Predl Ádám egykori fogadóstól kapta 1807-ben a kocsmajogot Herbst János, aki a Rózsa utcában megnyitotta az Arany Nap fogadót, melynek történetéről a soproni vendégfogadók történetének avatott ismerője, Csatkai Endre is csak szűkszavúan ír. S bár az intézmény története nem maradt ránk kellő részletességgel, a fogadó híres címere ma is megtalálható a Soproni Múzeumban. (A címer honlapunkon is megtekinthető a Kiadványok menüpontban bemutatott Cégérek című, szintén Csatkai Endre által jegyzett kötet borítóján, ide kattintva.)
2008-ban indult meg az épület felújítása, ekkor nyilatkozta a következőket Kuntz Zoltánnak Velledits Lajos festő-restaurátor részlete a Helyi Téma 2008. december 3-i számában:
"Ez a gyönyörű építmény két középkori ház átalakítása után született meg. Volt sörfőzde és fogadó is a XVIII. században, majd az 1800-as években többször átalakították. Tulajdonosai közt találjuk Ignatz Zachot, a Hauer és a Gősi családot. A 40-es években bálterem is volt itt, ahol táncolhattak a poncichter lányok és legények. Az 50-es években még szükséglakásként használták, aztán a korábban bedőlt jobb oldali rész után a bal oldal is megroggyant."
Bárdics József felvételei még meglehetősen romos állapotában, 1991-ben egy nyári éjszakán készültek a Rózsa utca 5. szám alatt található épületről.
Egy 1984-ben, nappal, a bejáratról készült fotót ide kattintva tekinthetnek meg, azt pedig, hogy milyen volt az épület eredeti állapotában, ebben a bejegyzésünkben mutatjuk meg.
/A Helyi Témában megjelent cikkért köszönet Both Istvánnak./
Helyi Téma 2008. december 3.
Csatkai Endre: A soproni vendégfogadók a 16/19. században - Soproni Szemle 1966/3.
Hozzászólások
1949-től 1955-ig laktunk itt a jobb oldali, utcára néző szükséglakásban (szüleim lakása bombatalálat következtében megsemmisült). 1955-ben életveszélyessé vált és elköltöztünk a Mező utcai "Gombócvárba". Később ez az épületrész omlott le. A Rózsa utca 5-ben a jobb oldalon mögöttünk lakott a Major család, utánuk a Gősi család. A bal oldali emeleten a Gosztola család. Gyermekként nem láttuk romosnak a kétudvaros épületegyüttest, sőt jó játszóhely volt a számunkra. A hátsó kapu a Szélmalom utcára nyílt. A hátsó udvarban saját kút volt. Ott lovakat, teheneket, disznókat, baromfit tartottak a házban lakó családok. (Ennél kicsit többet írtam a Péter által megjelölt fotóhoz.)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Most érkeztem haza Sopronból (Bp-re), hoztam haza Édesanyámnak a Liszt Ferenc Központban kiállított képeit. Még ki se csomagoltam, amikor ezt a bejegyzést megláttam, és nagyon megörültem, hogy a Rózsa u. 5.-ről újabb információk derültek ki. Sajnos nem tudok ide képet feltölteni, de a múlt heti Soproni Témában van egy kis beszámoló a kiállításról, illusztrációként pedig pont a Rózsa u. 5.-ről 1977-ben készült festmény.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A háború után nem sokat törődtek az épülettel. Az 50-es években
így nézett ki. http://sopronanno.hu/bejegyzes/a-rozsa-utca-az-1950-es-evek…