Az egykori Gyóni-ház

Hozzászólok
Az egykori Gyóni-ház

A Sopron belvárosának házai és háztulajdonosai 1488--1939 c. könyv két oldalon sorolja az egymást követő tulajdonosokat. Gyóni Géza egy szabómesternél talált albérletet néhány hónapra 1911-ben. A bohémlelkű költő tette a szépet a mester csinos lányának, de aztán hamar odébb költözött. Neve mégis rajta maradt a házon. Hivatalosan dr. Proszwimmer Sándor volt ekkoriban a tulajdonos. Mire a bomba elérte az épületet, már az Orsolyita Rend sajátjába csapott bele. Annyira nem rongálta meg, hogy ne lehetett volna rendbehozni, de hát 1963-ban inkább a Tervező Irodát bízta meg a város a ma látható lakóház megtervezésével. Mindenesetre jobban sikerült, mint vele szemben az egykori Lunkányi-ház helyére épült, lakóiról és franciaerkélyeiről érdemtelenül papakváriumnak csúfolt ház. Az eredeti megmentéséért itt is, ott is művészek és más polgárok hiába tiltakoztak. A politikai légkör enyhülésével jóval később tervpályázatot írtak ki arról, hogy valamiképpen helyrehozzák a tervezési hibát, de csak a földből indokolatlanul kiemelkedő pince feletti lábak közeinek beüvegezésére tellett. Visszatérve a Gyóni-házra pedig annyi, hogy a Lukácsy Lajos szobrászművész készítette emléktábla maradékát bekeretezve valahova eldugott helyre feltették az új házra.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1943
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1943
3397-1879
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Hárs József
A bejegyzés létrehozása: 2014. november 10.

Hozzászólások

Mészáros (Valtinyi) Anikó képe

Emlékeim szerint nem csak a politikai légkör, hanem a műemlék felújításra szánt pénz is a megye székhelyünknek ítéltetett oda elsősorban. Pedig rengeteget küzdöttek érte a 70-es években műértő és a Városért tenni akaró emberek. Hiába a mi történelmi Belvárosunk verhetetlen patinája, akkor és ma is így van. Kérdem: Mi lesz a rengeteg pótolhatatlan műemlékkel? Ilyen nincs, hogy két középkori zsinagóga, rengeteg barokk épület, stb. az enyészetté váljon.... Betemetjük a a római kori romokat, ráépítünk épületeteket minden ízlés nélkül.... Városkép? Műemlékvédelem? Ki tudna tenni ez ellen valamit?

Kovács Péter képe

A Proszwimmer ház és a Lunkányi ház is megmenthető lett volna. Úgy látszik
az akkori város vezetőségnek egyszerűbb volt, hogy a bontás mellett döntöttek.

Tarcsai Mária képe

Talán akkoriban fontosabbnak találták, hogy mihamarabb, minél több család lakáshoz jusson. Lényegesen gyorsabb egy régi épületet ledózerolni és újat építeni a helyére, mint aprólékosan helyreállítani. Szakmai okokból tudom, hogy 1960-70 között, sőt még később is, az volt a közhiedelem, hogy városunkban nincs több terjeszkedési lehetőség: be vagyunk zárva városunk falai közé.

Hát persze, mert a terjeszkedéshez hatalmas infrastrukturális beruházások kellettek, amelyek súlyos milliárdokba kerültek volna. A Jereván lakótelep építésekor végre elkezdődött a csatornázás, víz, gáz, úthálózat és az általános infrastruktúra kiépítés és ez által a terjeszkedés lehetőse, de akkorra a belváros már olyan volt, amilyenné tették.

Horváth Péter Pál képe

Közben volt még egy tulajdonos (noha nem itt lakott) Weisz Fülöpné, szül. Engl Antónia ... (1930-as évek)