkül fut. De hát kell lenni valami magyarázatnak...
Irány a jól bevált módszer > sopronanno honlap > térképek...
1935-ös, de hát itt van.
1911-es, de hát itt nincs. Vajon mi a magyarázat, hát roppant egyszerű, ezek szerint a két évszám között nyitották ki az utcát, az ott fekvő telken.
De ha már itt barangolunk, szippantsunk a régi korok levegőjéből (1800-as évek közepe)- bár inkább mégse, hisz a Torna utca régi megnevezése Rozmaring utca volt, talán az "illata" miatt, hisz itt folyt a belváros szennyvize az Ikvába - nyílt csatornában, melynek átmosó erejét a "sopronanno" honlap másik bejegyzéséből megismerhető árokszeri zsilipen keresztül, a Zsilip és Jókai utca közt nyílt csatornában a Rákóczi utcában zártan, a Petőfi téri, és Széchenyi téri tavat érintve - zártan , de Kaszinó helyén lévő bástyát nyíltan elkerülő - a Bánfalvi (Rák) patak vize szolgáltatta. Ismereteim szerint, az utca a pap réti Tornacsarnok megnyitása után nyerte el a Torna utca nevet, viszont nem találtam utalást arra, hogy a Paprét bármely része Torna tér lett volna. A régebbi időkben Stadt Pfarr Wiese, majd Pfarr Wiese, később Paprét, melyen megjelent a Tornacsarnok - aztán már a mi időnkben a nagyszerű Ifjúság tér. (KISZ-ház, utazó vidámpark, búcsú stb.)

Friedrich Rezső képe

Pétert öröm olvasni! Szuper...

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Élvezettel olvasom a remek hozzászólást, meg "nézem a képet, és nem értem." Vajon miért épít valaki egy emeletes házat lekerekített sarokkal benne egy üzlettel, ha az nem sarokház? De ha sarokház, akkor ott utcának, vagy legalább egy köznek (még ha neve sincs) lennie kell! És pontosan ez látható is az 1911-es térképen. A sarokház építtetője pedig már valószínűleg előre tudott valamit az "István bíró utcáról". Izgalmas kérdés: vajon mikor lehetett ez?

Kótai Mónika - szerkesztő képe

A hívtalos adatok szerint 1918- ban nyílt meg az utca.