A Paprét elnevezése onnan ered, hogy a terület egykor a plébános illetményföldje volt. A területet 1850-ben nevezték el Paprétnek, előtte hívták többek közt Tornarétnek is. 1950-től Ifjúság tér lett a neve, majd 1989-ben kapta vissza jelenlegi nevét. A Paprétről nyíló István bíró utca Sopron első név szerint ismert bírájáról kapta a nevét. István bíró volt az, aki először deklarálta, hogy Sopron hűséges a magyar királyhoz, mely hűségért a város nagy árat fizetett. Ottokár cseh király ugyanis szerette volna elfoglalni a várost, ám miután látta az ellenállást, soproni gyerekeket rabolt el, akiket a város vezetőinek döntése alapján feláldoztak azért, hogy Sopron hű maradhasson a magyar királyhoz. Ennek következtében adományozott 1277-es látogatása során IV. László király Sopronnak szabad királyi városi rangot. István bíró szobra a Hűségkúton látható, ahol Sopronyi-Thurner Mihály és egy szimbolikus nőalak mellett hirdeti a város történelmének három meghatározó dátumának emlékezetét.
A bíróról elnevezett utca talán legérdekesebb épülete a Boór Gusztáv által tervezett Papréti saroképület - a képen látható emeletes, Schneider Márton tervei alapján épült házzal szemben, sajnos itt nem látható -, melyet a mester Hasenöhrl Ferenc téglagyáros és családja részére épített 1918-20-ban. A házat 1936-ban már Dömötör László és Mihály tulajdonaként jegyzi Heimler Károly topográfiája. A háború után itt működött az István bíró utcai óvoda.
Érdekesség, hogy bár az utca megnyitásáról már 1918-ban született határozat, az akkor még név nélküli, teljes hosszabban megnyitott utcát először városunk 1925-ös térképén láthatjuk. István bíró nevét két esztendővel később, 1927-ben vette csak fel.
Kubinszky Mihály: Sopron építészete a 20. században/ 1. A századfordulótól az első világháborúig: Historizmus és szecesszió, Soproni Szemle 2001/2. p.117.
Hozzászólások
Pétert öröm olvasni! Szuper...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Élvezettel olvasom a remek hozzászólást, meg "nézem a képet, és nem értem." Vajon miért épít valaki egy emeletes házat lekerekített sarokkal benne egy üzlettel, ha az nem sarokház? De ha sarokház, akkor ott utcának, vagy legalább egy köznek (még ha neve sincs) lennie kell! És pontosan ez látható is az 1911-es térképen. A sarokház építtetője pedig már valószínűleg előre tudott valamit az "István bíró utcáról". Izgalmas kérdés: vajon mikor lehetett ez?
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A hívtalos adatok szerint 1918- ban nyílt meg az utca.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Nézem a képet, és nem értem. Valami hiányzik róla. Vajon mi lehet az? Ja, hát megvan, az István bíró utca. De hát hol lehet, hisz ma is ott található. Fedjük fel a titkot. A képen biztosan nincs, hisz a járda a Pap rét felé megszakítás nélkül fut. De hát kell lenni valami magyarázatnak...
Irány a jól bevált módszer > sopronanno honlap > térképek...
1935-ös, de hát itt van.
1911-es, de hát itt nincs. Vajon mi a magyarázat, hát roppant egyszerű, ezek szerint a két évszám között nyitották ki az utcát, az ott fekvő telken.
De ha már itt barangolunk, szippantsunk a régi korok levegőjéből (1800-as évek közepe)- bár inkább mégse, hisz a Torna utca régi megnevezése Rozmaring utca volt, talán az "illata" miatt, hisz itt folyt a belváros szennyvize az Ikvába - nyílt csatornában, melynek átmosó erejét a "sopronanno" honlap másik bejegyzéséből megismerhető árokszeri zsilipen keresztül, a Zsilip és Jókai utca közt nyílt csatornában a Rákóczi utcában zártan, a Petőfi téri, és Széchenyi téri tavat érintve - zártan , de Kaszinó helyén lévő bástyát nyíltan elkerülő - a Bánfalvi (Rák) patak vize szolgáltatta. Ismereteim szerint, az utca a pap réti Tornacsarnok megnyitása után nyerte el a Torna utca nevet, viszont nem találtam utalást arra, hogy a Paprét bármely része Torna tér lett volna. A régebbi időkben Stadt Pfarr Wiese, majd Pfarr Wiese, később Paprét, melyen megjelent a Tornacsarnok - aztán már a mi időnkben a nagyszerű Ifjúság tér. (KISZ-ház, utazó vidámpark, búcsú stb.)