A soproni lóversenytér

Hozzászólok
A soproni lóversenytér

A Keleti Ipartelepen, a Győri út felől induló, 1997-ben elnevezett Lófuttató utca nyílegyenesen köti össze az Ipar körút kezdetét a visszakanyarodó ágával. Északi oldalát kíséri a Rák-patak. Ez az a terület, amelyet Furth-rétként legelőnek használtak. A város 1873 tavaszán bérbe adta az akkor alakult Dunántúli Lóverseny Egyletnek. Ennek elnöke gróf Széchenyi Kálmán (szül. Sopron, 1824.10.6. - megh. Sopron 1914.1.14.) lett. Testvérével Gáborral együtt nekilátott a szervezésnek és tervezésnek. Példának szolgálhatott a bécsi Jockey Club pályája, vagy akár a Monarchia más létesítményei, de a helyi szakemberek sem maradtak megbízás nélkül. Azt úgy látszik hamar eldöntötték, hogy lóversenyeket indítanak, nem lovasversenyeket. A versenyeknek két népszerű válfaja is létezett, a galoppversenyen zsoké ült a vágtató lovon, míg az ügetőversenyen az ügető ló kétkerekű kocsit, a sulkyt húzta és a hajtó azon ülve dirigált. Az első futtatást 1873. szeptember 27-28-án tartották meg. Az előkészületeket és a rendezvényt az Oedenburger Zeitung részletesen megírta. Az újságcikk írójának becslése szerint tizenkétezren nézték végig a délután kettőtől 5-ig tartott versenyeket. Az első napon négy futtatást tartottak meg, de a tervezett akadályverseny a pálya előkészítetlensége miatt elmaradt. A második nap két legfontosabb futama, a félmérföldes Soproni Polgárdíj és a másfél mérföldes Dunántúli Díj volt. Ezek iránt a Monarchia legnevesebb sportemberei érdeklődtek nevezéseikkel, és egyáltalán megjelenésükkel az elitpáholyokban.

Sopron a későbbi időkben a galoppversenyzés egyik központjává vált. 1874-ben már két versenyidényt szerveztek, tavaszit és őszit. Népszerű rendezvények voltak, pedig nem volt könnyű kijutni. Fiakkerrel drága, gyalog 40 perc. A 80-as években Bécsből különvonatok indultak és kipöfögtek szinte egészen a helyszínig.

Hogy a nézőket kint milyen építmények fogadták? Tanácstalanul állhatnánk az itt látható ábrázolatot nézve, ha egy, legalább egyetlen kis torony nem tűnne föl a zászlókkal díszített, hármas tagolású tribün előtt. Ez a bírói páholy, mint valami kilátó. Az is. A tégla lábazatról rövid lépcső után, csigalépcső vezet föl a nyitott páholyba, ahonnan remekül beláthatta a versenybíró az egész versenyteret. Erről a tervrajz megjelent Géczy Nóra kiváló könyvében (Sopron faépítészete a polgárosodás korában 1850-1914.) A 2005-ös dátumú alkotás Interneten olvasható. A tervrajz dátuma: Oedenburg 14. September 1874. Közöl tervet a faépítésű tribünről, a totalizatőr kis házikójáról (a kevésbé tehetősek ott fogadtak a befutókra), amely a nagy tribün mellé épült. A különböző kiadványokban feltűnő fényképek a lóversenytér nyugati oldalán álló tribünökről úgyszólván csak annyiban különböznek, hogy más évszámot adnak meg a kép keletkezéséről. Még Gantner Antal A régi Sopron c. könyvecskéje érdemel figyelmet, itt az aláírásban a "nyolcvanas évek" meghatározás mellett: "Foto: Rupprecht M." látható.

/Kép Thirring Lajos: Soproni Lóversenytér, 1875 körül. Az eredeti színezett litográfia másolata./

Kép típusa: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1875 körül
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1875
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Hárs József
A bejegyzés létrehozása: 2015. február 3.