A Rákóczi utca 9-es szám alatti Scholz-ház 1960 körül. ”Ennek a háznak a régi diáktanyáján talált enyhülést katonakarában Petőfi Sándor lyceumi tanulóbarátai körében” - olvashatjuk a homlokzaton elhelyezett emléktáblán - külön fotón is mutatjuk -, melyet ünnepélyes keretek között 1923. június 16-án - a költő születésének centenáriumi évében - avattak fel, ahogy arról a 8 Órai Újság is hírt adott:
"Az emléktábla leleplezése alkalmából zászlódiszt öltött a Rákóczi-utca és a környező utcák. Hatalmas néptömeg vett részt az ünnepségen. A soproni magyar férfidalkör elénekelte a magyar Hiszekegyet, majd Hollósy Sándor lyceumi tanár mondott költői lendületű emlékbeszédet. A város nevében Thurner Mihály dr. polgármester vette gondozásba az emléktáblát. Beszédében hangoztatta, hogy a magyarnak, a világ árvájának szüksége van Petőfi szellemére, hogy elháríthassa a reá leselkedő veszedelmeket. De csak addig vagyunk világ árvái, amíg a magyar a magyarnak mostohája lesz. Petőfi lelke bizonyára eljön megnézni, rab-e még nemzete s csak akkor nyugszik majd meg, ha az egyetértés üt tanyát a Kárpátok alatt. Bán Aladár dr., a Petőfi-Társaság kiküldötte beszédében kiemelte, hogy Sopron az a boldog város, amely már tanúságot tehetett és példát adhatott arra, hogyan kell cselekedni Petőfi szellemében. Fónyad Dezső líceumi tanuló szavalata után a Himnusz elénekelésével fejeződött be az ünnepség."
Petőfi Sándor soproni tartózkodásáról honlapunkon itt olvashatnak, de figyelmükbe ajánljuk Dr. Csatkai Endre a témában írott Petőfi Sopronban című könyvét is.
A korabeli újságcikket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.
Az emléktáblák mindig egy tartalmas életút mementói az utókor számára, azért hogy emlékezzenek eleikre, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak az élet valamely területén. Legtöbbször hajlamosak vagyunk elsétálni ezek mellett a táblák mellett, anélkül, hogy jelentőségükbe belegondolnánk. Megszokja őket a szemünk, hozzátartoznak egy-egy épület arculatához. Pedig sokszor amellett, hogy emlékeztetnek, komoly művészi értéket is képviselnek, nem egyszer jeles alkotóművészek műremekei. A Sopron anno-n a régi felvételek mellett megjelenő jelenkori emléktábla fotókkal szeretnénk ráirányítani a figyelmet a házfalakon velünk élő történelemre. Bízunk benne, hogy ha legközelebb egy itt bemutatott tábla előtt visz el az útjuk, megállnak majd egy pillanatnyi időutazásra és képzeletben - vagy akár valóságosan is - fejet hajtanak azok előtt az egykori soproniak előtt, akik nélkül a mi mai Sopronunk nem lehetne olyan, amilyennek ismerjük.
