A Tábornok-ház és Lackner Kristóf emléktáblája

A Fő téri Lackner-ház vagy Tábornok-ház, városunk neves polgármesterének,  Lackner Kristófnak egykori otthona, melyet Sopron városára hagyott örökül. Előbbi elnevezése az ő személyére, míg utóbbi arra utal, hogy a Sopronba érkező katonai parancsnokoknak ebben az épületben kínált szállást egykor a város. Lackner Kristóf emlékét a homlokzaton halálának 300. évfordulója alkalmából állított emléktábla (2.kép) őrzi. A Mechle Béla és Hild Lipót tervezte tábla felirata a következő: Dr. Lackner Kristóf jogtudós és ötvösmester Sopron város kiváló polgármestere e házban élte nemes életét. A kőfaragói munkákat Baumann Béla ügyvezető irányításával a Hild-féle cég végezte, míg öntési munkálatok kivitelezését a Seltenhofer cég vállalta fel.

A polgármester emléke előtt 1943-ban újabb emléktáblával tisztelgett Sopron városa,  mellszobrát pedig 1971-ben emelte a róla elnevezett utcában a hálás utókor.

A most bemutatott, az épületet ábrázoló felvétel Dr. Friedrich Károly legendás hírű Szép Sopron! című vetítettképes előadásának egy diakockája. A képanyagot, Kari bácsi szavait képalírásként felhasználva, sorozat formájában közöltük honlapunkon korábban, a mostani fotó ebben a részben szerepel, de szerettük volna önállóan is megmutatni olvasóinknak.

Az emléktáblák mindig egy tartalmas életút mementói az utókor számára, azért hogy emlékezzenek eleikre, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak az élet valamely területén. Legtöbbször hajlamosak vagyunk elsétálni ezek mellett a táblák mellett, anélkül, hogy jelentőségükbe belegondolnánk. Megszokja őket a szemünk, hozzátartoznak egy-egy épület arculatához. Pedig sokszor amellett, hogy emlékeztetnek, komoly művészi értéket is képviselnek, nem egyszer jeles alkotóművészek műremekei. A Sopron anno-n a régi felvételek mellett megjelenő jelenkori emléktábla fotókkal szeretnénk ráirányítani a figyelmet a házfalakon velünk élő történelemre. Bízunk benne, hogy ha legközelebb egy itt bemutatott tábla előtt visz el az útjuk, megállnak majd egy pillanatnyi időutazásra és képzeletben - vagy akár valóságosan is - fejet hajtanak azok előtt az egykori soproniak előtt, akik nélkül a mi mai Sopronunk nem lehetne olyan, amilyennek ismerjük.