A sörgyár kerthelyisége egykor

Hozzászólok
A sörgyár kerthelyisége egykor

Sopron sörgyárát 1895-ben Lenck Gyula alapította, mikor addig szeszfőzdeként és ecetgyárként működő gyárát serfőzdévé alakította át. A gyár 1918-tól a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. tulajdonában volt. A kerthelyiséget 1899-ben nyitották meg. Népszerűségét megalapozta, hogy a kertben zenekar is szórakoztatta a vendégeket. A vendéglő 1948-ig működött régi formájában.

Kép típusa: 
Kép keletkezési ideje: 
1900-as évek eleje
Kapcsolódó kiadvány: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1901
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2013. augusztus 14.

Hozzászólások

Tarcsai Mária képe

Még soha életemben nem voltam a Sörgyár kerthelyiségében, de érdeklődéssel olvasom.....általában az a környék nekem fehér folt..... szívesen olvasok onnan mindent. Talán 2005-ben jártam ott először, amikor mindent körbe fotóztam, de akkor már halott vidék volt....ipar sehol (a Sörgyáron kívül)

Friedrich Rezső képe

Talán egyszer jártam, barátokkal /munkatársakkal/ együtt az akkor "Sörkert"-nek nevezett helyen...munka után (14:00-től) eléggé népszerű helyszín volt a körben működő gyárak miatt. (SOTEX, AFIT, Bútorgyár, Vasöntőde, Fésüs, Erőmű, Déli pu.)

Lobenwein Harald képe

Isteni volt a tikettes sör is!

Horváth Péter Pál képe

A vendéglő a jelenlegi irodaépület helyén állt, mint a képen látható, a kerthelységben zenepavilon adott helyet a fellépő zenekaroknak.

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

A magas oszlopokon jellegzetes ívlámpatestek láthatók, akárcsak ebben az időben a "Bakteron", ahol 1893-ban (mivel a városban még nem volt) saját villamos erőművet állítottak üzembe. Ezeket az ívlámpákat a "Bakteron az I. Világháború után cserélték le izzólámpákra.

Horváth Péter Pál képe

Ugyanezek "lógtak" a Déli pu. peronján, és előtte a bejárat előtt is. A Baross úton 7 db 60 wattos izzólápa terelte a vendéglő felé a szomjúhozóakat. A pu. előtt 150 w-os, a vasúti szálló előtt 200 w-os , és Kossuth utcai kereszteződésben (a gurulós sorompónál)
300 w-os izzó ontotta a fényt ...

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

A Déli pu-on is valami hasonló történhetett, mint a Bakteron. A világon előszőr izzólámpák 1902 után kerültek forgalomba. A hiressé vált magyar Tungsram égők találmányát pedig 1904-ben adták le. Ezek az izzók leginkább az I. Világháború után váltak általánossá a közvilágításban.

Horváth Péter Pál képe

Valóban, az izzók a későbbi időszakban szolgálták a közvilágítást. A századfordulós képeslapokon, még a "buborék" lámpatestek lógnak az oszlopokon ...

Harkai László képe

Tetszenek ezek a(még soha életemben nem,talán egyszer)szövegek!Természetesen nem arra akarok utalni,hogy a kommentelők nem mondanak igazat,hanem arra,amikor egy pár hónapja megnyitott vendéglátó egységben dolgoztam.Akkor fordult elő,hogy egy vasárnap álltunk az ajtóban kollégámmal-vendég nem lévén-és arra sétált egy házaspár.A férj megjegyezte:nem is tudtam,hogy itt söröző nyilt!Hatalmas önuralomra volt szükségem,hogy a nyitás óta majd' minden napos vendég férjuramat le ne leplezzem!Természetesen semmi összefüggés nincs a két dolog között,csupán előjött ez által egy megmosolyogtató emlék!Nehogy valaki is magára vegye,szépen kérem!

Pölöskei Péter képe

Ha jól sejtem ez a Dreher Antal Serfőzde Részvénytársulat (Dreher Antal Sörgyár Rt.) régi épülete, Dreher sörgyár volt a pécsi sörfőzde és a kőbányai sörgyár is.