Honlapunkon több ízben mutattunk már képeket abból az ismeretlen turisták által készített fotóalbumból, melyből ezúttal egy újabb felvételt adunk közre, most a Várhely-kilátóról. A precízen feliratozott albumban sajnos dátum nem szerepel, így az általam megadott dátum - az albumban szereplő többi felvétel figyelembevételével - csak hozzávetőleges.
Arról, hogy eleink mit láthattak, ha felmásztak a toronyba, Graf Samu így mesélt a Turistaság és Alpinizmus című lapban 1932-ben megjelent írásában:
"A Várhely legmagasabb pontja a legújabb mérések szerint 482,9 m. Itt emelkedik az 1929-ben épült 17 m magas kilátótorony. A kilátótoronyról gyönyörű kilátás nyílik mind a négy év világtáj felé. Első tekintetünk a tőlünk északkeletre fekvő Sopron városára esik, mely csaknem a maga teljességében fekszik előttünk a sörgyártól a téglagyárakig. Sopron előtt a Nándormagaslaton innen Sopronbánfalva apró házai terülnek el szép fekvésű templomával és kőfejtőjével.
Lábaink alatt van a Tacsiárok és mögötte a Sánchegy, melyhez kelet felé a Fáberrét melletti Angerföldek csatlakoznak. Sopronon túl a Bécsi domb, a Dudleszerdő, a fegyház, a Tómalom, a szárhalmi erdő és a Fertő, valamint a mosoni síkság látható. Kelet felé közvetlenül a kilátótorony mellett a Várhely keleti részének kopár háta, azontúl pedig a Károlymagaslat, Kőhalom és Trift vidékének nagy erdőségei terülnek el. Ezeken túl a Fertő déli része és a Hanság vidéke vész el a távol ködében.
Ha dél felé fordítjuk tekintetünket, szép fiatal erdő terül el szemünk előtt, melyből magános magfák emelkednek ki. Ezen erdőn keresztül vezet az zöldre jelzett út az Újrétre. Az út melletti tumulusokat azonban eltakarja az erdő sűrűsége. A Tolvajárkon túl a Nyíres széles gerincén emelkedik a karcsú Muckmesszelátó , ettől jobbra a Brennbergi völgy felé az Ultra jellegzetes facsoportja látszik. A Nyíres-Ultragerincen túl már kékes színben az Angerwald, Pálhegy, Brentenriegel és Greimkogel szegik be a látóhatárt. Ezekhez nyugatra a Rozália csatlakozik.
A kilátótoronytól nyugatra a Brennbergi völgyön túl van az Ágfalvi erdő, mely elfödi Ágfalva községet. Szépen látszik azonban a mostani határon túl fekvő Lépesfalva községe, a márci plátó, e mögött a Rozália Fraknóvárral. A nyugati látóhatáron az osztrák havasok emelkednek a Wienerwarddal.
Észak felé a sűrű bokrokkal benőtt plátón túl a somfalvi lapály fasoros országútjaival, a Dudleszerdő, a szentmargitbányai kőfejtő, a Lajtahegység és a messze távolban a pánadolfalvi fensík és a kis Kárpátok látszanak."
Érdekességképpen a figyelmükbe ajánljuk honlapunk egy másik bejegyzését is, melyből kiderül, milyen volt az éptímény és közvetlen környezete 1975-ben. A képet itt tekinthetik meg.
A korabeli újságcikket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.
Graf Samu: A soproni Várhely, Turistaság és Alpinizmus 1932/10. sz., p. 255.