A Soproni Takarékpénztár

Hozzászólok
A Soproni Takarékpénztár
A Soproni Takarékpénztár betétkönyve 1921-ből
A Soproni Takarékpénztár betétkönyve 1921-ből
A Soproni Takarékpénztár betétkönyve 1921-ből
A Soproni Takarékpénztár betétkönyve 1921-ből
A Soproni Takarékpénztár betétkönyve 1929-ből
A Soproni Takarékpénztár betétkönyve 1929-ből
A Soproni Takarékpénztár betétkönyve 1929-ből
A Soproni Takarékpénztár betétkönyve 1929-ből
A Soproni Takarékpénztár betétkönyve 1929-ből

Hofer Péter és Flandorffer Ignác soproni nagykereskedők - rokoni kapcsolataikat tekintve sógorok - kezdeményezésére és gróf Széchenyi István hathatós támogatásával 1842-ben alakult meg a Soproni Takarékpénztár. A Fáy András által 1840-ben életre hívott Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalapítása után két esztendővel a 13.000-es lélekszámú Sopron mellett Pozsonyban is alapítottak hasonló intézményt, ennek alapszabályát vették alapul a soproni pénztár esetében. Az alakuló közgyűlést 1842. augusztus 31-én tartották, az intézet 1843. januárjában kezdte meg működését az akkori Halászpiac 14-es szám ház emeletén bérelt helyiségekben. (Ma Várkerület 8.) Gróf Széchenyi István jószágigazgatóján, Lunkányi Jánoson keresztül 20 darab részvényt jegyzett, mindez kellő bizalmat ébresztett a tehetősebb polgárokban, hogy maguk is kövessék példáját. Hofer Péter igazgató 1859-ig állt a pénzintézet élén, helyét a korábbi aligazgató, Flandorffer Ignác vette át.

A Soproni Takarékpénztár virágzó működése megteremtette az igényt és a lehetőséget arra, hogy a fiók önálló épületben költözzön. 1878-ban vásárolták meg Széchenyi Jenőtől a Handler Nándor tervei alapján 1856-ben épített Széchenyi tér 19-es számú házat, ahol a intézmény államosításáig működött. Az egykori Promenád, ekkor már a takarék egykori lelkes támogatója, gróf Széchenyi István nevét viselő tér ekkorra már a város meghatározó közterülete lett, a parkos terület két oldalán az 1850-es évektől kezdve sorra épültek az impozáns épületek, mikor a bank székhelye a térre került, már állt a Kaszinó épülete is - ezt később a Takarékpénztár meg is vásárolta. Az 1921-es események után a bank részvényeinek jelentős része osztrák kézbe került, melyeket később a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank visszavásárolt, a Soproni Takarék pedig ennek leányintézeteként folytatta működését megszűnéséig.

Képeinken a banképület mellett két takarékbetétkönyvet mutatunk Önöknek, az elsőt még abból az időből, amikor a takarék önállóan működött, a másodikat pedig az 1928 utáni időkből. A dokumentumokat Pfandler Pál osztotta meg velünk. A képaláírásoknál a dátum a betétkönyv kiállításának idejét jelöli.

A pénzintézetről ebben a bejegyzésünkben is olvashatnak, ugyanitt azt is megmutatjuk, hány további bank működött az 1930-as években a tér északi oldalán.

Kép típusa: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1921, 1929 és 1930-as évek
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1921
1930
5745-2194
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2020. április 26.