"A soproni kat. gimnáziumot a Jézus-társaság vezetése alatt Draskovich György, győri püspök alapította 1636-ban, úgyhogy, a város területén működő Confraternilas S. Corporis Christi. házát a hozzátartozó telekkel (a Fövényverem-téren levő Colleum) a Jezus-társaságnak adta egy kollégium és vele kapcsolatos gimnázium felállítása céljából. Az akkor túlnyomóan protestáns városi tanács ellenkezését II. Ferdinánd király és Esterházy Miklós gróf nádor segítségével sikerült legyőzni; sőt a tanács tiltakozása ellenére még ugyancsak Draskovich püspök neki juttatta a mai Bécsi-utcában levő Crucigeratus beneficiumot (egykor a Johannita-lovagok tulajdonát) még mindig az akkori Sopron külvárosában. Hogy Draskovich a kollégium fennmaradását biztosítsa, végrendeletében 40.000 rajnai forintot hagyományozott neki. E nagylelkű alapítvány felhasználásával Lippay György esztergomi érsek 1661-ben nemesi konviktust szervez a kollégium mellé. 1674-ben egy kir. Commissio visszaadta a katolikusoknak a régi templomaikat s így, jutottak a jezsuiták a Szt. Györgyről címzett templomhoz, melynek oldalán emelkedik a mai napig az intézeti épület. A jezsuita rend eltörlése (1773) után a városi plébánosok vezetése alatt részint volt jezsuiták, részint világi papok működtek, mint tanárok. 1777-ben a helytartótanács és a Sz. Domonkos-rend közi egyezség jött létre, melynek értelmében a Rend helybeli konventje látta el tanerőkkel az intézetet, kik mellett azonban világi tanárok is működtek. 1802-ben II. Ferenc király visszaállítja a Sz. Benedek rendet, s még ugyanezen évben a Rend tagjai veszik át az intézet vezetését, így tehát Rendünk az idei iskolai évvel soproni működésének 137-ik évét fejezte be.
A jezsuiták idejében a Ratio Studiorumnak megfelelően a gimnáziumnak öt évfolyama volt. Ugyancsak öt évfolyamú volt az intézet az átmeneti korban, amikor már az 1777-ben életbelépett Ratio Educationis alapján szervezték át a középfokú iskolákat. Alighogy a bencések átvették az intézetet, életbelépett a Ratio Educaiionis átdolgozott kiadása (1806). Ez hat osztályúvá fejlesztette a gimnáziumot s így maradt 1850-ig, midőn Sopron az abszolút uralom alatt a dunántúli kerület katonai és polgári hatóságának székhelyévé lesz, s az intézet az Entwurf der Organisation der Gymnasien u. Realschulen in Österreich» alapján 8 osztályú, német tannyelvű gimnáziummá alakult át az érettségi vizsgálat jogával. 1861-ben ismét magyar lesz a tannyelv s megmarad főgimnáziumnak. Az 1924. évi középiskolai reform szintén meghagyta klasszikus gimnáziumi jellegét."
A fenti sorok a pannonhalmi Szent Benedek- rend soproni Szent Asztrik Katolikus Gimnáziumának 1938/39. évi évkönyvének nyitó sorai. Ekkor volt végzős az az osztály, melynek a tablóját Dániel Péter juttatta el hozzánk. Az évkönyvből az osztályról többek között megtudjuk, hogy osztályfőnök, Orbán Dezső a bécsi Magyar Történeti Intézetnek volt tagja, a diákoknak latint és történelmet tanított. Az osztály legjobb tanulója Tóth Miklós volt, aki ráadásul tandíjkedvezményben is részesült. S bár a legjobb osztályzatokat ő szerezte a tanév során, "csak" "Jelesen érett" minősítést kapott az érettségi vizsgálaton, melyen az osztályból csak egyetlen tanuló, Hruby György érdemelte ki a "Kitüntetéssel érett" minősítést. Javító vizsgára egyetlen diákot köteleztek, természettanból Payrich Sándort. Az évkönyv részletesen bemutatja a tanévet, tételesen felsorolja például, hogy mely tanulók mennyit adakoztak jótékony célra, hogy az egyik ünnepélyen Sik Sándor István, a király című művét mutatták be a tanulók, több VIII.osztályos szereplésével, és az is kiderül például, hogy a képen látható osztály a kirándulásán a városi közkórházban és a vágóhídon járt, tették mindezt szakszerű vezetés mellett.
