A régi Károly-kilátó

Hozzá-szólok
Betűméret
A régi Károly-kilátó

A kilátó felállításának ötlete Romwalter Károly (1825-1902) nyomdásztól származik, aki 1850-ben vette meg az 1734-ben alapított Lenck Sámuel-féle nyomdát (akkori számozás szerint Várkerület 121). A Romwalter-nyomdának elsősorban igényesen nyomtatott tudományos könyvei váltak ismertté.
Romwalter Károly - aki a Városszépítő Egyesület választmányi tagja is volt - 1876-ban építtetett kilátót, más források szerint az építésben fiaival maga is részt vett, és azt később a Városszépítő Egyesületnek adományozta. A kilátó állaga 1902-re erősen megromlott, helyén a Városszépítők új tornyot építtettek, de már akkor felmerült az igény egy modernebb kőkilátó létesítésére. Erre azonban egészen 1936-ig várni kellett, egyrészt mert adományok gyűjtésére volt szükség a források előteremtéséhez, másrészt mert a bank, ahol az összegyűlt pénzt elhelyezték közben csődbe ment. Végül tehát 1936-ban nyílt meg a mai is álló, Winkler Oszkár tervezte terméskő épület.
A II. világháború után az épület a város kezelésébe került, a Városszépítők csak 1996-ban kapták vissza a kezelés jogát. A 23 méter magas kilátó több helyiségben neves botanikusoknak - Kitaibel Pál, Gombocz Endre, Kárpáti Zoltán - emléket állító kiállításokat rendeztek be, de látható emlékkiállítás Roth Gyula és Csapody István munkáiból is.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1916. december 31.
Szerző: 
1916
Nem kerül térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2013. február 2.

Hozzászólások

Horváth Péter Pál képe

Karlshöhe bei Sopron/Ödenburg
Beschreibung K.u.k. Militärs in Begleitung vor der Aussichtswarte.
Autor Stögermayer, Karl Technik Schwarz-Weiß-Negativ
Datierung 31.12.1916

Szabad fordításban:
Károly magaslat Sopron mellett
Képaláírás: Császári és Királyi katonák kíséretében a kilátó előtt
Készítette: Karl Stögmayer fekete-fehér negatív technika
Készítés időpontja: 1916.12.31.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Köszönöm.

Tarcsai Mária képe

Nem csak a kilátót érdemes megfigyelni, hanem a környező növényzetet is. Akkortájt a soproni erdőket nagyrészt haszonerdőnek használták, gyorsan növő, silány minőségű fákkal. A Soproni hegység jelenlegi csodaszép erdőit nagyrészt Muck Endre munkásságának köszönhetjük.

Másrészt tudom, hogy ez az oldal régi soproni dolgokkal foglalkozik, de azért megemlítem, hogy jelenleg a Soproni hegység hazánk kilátókkal legjobban ellátott hegysége. Szinte minden kilátóról látni egy másikat, de van úgy, hogy többet is. Érdemes végig látogatni őket, mert mindegyik másért szép és egyedi.