A pécsi M. kir. Erzsébet Tudományegyetem Hittudományi Karának épületavatója

Az 1912-ben alapított pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem a Trianoni döntés után Magyarországra települt át, első hazai tanévnyitóját 1923-ban tartották Pécsett, ahol az intézmény három kara: a bölcsészeti, a jogi és az orvosi működött. A negyedik, Evangélikus Hittudományi Kar helyéül a kormány Sopront jelölte meg, ahogy Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter fogalmazott, azért, mert "Sopron, a civitas fidelissima, a nagyon hűséges város iránt a magyar haza is hűséggel tartozik." A döntés értelmében lehetővé vált a Líceumban 1908 óta már önállóan működő, összességében több, mint 300 éves múltra visszatekintő teológia átszervezésére és a tudományegyetembe való beolvasztására.

Sopron tehát a selmeci főiskola befogadása után néhány évvel újabb felsőoktatási intézménynek nyújthatott menedéket. Kézenfekvő volt a város felvetése arról, miszerint a két intézményt egyesíteni is lehetne, olyképpen, hogy a M.kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola beolvad az Erzsébet Tudományegyetembe ötödik karként, erre azonban végül nem került sor. Sopron városa így is jelentősen profitált az idetelepítésekből, hiszen a társadalmi élet felpezsdülése mellett gazdasági előnyökkel is járt a két új intézmény befogadása, ahogy a városfejlesztési hatások sem voltak elhanyagolhatók, elég csak a Teológia később felépült épületére gondolni.

A Hittudományi Kar eleinte nem rendelkezett saját épülettel, az oktatás, ahogy a teológus képzés a döntést megelőzően is, a Líceum épületében folyt. Klebelsberg miniszter 1929-ben rendelte el önálló épület építését, melyet Sándy Gyula (1868-1953) építész, műegyetemi tanár tervei alapján az 1929. október 13-i ünnepélyes alapkőletétel után meg is kezdtek, s egy évre rá már el is készült a Deák teret kelet felől lezáró [impozáns épület].

Az avatóünnepséget 1930. október 19-én tartották, melyre Horthy Miklós kormányzó különvonattal érkezett Sopronba, ahol az állomáson nagyszámú küldöttsg várta, többek között Thurner Mihály polgármester és Simon Elemér főispán. A korányzó eztán herceg Esterházy Pál fogatán az evangélikus templomba hajtatott, ahol Kapi Béla püspök által celebrált ünnepi istentiszteleten vett részt. A püspök prédikációjában többek között a következőket hangoztatta: "A tudomány nem lehet muzeális érték, kell, hogy életet teremtsen, az életet szolgálja. Az evangélikus hittudományi fakultásnak a nemzeti élet szépségéért és nagyságáért kell dolgoznia."

Az jeles napra egybegyűltek útja ezt követően az ünnepség helyszínére vezetett, ahol elsőként Sándy Gyula köszötötte a részvevőket, szónoklata végén pedig átadta az épület kulcsát dr. Bozóky Gáza rektornak. Eztán Klebelsberg Kuno miniszter intézett beszédet a publikumhoz. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után, a hivatalos program csúcspontjaként kinyílt az épület kapuja, s a kormányzó kíséretével megtekinthette az intézmény új otthonát. A program eztán a dísztermében folytatódott, ahol megtartották a tanévet megnyitó ünnepséget többek között a hallgatók egyetemi polgárrá fogadásával. A hivatalos program a Kaszinóban 200 fős díszebéddel zárult, bár Horthy Miklós eztán még a M. kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán is látogatást tett Cotel Ernő rektornál.

Felvételeinken az avatóünnepség képei láthatók, a fotók készítői nem ismertek, a rendelkezésünkre álló információkat a képaláírásokban közöljük.

A képen szereplő személyek azonosításában nyújtott segítségéért és a képek megosztásáért köszönet Csernus Jánosnak. A képek Domnanics Milán gyűjteményéből származnak, külön köszönjük, hogy lehetővé tette bemutatásukat.

A Deák téri épületről, melyben ma általános iskola működik, honlapunkon számos felvétel érhető el az Evangélikus Teológia címkére kattintva.

A korabeli újságcikket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.

Az avatás napjának részletes krónikáját a Soproni Szemle 2003/2. számban olvashatják.

Az ünnepségről készült filmhíradós tudósítást pedig ide kattintva nézhetik meg.