A Szent Asztrik Gimnáziumot a háború után államosították, előbb Fényi Gyula Állami Gimnázium néven működött, eztán 1950-ben kezdte meg működését az épületben az Erdészeti Technikum. Az intézmény 2019-es hivatalos elnevezése: Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium.
Az iskola Szent György utca 9. szám alatt található épületének falán napjainkban emléktábla őrzi az egykori Bencés Gimnázium emlékét.(2.kép)
Arról, hogy a vallási intézmény diákjai miként élték meg az államosítással járó változást, Dr. Orbán Aladár írt egy visszaemlékezést, mely az Ajánlott link alatt található linkre kattintva érhető el.
A pannonhalmi Szent Benedek- rend soproni Szent Asztrik Katolikus Gimnáziumának 1938/39. évi évkönyve
Hozzászólások
Dr.Szőke László megbízásából tolmácsolom hozzászólását:". Németh György hozzászólásával kapcsolatos a megjegyzésem. A kérdéses tablón szereplő Zámbó Jánosra hivatkozva citál egy "Dr.Zambó János"-Wikipédia-szócikket, ami azt a látszatot kelti az olvasóban, hogy egy személyről van szó. Ezzel szemben a W-szócikk szerint Dr.Zambó János bányamérnök, egyetemi tanár, a MTA tagja, aki 1916-ban született Hegykőn, tanulmányait 1928 és 1936 között végezte a bencés gimnáziumban. Ezért nyilván nem szerepelhetett a kérdéses 39-es tablón sem!
A tablón látható és 1920-ban Hegykőn született Zámbó Jánossal 1939 szeptemberében együtt iratkoztam Sopronban a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Karán. Ő erdőmérnök-hallgató lett.Erdőmérnöki diplomáját 1949-ben szerezte meg.
Egyébként a hozzászólásban emlegetett három bencés diákon kívül az osztályból még három bencés iratkozott be Sopronban 1939 szeptemberében. Szép Endre, Weiss Rezső és Lichner/Szilas Aurél Pál. Mind a hárman bányamérnök-hallgatók lettek. Közülük Szilas Pál futotta be a legnagyobb karriert: nemzetközi hírű olajbányász professzor lett."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én is találtam egy ismerőst: Katter Herbert.
Ő a "Húsüzemből" ment nyugdíjba, mint művezető, ha jól tudom. De rengetegen ismerhették mint zongoristát, aki a várkerületi "Puskás Söröző" esti hangulatát emelte játékával...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszönöm, lám, érdemes többször elővenni a témát.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ahogy írod... :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A tablón szereplő egykori fiatalurakközül biztosan többen futottak be fényes karriert. Közülük három főt kiemelnék:1. Zámbó János, akit érdekel a pályafutása : http://hu.wikipedia.org/wiki/Zamb%C3%B3_J%C3%A1nos itt ugyanis hosszú lenne leírni,
2.Tóth Miklós http://www.termeszetvilaga.hu/tv98/tv9804/toth.html szintén hosszú lenne
A harmadik:Burkus Béla (Életének 88. évében, 2008. február 6-án Sopronban, a .Bencések. idõsek otthonában hunyt el Burkus Béla okl.erdõmérnök, okl. bányamérnök. Mérnöki pályáját Sopronban kezdte. Tervezõ mérnökként dolgozott Szíriában és más arab államokban is. Itthon is magas beosztásokat töltött be K. Mónikának küldök egy időskori fotót is róla)