A városi közgyűlés 1889-ben határozott arról, hogy Sopronnak új városházára van szüksége, melyet a régi helyén, annak elbontása után kívánnak felépíteni. A határozatot megelőző időkről, a bontási munkálatokról, illetve az új városháza avatásáról korábban már hosszabban írtunk – ld. Kapcsolódó bejegyzés.
A most bemutatott felvételen a régi épület látható 1891-ben. A kapu felett Justitia és Prudentia (Igazság és az Előrelátás) szobrai vehetők ki, melyeket később a Városi Múzeum kertjében helyeztek el.
Az épületből többek között sikerült megmenteni a Bleicher János bécsi kályhásmester által szállított mázas cserépkályhát, a Zoller Ferenc órás által 1772-ben készített három méter magas órát, és a Payer Pál készítette zárat, mely egykor a tanácsterem ajtaját díszítette, napjainkban pedig a Levéltár ajtaján látható.
A régi városházáról további írások sé fotók a kép feletti "Régi városháza" címkére kattintva érhetők el.
Tompos Ernő: A régi soproni városháza újkori története és az új városháza (tanácsháza) építéstörténete / I. A régi városháza, Soproni Szemle, 1977/3.
Magyar Művészet 1928/7.
Hozzászólások
Köszönöm az érdekes sorokat. No, ismét egy kötet, amit egyszer érdemes lenne bemutatnunk.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Epizód a ház történetéből: "Az 1681-iki soproni országgyűlés alkalmával a városurak aggályoskodtak, vajjon a városi tanácstermet átengedhetik-e táncmulatság céljaira. Az új nádor egyszerűen elrendelte a terem kiürítését s meglett a reggelig tartó magyaros mulatság." (Mohl Adolf: Herzeg Esterházy Pál nádorispán. Életrajz. Sopron, 1924. Soproni Sajtóvállalat Rt.) A nádor döntése érthető, hiszen a városban akkor alig akadt alkalmasabb hely.