Az egykori Szent István körút

Keresés az archívumban

Az 1946-tól Szabadság körút nevet viselő, ma Lővér körútként ismert üdülőútvonal a háborút megelőző esztendőkben több szakaszra osztva más-más nevet hordozott. A Lővér fürdőhöz közel eső, a képen is látható szakaszt államalapító királyunkról Szent István körútnak nevezték el. Szerencsére a néven kívül a szokások nem módosultak, hiszen szikrázó napsütésben ma is sétálók és túrázók népesítik be a környéket és vidáman lépdelnek az erre kialakított aszfaltozott járdákon. Persze járásra való út híján a kocsiút is megfelelt – ahogyan az 1938-as fényképen is látható - hiszen a gyér forgalom mellett még több évtizeddel később sem okoztak a gyalogosok problémát a kocsiutakon. A fiatalok labdarúgó mérkőzést is játszhattak. Ha éppen automobil jött, akkor néhány másodpercre szakadt meg a meccs, mindenki félreállt, aztán folytatódhatott a derbi. Ez még a mai negyvenesek kölyökkorában is így volt a külvárosi utakon.
/Diebold Károly felvételén a Lövér uszoda napozóteraszának épülete látható, melyről bővebben a fotó feletti "Lövér uszoda" címkére kattintva érhető el további információk. A szerk./

Kép típusa
Fotó/Mozgókép készítője
Kép/Mozgókép beküldője
Kép keletkezési ideje
1938
1938
1482-2692
Évszámos térképre

Hozzászólások

Horváth Péter Pál | 2014. július 22. 13:33

Ez a Felső-Lőverek.

Wallon-Hárs Viktor | 2014. július 22. 14:34

A Lőver körút ezen része az Alsó- és Felső-Lőverek határa, így el kellett döntenem melyikhez soroljam. Mivel a körút nagyrészt az Alsó-Lőverekben illetve határán kanyarog, ezért esett a választásom erre.

Horváth Péter Pál | 2014. július 22. 14:42

Hárs József a Deákkuti úttal húzta meg a határvonalat. Gondolom azért, mert a régiek is így kezelték, a természetes elválasztással az erdővel.

Wallon-Hárs Viktor | 2014. július 22. 15:13

Ez valóban igaz, köszönöm a kiigazítást, mégis, a körút nagyobb része nem határos és nincs a Felső-Lőverekben. Ezért a kompromisszum. (Az utcák besorolásakor csak egy terület elnevezést lehet megadni).

Tarcsai Mária | 2014. július 22. 19:33

Nagyon hangulatos leírás. Magam is sokszor és sokat baktattam, kerékpároztam ezen a körúton. 1959 táján a körpadnál ( Felsőlőver út kezdete) hatalmasat buktam, mert nem tudtam, hogy cégem kerékpárjának egyik fékje se jó. Nem tudtam megállni, így a körpadnál szándékosan buktam egy nagyot, de ezzel szerencsésen "lekerültem"' az életveszélyes kerékpárról.....ellenkező esetben a Frankenburg úti sorompónál bármi történhetett volna..... Időközben a körpad nyomtalanul eltűnt. Mivel életmentő műveletem szemtanúja volt, megpróbáltam fényképet szerezni róla, de kiderült, hogy sajna ilyen nincs.....

A bejegyzés létrehozása: 2014. július 21.
Kérjük, ne használja a képernyő nyomtatást a képek másolására! Köszönjük.