Az “Alsólőverutcza” és az időjelző házikó

Hozzászólok
Az “Alsólőverutcza” és az időjelző házikó

Bár a lap egy hamisítatlan Deák téri képeslap, a címe mégis a háttérben a Lőverek felé induló - mai nevén - Alsólövér utcára utal, mely ekkor még a tértől teljes hosszában az Alsó-löver utcza - többféle írásmóddal - nevet viselte - egészen 1927-ig. Az utcaképet jelentősen megtépázta a II. világháború, a jobb oldalon álló Márkus-házat a pusztítások után elbontásra ítélték, helyére modern épület került.

A kép előterében a közkedvelt időjelző házikó látható. A Szépítő Egyesület 1911. február 9-i ülésén hozott döntést az építmény felállításáról. Esetleges helyszínként felmerült a Széchenyi tér is, de végül az egyesület pénztárosa, Panushka úr ötlete nyomán felállítandó időjelző helyéül a Deák tér és az Alsó-lőver utca találkozását jelölték ki. dr. Printz Ferenc (1844-1920), a Szépítők elnöke március végén fordult beadványával a Tanácshoz, melyben tájékoztatta őket az időjelző létesítéséről. Különösebb hivatalos engedélykérésre nem volt szükség, hiszen a város “első kézből” felügyelhette az építkezést, a tervező ugyanis maga a városi főmérnök, Jalushka Lajos volt. A kőből készült alapot Sopronból szerezte be az egyesület, a torony és a benne lévő szerkezet Németországban készült. A Szépítők saját vagyonukból 2200 koronát költöttek az építkezésre, de a város önzetlen polgárai is nagy örömmel vették ki részüket a házikó felállításában.”Krautt Pál festő ingyen festette be a Deák téren felállított időjelző tornyot, Müller Ferenc drogista ingyen adta hozzá a festéket. Feik Fe­renc asztalos 2 db keretet ajándékozott.” (Csatkai) Az időjelző még az átadás évében, s aztán 1913-ban további műszerekkel bővült, s miközben technikai felszereltsége nőtt, ezzel párhuzamosan a népszerűsége is töretlenül ívelt felfelé. Számos, turisták számára készített útvonalleírás kiindulópontjaként jelölte meg a Deák téri időjelzőt, ahol a túrázók még elindulás előtt vethettek egy pillantást az időjárási kilátásokra.

A korabeli újságcikkeket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értem el.

Kép típusa: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1920 körül
Forrás: 

Csatkai Endre: A Soproni Városszépítő Egyesület Évkönyve 1869-1929. p. 76.
A Soproni Napló 1911 februári és júniusi lapszámai

Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1920
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2021. június 17.

Hozzászólások

Friedrich Rezső képe

Ha már a Márkus ház, akkor a JOBB oldalon áll... :-)

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Ott ám. Csak a szerző kétbalkezes.:) Javítottam, köszi!

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

A képen látható két sarokház azon kevés épületek közé tartozik, melyet Wälder József városi főmérnök tervezett, kivitelező Schiller János volt. A baloldali egyemeletes építésére Wälder kért engedélyt 1891-ben és 1902-ig itt is lakott családjával. A kétemeletes jobboldali sarokházat Wälder apósa a budapesti vendéglős Schuster Ernő építette. 1902-ben készült el és ekkor mindkét család ide költözött.