Takács Gábor 1968-ban készítette azt a diát a sörgyárról és környékéről.A kép közeépn látható az udvar bejárata. Ebben az udvarban lehetett egykor átvenni az ún. ticketes sört. A kis kerthelyiségben az akkori időkben klasszikusnak mondható zöld asztalok mellett lehetett helyben fogyasztani a friss sört.
Hozzászólások
Később aztán - ki tudja miért - a tikettes sört az épülettől jobbra álló bódéban lehetett átvenni. A tikettet sörgyári dolgozóktól lehetett venni napi árfolyamon.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az én nagybácsim, mint sörgyári dolgozó sok tikettes sört kapott, amit nagynéném igazságosan elosztott a testvérei között. Nos a mi családunknak is jutott, de akkoriban még annyira érdektelenek voltunk a sörivásban, hogy rendszeresen ránk romlott az egész literes üveg sör... Most, hogy nincs többé, bezzeg jó lenne....,most már nem romlana ránk.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az igazi kemény sörgyári valuta az üvegtikett volt: hiszen csak csatosban adták ki a sört! (legalábbis amire én emlékezem)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Úgy emlékszem, csatos üveget még nehezebb volt szerezni, mint sörtikettet, az üvegnek külön tikettje volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azért írtam, hogy az üvegtikett volt az igazi kemény valuta. Valóban lyukas volt és kisebb átmérőjű, mint a sörtikett!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Most már bevallhatom, a '70-es években a Volánnál az éjszakás műszakot néha úgy kezdtük, hogy nem az AFIT-os, hanem a Sörgyári busszal mentünk, útközben a buszon vettünk tickettet ( nagyon olcsón) és mivel üveget valóban nehéz volt szerezni, ott helyben fogyasztottunk :-) Utána nagyon vidáman mentünk át dolgozni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Üveggel együtt járó sört,valóban nehezebb volt "szerezni"..úgy rémlik, az a tikett lyukas volt. A sör nem tartalmazott semmiféle tartósítószert,meglehet azért ízlett annyira ,a kiadási időpontban várakozó embereknek! /nekem is.../
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Annyira "natúr" volt, hogy még pasztőrözött sem...ezért "buggyant" meg hamar, ha maradt az üvegben!
De az íze tényleg felejthetetlen!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tényleg, most, hogy mondjátok, a nagynénim mindig gondosan összeszedte az üvegeket, é aki nem vigyázott rá, az nem kapott több tikettes sört..... családi bulikon a "piasarokban" mindig ott sorakoztak a tikettes sörösüvegek. Mi fiatalok akkoriban a málnaszörpöt kultiváltuk jobban....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A tikettes sört az udvaron,mielőtt hátra mentünk volna a sörkert felé,jobbra ki volt alakitva egy ablak,azon keresztül adta ki a csatos üvegekben-ami egyébként nagyon hasonlított az akkori balfivizes üvegekre-szépemlékű Kustor bácsi!Ha helyben szerettünk volna fogyasztani,és üvegtikettünk természetesen nem volt,letétbe helyez(het)tük a személyi igazolványunkat,amit az üveg leadásakor természetesen vissza kaptunk.Ez mondjuk akkoriban is szabálytalan volt,na de senki sem foglalkozott ezzel!Később aztán,a tikettes is félliteres kiszerelésben lett gyártva(gondolom azért,hogy ne kelljen másik gépsor hozzá),de az már meg sem közelítette a régit,semmilyen szempontból!Fehér szinű logó volt ráégetve a normál sörös palackokra a megkülönböztetés végett!Érdekesség képp még egy történet,és aztán befejezem a nosztalgia özönt: Akkoriban egy egyszemélyes boltban dolgoztam,és valaki egy láda sör vásárlásakor egy sörös kartonban hozta a csereüvegeket,mivel nem volt időm átrakni ládába,benne hagytam a dobozban.Mikor aztán később átpakoltam rekeszbe,akkor láttam meg,hogy milyen kincsre leltem!Egy kivételével az összes üveg tikettes volt!Hónapokkal később megismerkedtem ezen ballépés elkövetőjével,aki elmesélte,hogy Anyósa amikor megtudta a dolgot,igen csak rossz néven vette az esetet!Bocsánat,ha túl hosszú voltam!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én középiskolás diákként dolgoztam a sörgyárban 2 nyáron is.Mivel nem söröztem így egy kis plusz pénzre tettem szert.De mi diákok csak 1 üveg tiketet kaptunk.Sörtiketet meg ha jól emlekszem naponta két litert.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A kis kapun belépve balra volt a Sörgyár tekepályája. Hátul, az udvarban a Sör-kert, ahol a fák alatt még táncplatz is megtalálható volt a sörözgető-szórakozó családoknak.