Az egykori Zita Otthon

Hozzászólok
Az egykori Zita Otthon
Térképrészlet 1935-ből

1827-ben alapították városunkban azt a magánkórházat, mely a mai Deák téren is túl, a későbbi Betegház, majd Kazinczy utcában állt és később Zita királyné után a Zita Otthon elnevezést kapta.

Az épület üzemeltetését a kórház megszűnését követően a város vette át, ahogy erről Sopronyi-Thurner Mihály polgármesternek a Városok Szövetségében 1938. március 28-án megtartott beszéde is tanúskodik:

„Sopronban egy megszűnt magánkórház megszerzésével és megfelelő átalakításával állítottunk magánosok számára otthont, a Zita Otthont, ahol főképpen külföldről haza kényszerített nyugdíjasok helyezkedtek el és gondoskodunk olcsó megélhetésükről havi 100-120 pengős áron.”

Nem egészen hét évvel e beszéd elhangzása után, 1945. március 4-én, egy vasárnapi napon Sopront újabb bombatámadás érte, melyben a Zita Otthon épülete is találatot kapott és bár teljesen nem semmisült meg, éppen az óvóhely környékén csapódtak be a pusztítót bombák, így a romok alatt számos lakó lelte halálát, teljes névsorukat Dr. Németh Alajos Sopron könnyes-véres dátumai című könyvében tette közzé.

A háború után Sopron rendezési tervében még szerepelt az épület újjáépítése:

„A bombatámadások során megsemmisült a Városi Zita Otthon, mely hivatva volt a fizetőképes városi polgároknak öreg korukra megfelelő otthont nyújtani. Tervbevétetett a polgárotthon újjáépítése.”

A terv azonban pusztán elképzelés maradt. Az épület elbontották, az utcát, melyben állt, megszüntették – nevét a közeli Kazinczy tér „örökölte meg”, az otthon helyére és környékére iskola és panelházak kerültek.

A korabeli fényképfelvételen, mely a Soproni Múzeum tulajdona, 1910 körül látható az épület. A mellékelt, 1935-ös térképrészleten, melyet honlapunk egyik interaktív térképéből kölcsönöztünk, világoskék körrel jelöltük az egykori intézmény helyét. Mellette 36-os számmal az akkori Evangélikus Teológia, ma Deák téri Általános Iskola épülete látható.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1910 körül
Kapcsolódó irodalom: 
Forrás: 

Dr. Németh Alajos: Sopron könnyes-véres dátumai
"Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni" – Turbuly Éva szerk.
https://library.hungaricana.hu/hu/

Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1910
2838-2659
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2018. március 4.

Hozzászólások

Horváth Péter Pál képe

Az épület, eredetileg egy fordított "F" betűre hasonlító alaprajzú épület volt, a kert felé két szárnnyal. Később kibővítették, melynek nyomai kivehetők a vakolaton, az ikerablakok az eredeti, a szimpla ablakok pedig a kibővített épületrészbe engedték a fényt ...

Horváth Péter Pál képe

A Dák téri iskola bővítése annak idején elmaradt, így nem volt tornaterme. Az '50-as években az iskola tanulóinak "a testnevelési órák az iskolaudvaron vagy a Zita Otthonnál kialakított Traktor- (később MEDOSZ) pályán, rossz idő esetén pedig az osztálytermekben folytak." Ssz. LII./2.
Így az öregebbek még emlékezhetnek a TRAKTOR, ill. ZITA korcsolyapályára is, mely a képen látható kertben került kialakításra ...

Dingó Péter képe

A Deák-téri iskolában valóban nem volt tornaterem. Általában a tér sarkán álló Martos Flóra Gimnázium tornatermébe jártunk tornaórára. Az '50-es években Krasznai Feri bácsi (Kraszi bácsi) és Dégay tanár úr tartották ezeket a foglalkozásokat. A Traktorra focizni és korizni jártunk.

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Ez a kép jó lehetőséget arra is, hogy kissé jobban elmerüljünk a város egészségügyi intézményeinek múltjában. Erre valamivel alkalmasabb lenne ez a térkép: https://sopronanno.hu/archivum/terkep/1911 ahol a Kórház utcában találjuk a város második 1796-ben létesített majd 1808-as tűzvészben leégett, de újjáépített községi kórházát, a szomszédos Betegház utcában pedig egy másik, még régebbi kórházat. Ez volt az 1633-ban egy városi ház helyére építet Lazarett néven emlegetett pestiskórház, mely járványok szünetében ideiglenesen, de azok megszűntével véglegesen szegények betegháza lett. Nagyobb helységükben 18 férfit, három kisebben pedig ugyanennyi nőt tudtak elhelyezni. Két kis szoba elmekórosok elkülönítésére szolgált. Volt egy külön szoba fürdőkáddal. A szolga és a gondnok is a házba kapott lakást. Az étkezést orvosi irányítással a gondnok biztosította. A gyógyszereket négy gyógyszertár váltakoztatásával szerezték be. Ez az intézet, miután 1873-ban megnyílt a Balfi utcai Szegényápolda, megszűnt, majd felújítva 1880-tól már, mint magánkórház működött tovább. Ennek nagytermében 14, három kistermében pedig 10 ágy volt elhelyezve. Az ápolóknak (irgalmas nővérek) külön szobájuk volt. Csak azokat a betegeket vették fel, akik után betegegyesületi tagdíjat fizettek. Kb. 300 beteget kezeltek évente. Kezelést kezdetben a szomszédos városi kórház orvosai adták. 1914-től Zita kórház néven emlegetik, vezető orvosa id. dr. Geronnay Kassow Imre. Végül Zita Otthon lesz, ahogy azt a bejegyzés szövegében olvashatjuk. (Ez a korábbi bejegyzésem két helyen javított változata)

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Azt hiszem, amellett,hogy köszönöm a kiegészítést, nem lesz meglepő a kérdésem. Egy forrást kérdezhezek?

Horváth Péter Pál képe

Sajnos a két kórház továbbra is keveredik.
Friss Ujság, 1931. november 13 .:
"Nyugdíjasok otthona Sopron­ban
A város a régi Zita kórház épületét megvette, s azt megfelelő átalakítás után modern nyugdíjas otthonnak rendezte be ... "

A Kórház utcában állt Közkórház, mely az újonnan épült Erzsébet Kórházba költözött, a Betegház utcában kezdetektől magánkórház volt, mely megszűnése előtt vette fel a Zita királyné magánkórház nevet (még a '25-ös térképen is csak magánkórházként szerepel). Ekkor volt az intézet vezetője Dr. Gerronay Kossow Imre igazgató-főorvos, sebész, helyettese Dr. Brányi Géza főorvos.
A városi megvétel után lett Zita otthon a neve ...

Kótai Mónika - szerkesztő képe

A neve már 1917-ben is Zita Otthon volt.

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Ujjgyakorlatok, ha egy billentyű mellé ütnek, azért a dallam még szól: a város egyik szürke lakótelepének helyén egykor „egészségügyi központ” működött.
Móni kérésére a források:
• Különféle cikkek ispotály, kórház, járványok témában (SSz.)
• Zita kórházról először 1914-től van hír, ugyanakkor megszűnnek a régi városi kórházról szóló írások. (Oe.Z.)
• Zita kórház 100 koronát kap a kat. kör 1915-ben rendezett jótékonysági tea est bevételételéből. Ekkor dr. Kossow Imre (köri tag) a kórház vezetője. (Kat. Kör iratanyag SVL)
• A Zita kórház apáca nővéreinek kérvénye 1924. (Egyházkormányzati iratok, GyPL)
• A soproni szegény mesterlegények és szolgálók ápoló intézetének beszámolója 1846 (Kiadvány Budapesti Egyetemi Könyvtár)
• 1830-ban megalakult a soproni szegény mesterlegények és szolgálók kórháza. Kezeléseket a városi kórház orvosai végezték. (Deési Daday András: Magyarország kórházai 1848-ban. Rövidítet formában letölthető: http://mek.oszk.hu/05100/05112/pdf/Daday_Mokorhazai.pdf)
Mivel a listánk itt is ott is hiányos, lehet kiegészíteni, és folytatni az ujjgyakorlatokat, amíg a dallam tökéletes nem lesz.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Köszönöm a listát, egy-egy ilyen felsorolásból mindig tanul az ember, azért is kérdeztem.

Horváth Péter Pál képe

“A Nagy-Potschi kapu elé torkollott a Kórház út (Gässchen zum Spital), illetve a városi kórházhoz vezető út.”
Ez az utca kapta később a Szedres nevet (se nem köz, se nem utca).
“A Betegházat (Krankenhaus) is jelölték. Ez magánkórház volt (a későbbi Zita-otthon).”
Eme intézmény a Betegház utcában működött, az utca Kazinczy Ferenc utcává átnevezésével egy időben került városi tulajdonba, és jellege is megváltozott - magánkórházból nyugdíjas otthon lett .
Fenti idézetek SSz. 1989. XLIII/2 Horváth Zoltán tanulmánya (1829-1865).

“A mai kórházról az első levéltári adatot 1890-ben találjuk. Az akkori polgármesteri jelentésben szerepel egy új kórház megépítésének terve. Erre nagy szükség volt, mert működött ugyan két kórház a városban – egy városi és egy magánkórház (a későbbi Zita-kórház) – de egyik sem felelt meg a követelményeknek” SSz.1971. XXV.4. Metzl János: Dr. Király Jenő munkásságáról.
A városi kórház a Kórház utcában az egykori járványkórház, ahová nem nagy lelkesedéssel költözött az Ikva híd melletti Erzsébet ispotály, a magánkórház a szomszédos Betegház utcában, amelyből a város átvétel után nyugdíjas otthon lett.

Mankónak a Sopronanno térképein látható utcanév és intézménynév változások:
> Spitalgasse (1885) Kórház utca (1895, 1911, 1925) Szedres (1935)

Bürgerspital (1860)
Städtishe allgemeines Krankenhaus (1885)
Városi Kórház (1895)
Közs.kórh. (1911)
Közkórház(1925)

> Krankenhaus G.(1885) Betegház utca (1895, 1911,1925) Kazinczy u.(1935)

Krankenhaus (1860)
Privat krankenanstalt (1885)
Kórház (1911)
Magánkórház (1925)
Zita otthon (1935)

Aztán a közkórház megszűnt kórháznak lenni (átköltözött az újonnan megnyílt, ma is működő Erzsébet kórházba), a '30-as években kisméretű lakásokat alakítottak ki benne, 1969-es lebontásáig “bérkaszárnya”.
A Zita otthon bombasérült épületét átépítve a MEDOSZ használatában Traktor sporttelep, Állami Gazdaság munkás szálló (1950-69) ...

Kótai Mónika - szerkesztő képe

"Április 27-én Zita királyné Őfelségének nevenapját, május 9-én pedig születésnapját szentmisével ültük meg ; ez utóbbi napon a szt. mise után a Zita Otthon javára iskolai ünnepéllyel összekötött gyűjtést rendeztünk." - Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1917.
---
"Hadsegélyezés céljaira a tanulók ebben a tanévben gyűjtés utján a következő összegeket adták: a) az elesett hősök sírjainak gondozására 100 K 16 f, b) a „Karácsony a harctéren 1917” javára 152 K 90 f, c) Őfelsége Zita királyné születésnapja alkalmából az Erdélyi Pártfogó Egyesület Zita-Otthona javára 100 K 52 f," - Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1917.

Horváth Péter Pál képe

Ezzel csak egy baj van. Eme adományok nem Sopronba irányultak, ekkoriban Sopronban nem volt Zita otthon (ismereteim szerint, pedig sokat kerestem).

"Zita ünnepély. M. kir. kultuszminiszter körrendeletet bocsátott ki az összes magyarországi iskolákhoz, hogy áldozócsütörtökön Zita királyné születés napján tartsanak iskolai ünnepélyt s azon a megjelent közönség körében rendezzenek gyűjtést a Kolozsvárott székelő Erdélyi Pártfogó Egyesület által az erkölcsi romlás veszélyének kitett hadiárva leányok megmentésére létesített Zita otthon javára." (Szentesi lap Szentes, 1918. XLVlll-ik évfolyam, 36 szám. Vasárnap, május 5. )

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Miklós forrásai ezt cáfolják.

Horváth Péter Pál képe

Szerintem, pont fordítva. Mindhárom forrás egy irányba mutat.
>>> Központi intézkedés alapján az összes Mo.-i középiskolának iskolai ünnepély keretében gyűjtést kellett rendezni a Zita otthon javára. Csakhogy eme Zita otthon nem azonos a későbbi sopronival, hanem a Kolozsvárott székelő Erdélyi Pártfogó Egyesület által az erkölcsi romlás veszélyének kitett hadiárva leányok megmentésére létesített Zita otthon megjelenítése ...

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Magam részéről "érlelőbe" teszem a témát, had tisztuljon le. De megéri vele foglakozni továbbra is. (Hogyan alakult ki ez a "mini " egészségügyi centrum, hogy használta ezt a város vzetősége, mit nyújtott a polgároknak, hogy lehet, hogy a közkórház 1914-ben már olyan rossz állapotban volt, hogy hadisérültek ápolására sem volt alkalmas, stb.?)

Horváth Péter Pál képe

"Szilvári Gyula a népbiztossági ülésen beszámol Sopron város kórházi ápolási ellátottságáról. Megállapítja, hogy a Deák tér végén lévő városi kórház korszerűtlen, ott csak két magánorvos működik, kevés időt töltenek a kórházban. A betegek piszkos, csíkos ruhában sétálnak. A közelben lévő Zita kórház magánjelleggel működik, felkészültsége sok kívánnivalót hagy maga után. Az Esterházy utcában működő tüdőgondozó két helyiségben van elhelyezve, és a Városházán egy kis helyiségben szomorkodik a csecsemővédelem. A háború idején a város megkezdte egy új kórház építését a kijelölt telken, mely azonban vasútvonal, országút mellett fekszik, közel a sertéshízlalóhoz és állatvásárhoz; az épületet a katonaság a háború alatt lefoglalta, szomorú körülmények között van. A tehetősebb emberek Bécsbe és Bécsújhelyre utaznak gyógykezelésre. Elhatározzák, hogy klinikákat állítanak fel." SSz. 1969.XXIII.1.
Fentiekből következik, hogy 1919-ben már Zita magánkórházként működik az intézmény ...

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Dr. Szilvási Gyula 19-es népbiztosként is jól írja le azt a helyzetet, ami akkor már sajnos egy ideje jellemző volt. Egyszerűen elfelejtettek egy új kórházat építeni, pedig laktanyátó Postapalotáig sok minden épűlt akkoriban a városban. Így az Erzsébet kórház jól megkésve állhatott szolgálatba. Dr. Szilvási egyébként ennek főorvosaként halt meg 1937-ben.