Az egykori Mechle-kapu II., avagy egy egykorvolt családi vállalkozás emlékezete

Egy korábbi bejegyzésünkben két korabeli reklám illetve két soproni fotós - Finta Béla és G.Nagy Béla- felvételein keresztül mutattuk be az egykori Mechle kőfaragó cég telephelyének a Kőfaragó téri lakótelep bontáskor elbontott kapuját. Igaz, hogy az 1874-ben emelt impozáns bejárat ekkor már nem a többgenerációs családi vállalkozás telephelyére vezetett, hanem helyére az államosítás után költöztetett Győr-Sopron megyei Bánya- és Építőanyag-ipari Egyesülés központi raktárába.

Ezúttal, Mechle Károlynak köszönhetően, a családi archívum képein keresztül nyerhetünk ismét bepillantást a cég háború előtti múltjába illetve abba az időszakba, amikor a telephelyet végleg felszámolták.

Ugyancsak Mechle Károly osztotta meg velünk az egykori kőfaragócég 1930. február 7-én kelt levelét, mely több szempontból is érdekes lehet a városunk múltja iránt fogékony olvasók számára. (A levél szövege a ikonra kattintva, majd a kurzort a kép fölé húzva virtuális nagyítónk alatt kiválóan olvasható.)

Egyrészt érdemes megfigyelni a fejlécet, melyen a telephely eredeti állapotában látható, másrészt érdemes egy pillantást vetni a levél címzettjére is, aki nem más, mint Füredi Oszkár építész, aki Hirschl Jenő Várkerület 109. sz. alatti kalaposüzletének renoválásához kért árajánlatára válaszul kapta a Mechle Béla cégvezető szignójával ellátott levelet. S ha már a családi cég utolsó vezetőjének neve szóba került, megmutatjuk a családtól kapott portréját is, illetve néhány gondolatot a levél keltezésével azonos évben kiadott Soproni és Sopronmegyei fejek című kötetből, ahol a következőképpen írtak a mesterről:

"Nemeskéren született 1887-ben. A felső kereskedelmi iskolát Sopronban végezte. Az ipart részben a helyi, részben Budapest és Wien legelső vállalataiban tanulta ki, a mesteri oklevél megszerzése után a külföldön szerzett tanulmányokkal tökéletesítette iparművészeti tudását. A soproni jubilárís és egyéb iparkiállításon vett részt, ahol oklevelet, nagy ezüstérmet és első díjat nyert. 1914-1918-ig a 7. és 8. honvéd tábori tüzérezred kötelékeiben az orosz, olasz és román harctereken teljesített 35 havi tüzvonalszolgálatot, mialatt a bronz és ezüst Sígnum Laudist a kardokkal, a Károly csapatkeresztet és hadtestparancsnoksági dicsérő elismerést nyert el. Mint főhadnagy szerelt le. A kommün alatt a vöröshadseregbe való bevonulás megtagadása miatt menekülnie kellett. Tagja a frontharcosok szövetségén kívül, valamennyi társadalmi egyesületnek Sopronban."

Bízunk benne, hogy a Mechle család múltját bemutató bejegyzéseink sora a jövőben további írásokkal is bővülhet, ahol a család további neves tagjainak bemutatására is sort keríthetünk majd.

---
A cég múltjával kapcsolatban újabb érdekességeket mutatunk be ebben a bejegyzésünkben.

A Mechle cég impozáns kapuját eredeti helyén, korabeli fotón ide kattintva nézhetik meg.

---
Az elmúlt néhány évben több alkalommal is foglalkoztunk az egykori Mechle-kaput történetével, ám minden bejegyzésünket úgy kellett zárnunk, hogy az elbontott kapu maradványainak végleges helye ismeretlen. A közelmúltban azonban kiderült, több évtized távlatából végül sikerült kideríteni a kövek hollétét. Mechle Károly áldozatos kutatómunkájának köszönhetően fény derült a rejtélyre, így most már biztosan tudjuk, hogy az elbontott kapu maradványai a Taródi-várba kerültek, ahol még ma is láthatók.

A kutatásról Mechle Károly egy filmet is készített, melyet itt tekinthetnek meg.