A Széchenyi tér parkosítása
A Domonkos- templom előtti nagy tavat 1828-ban rövidítették meg - a Geiger-krónika szerint pontosan 50 lépéssel -, hogy így a helyén sétányt létesíthessenek. A tó megmaradt részét pedig fákkal szegélyezték, melyhez maga Széchenyi István is hozzájárult 25 nyárfával és 25 fűzfával.1846-ban aztán a maradék tavat is betemették. 1881-ben a fasorokat vadgesztenye és akácfákkal helyettesítették és fakorláttal vették körbe a teret - megvédve azt a mai Rákóczi utcából a Győri úti legelőkre terelt marháktól- illetve padokat helyeztek ki. Ekkor jött létre a város első igazi sétatere, a Promenád. (Érdekesség, hogy a teret hivatalosan csak 1836-61 között nevezték Promenádnak, 1861-től Széchenyi tér lett a hivatalos neve.)
Boronkai Pál: Sopron parkosításának története-Soproni Szemle,1969/2
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Hozzászólások
A Liceum utáni első, földszintes, épület volt a dédapámék kocsigyártó-kovács műhelye, lakóháza. /ide épült aztán a posta/
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Nagymamám egész életében Promenádnak nevezte a Széchenyi teret. Nagyon szeretett ott sétálni, fiatal lány kora óta. Ott ismerte meg nagyapámat, aki a lovasságnál szoltált. Családi legenda a megismerkedésük: nagyapám lóháton, deli legényként, nagyanyám habos ruhában, florentin kalapban.... első pillantásra egymásba szerettek. Később, mikor nagyapám leszállt a lóról kiderült, hogy jóval alacsonyabb volt nagyanyámnál. De ez nem lehetett ok a kiábrándulásra. Ebből a szerelemből házasság, majd 8 gyermek született......
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges