Az 1943-as Soproni Munkahét a sajtóhírek tükrében

1934 szeptembere után 1943-ban immár második alkalommal rendeztek ünnepségsorozatot városunkban Soproni Munkahét néven. A munkahét során számos rendezvényt tartottak Sopronban, köztük talán az egyik legjelentősebb esemény a Szent István – templom felszentelése vagy a Kaszinó Egyesület 100 éves jubileumának megünneplése volt.

A Munkahét jelentőségét mutatja, hogy a jeles alkalomból egy bronz emlékplakettet is kiadtak, sőt a Magyar Posta a Soproni Munkahét bélyegkiállításán és a Széchenyi téri postahivatalban is ünnepi bélyegzéssel is tisztelgett az események előtt. Erről így ír a Magyar Távirati Iroda 1943. augusztus 19-i közleménye:

„A m.kir.postavezérigazgatóság közli, hogy a „Soproni Munkahét Bélyegkiállítása” helyszínén /postaigazgatósági épület/ a posta és távíró-szolgálat ellátására a soproni 1. számú postahivatal kirendeltségeként szeptember 5.-étől 12.-éig alkalmi postahivatal működik. Az alkalmi postahivatal szolgálata naponta /vasárnap és ünnepnap is/ megszakítás nélkül 9 órától 18 óráig tart. Működési köre kiterjed bárhová szóló közönséges és ajánlott levélpostai küldemények, továbbá táviratok felvételére, valamint postai bélyegek és értékcikkek árusítására. Az alkalmi postahivatal az ott feladott küldemények lebélyegzésére „SOPRONI MUNKAHÉT BÉLYEGKIÁLLÍTÁSA 1943.IX.5-IX.12.”feliratú alkalmi keletbélyegzőt használ. A „Soproni Munkahét”-tel kapcsolatban a Sopron 1. számú postahivatal augusztus 23.-ától szeptember 12.-ig az ott feladásra kerülő küldemények egy részének lebélyegzésére „SOPRONI MUNKAHÉT 1943. IX.5-12. JÖJJÖN SOPRONBA” feliratu hirdető keletbélyegzőt használ.”

Ugyancsak augusztus 19-én egy másik, az eseménysorozatot érintő közlemény is napvilágot látott, ugyancsak az MTI-nél:

„ A Soproni munkahetet szeptember 5-én nyitja meg Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter. A nagyszabású megmozdulás a kétezer éves Sopron és megyéje értékeit vonultatja fel, hogy a kiállításokon, bemutatókon és előadásokon keresztül igazolja a vidék közművelődési színvonalának jelentőségét. Mezőgazdák, iparosok, gyárosok, kertészek, képzőművészek, fényképészek, bélyeggyűjtők vetélkednek egymással változatos kiállítások rendezésében, a soproni írók és előadó-művészek, a farádi földműves mükedvelők, dalosok és gyöngybokrétások szintén kiveszik részüket majd a munkahét sikeréből. – A soproni munkahetet a Magyar Müvelődés Háza javára a soproni Magyar Szövetség rendezi.”

Szeptember 3-án a következő sajtóközleményt adta ki a témában ugyancsak a Magyar Távirati Iroda:

„A Soproni Munkahetet szeptember 5.-én nyitja meg Varga József m.kir. titkos tanácsos, Sopron országgyűlési képviselője. Ugyanezen a napon avatja fel Kádár Levente belügyi államtitkár az ONGSA-népházat. A munkahetet, melyet a kiállítások, ünnepségek, bemutatók sorozata tesz változatossá, igen nagy érdeklődés előzi meg. Egyik eseménye lesz a Frankenburg Irodalmi Kör estje, amelyen Ullein- Reviczky Antal rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter tart előadást. A munkahéten szenteli fel Apor Vilmo báró győri megyéspüspök a kurucdombi Szent István templomot. A százéves Kaszinó Egyesület jubileumi közgyűlést tart, a farádi földműves műkedvelők passiojátékot mutatnak be. Paulini Béla rendezésében a Magyar Bokréta Szövetség bokrétásai is szerepelnek, továbbá dalos hangversenyek, háborús női ruhabemutatók, sportesemények váltogatják egymást.”

A megnyitó napján, szeptember 5-én így tájékoztatta a lakosságot a Távirati Iroda:

„A Soproni munkahétre a vendégek érkezése megkezdődött, Elsőnek érkezett Sopronba a város képviselője, Varga József m.kir, titkos tanácsos, ny. miniszter, aki vasárnap délelőtt megnyitja a Munkahetet, Antal István nemzetvédelmi-propagandaminisztert Traeger Ernő miniszterelnökségi osztályfőnök, Bornemisza Géza iparügyi minisztert pedig Tóbiás Kornél miniszteri osztálytanácsos képviseli, Varga József országgyűlési képviselő Hőgyészy Pál főispán társaságában szombaton délelőtt választói részire fogadó és panasznapot tartott.”

A megnyitó után pedig így írtak:

„A kétezeréves Sopronnak nagy ünnepe volt vasárnap. Most kezdődött a nyolc napig tartó Soproni Munkahét, amelyét a Soproni Magyar Szövetség, a végvári magyarság szellemi és anyagi értékeinek bemutatása céljából rendez. A zászlódíszt öltött várost az idegenek nagy tömegek keresték fel és külsőségekben is imponálóan mutatkozott meg a nagy magyar összefogás, A Soproni Munkahét sorén 24 kiállítási helyiségben 12-féle kiállításon körülbelül 3oo kiállító. mutatta be termelése legjavát. A híres soproni kézművesipar mellett a gyáripar, háziipar, képzőművészet, fényképezőmüvészeti kiállítása, bélyegkiállitás. a mezőgazdaság, vadászat, növénynemesités, házinyúltenyésztés kiállítása, valamint a gyümölcskiállitás nemes vetélkedésben igazolták, hogy a nehéz idők ellenére is a magyar termelés és munkakészség nem esett vissza, sőt határozott fejlődést mutat. A Munkahetet délelőtt a városházán Horváth István elnöklésével tartott iparos nagygyűlés vezette be. A nagygyűlésen felszólalt a város képviselője, Varga József titkos tanácsos, nyugalmazott miniszter is. (…) Délelőtt a gyönyörűen feldíszített Magyar Müvelődés Házában Hőgyészy Pál főispán a Soproni Magyar Szövetség alelnökének felkérésére Varga József nyugalmazott miniszter, a város képviselője nyitotta meg a Soproni Munkahetet. (…)”

A szeptember 7-i hírek már a Munkahét kiállításairól írnak:

„A Soproni Munkahét keretében rendezett képzőművészeti kiállítást Kamenszky Árpád polgármester, a mezőgazdasági és vadászati kiállítást Simon Géza, a vármegyei gazdasági egyesület elnöke, a bélyegkiállitást Fejér Lajos postafőigazgató, a cserkészek kiállítását Sátory Vilmos városi és vármegyei cserkészparancsnok nyitotta meg. Mindegyik kiállítást nagy érdeklődés fogadta és tömegesen látogatja azokat a közönség, Telhisz Rafaelnek, a MOTESz ügyvezető elnökének vezetésével harminctagu válogatott tornacsoport érkezett Sopronba, hogy ott kedden este a Városi Színházban disztornabemutatót tartson, A tornászok hódoltak az országzászló előtt és megkoszorúzták a soproni felkelő hősök emlékművét .”

Szeptember 9-én ismét színes tudósítást közölt az MTI:

„Szerdán délelőtt Apor Vilmos bárd győri megyéspüspök többezer főnyi közönség jelenlétében felszentelte a kurucdombi Szent István-templomot. Sopronnak 156 év után épített uj plébánia-templomát. A felszentelés után a püspök megáldotta azt az emlékművet, amelyet a város az 1921., évben Sopronért hősi halált halt felkelők emlékének emelt. (…) Szerdán este a Városi Szinházban soproni hölgyek igen nagy érdeklődés mellett változatos és érdekes összeállítású háborús nőiruha-bemutatót rendeztek.”

Ugyancsak a Munkahéten tartották a Frankenburg Irodalmi Kör estjét, melyen Ullein-Reviczky Antal lelkesítő hangú beszédet mondott, majd 12-én lezárult az eseménysorozat, melyet egyértelmű sikerként könyvelt el a sajtó:

„A Soproni Munkahét, melyet a kétezeréves Sopron magyar társadalmát összefogó Soproni Magyar Szövetség rendezett a város és a megye értékeinek bemutatására, vasárnap este nyolc napig tartó sorozatos sikerek után befejeződtek. Vasárnap kora reggeltől a városba érkező dalosok színes tömegei lepték el az utcákat, majd ünnepélyesen megkoszorúzták a Széchenyi-téren lévő hűségzászlót. Délelőtt a száz esztendős Kaszinó Egyesület tartotta jubileumi közgyűlésit, Hőgyészi Pál főispán elnöki megnyitója után Deszkásy Boldizsár tőrvényszéki tanácselnök ismertette a kaszinó történetét. Ezt Üdvözlések követték, amelyek során Kamenezky Árpád polgármester a város közönsége nevében köszöntötte az egyesületet. A közgyülés elhatározta, hogy az egyesület nevét az évforduló alkalmából Soproni Széchenyi Kaszinó Egyesületre változtatja. Délben nagy érdeklődés mellett kitűnően sikerült babakocsi-korzó volt a Deák-téren. Délután a városi és környékbeli - köztük győri - dalárdák részvételével dalos hangverseny volt a Városi Színházban. Este a Magyar Művelődés Házában egybegyűlt nagyszámú közönség előtt Hőgyészy főispán, a Soproni Magyar Szövetség elnöke, emelkedett szellemű beszédben zárta be a Soproni Munkahetet.”

A bejegyzés illusztrációjául szolgáló két felvételt, melyek 1943. szeptember 5-én, a Munkahét nyitónapján készültek az egykori Felkelő úti sportpályán – ma József Attila utca - , Horváth Kamillustól kaptuk, akinek Édesapja a vitnyédi "Gyöngyösbokréta " alapítója és vezetője volt 1944-ig. Az együttes fellépésén bemutatta a páros ugrót, a vánkostáncot, a lassú- és a gyors csárdást, majd a műsoruk végén a híres kucsos kalácsokat darabokra törték és a több, mint ötezer néző közé dobálták. A nagysikerű fellépés két pillanatát örökítik meg a felvételek.

Az Ajánlott linkek alatt található linkekre kattintva olvasóink hosszabban olvashatnak a Magyar Bokréta Szövetségről illetve arról, hogy mi is az a kucsos kalács.

A Kapcsolódó bejegyzésekben az egykori sportpályát mutatjuk be, illetve arról olvashatnak, hogy miként került a Soproni Magyar Egyesület tulajdonába a Kaszinó épülete és hogy ennek milyen máig is látható "nyoma" van az épületen.