1827-ben alapították városunkban azt a magánkórházat, mely a mai Deák téren is túl, a későbbi Betegház, majd Kazinczy utcában állt és később Zita királyné után a Zita Otthon elnevezést kapta.
Az épület üzemeltetését a kórház megszűnését követően a város vette át, ahogy erről Sopronyi-Thurner Mihály polgármesternek a Városok Szövetségében 1938. március 28-án megtartott beszéde is tanúskodik:
„Sopronban egy megszűnt magánkórház megszerzésével és megfelelő átalakításával állítottunk magánosok számára otthont, a Zita Otthont, ahol főképpen külföldről haza kényszerített nyugdíjasok helyezkedtek el és gondoskodunk olcsó megélhetésükről havi 100-120 pengős áron.”
Nem egészen hét évvel e beszéd elhangzása után, 1945. március 4-én, egy vasárnapi napon Sopront újabb bombatámadás érte, melyben a Zita Otthon épülete is találatot kapott és bár teljesen nem semmisült meg, éppen az óvóhely környékén csapódtak be a pusztítót bombák, így a romok alatt számos lakó lelte halálát, teljes névsorukat Dr. Németh Alajos Sopron könnyes-véres dátumai című könyvében tette közzé.
A háború után Sopron rendezési tervében még szerepelt az épület újjáépítése:
„A bombatámadások során megsemmisült a Városi Zita Otthon, mely hivatva volt a fizetőképes városi polgároknak öreg korukra megfelelő otthont nyújtani. Tervbevétetett a polgárotthon újjáépítése.”
A terv azonban pusztán elképzelés maradt. Az épület elbontották, az utcát, melyben állt, megszüntették – nevét a közeli Kazinczy tér „örökölte meg”, az otthon helyére és környékére iskola és panelházak kerültek.
A korabeli fényképfelvételen, mely a Soproni Múzeum tulajdona, 1910 körül látható az épület. A mellékelt, 1935-ös térképrészleten, melyet honlapunk egyik interaktív térképéből kölcsönöztünk, világoskék körrel jelöltük az egykori intézmény helyét. Mellette 36-os számmal az akkori Evangélikus Teológia, ma Deák téri Általános Iskola épülete látható.
Dr. Németh Alajos: Sopron könnyes-véres dátumai
"Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni" – Turbuly Éva szerk.
https://library.hungaricana.hu/hu/
Hozzászólások
A Dák téri iskola bővítése annak idején elmaradt, így nem volt tornaterme. Az '50-as években az iskola tanulóinak "a testnevelési órák az iskolaudvaron vagy a Zita Otthonnál kialakított Traktor- (később MEDOSZ) pályán, rossz idő esetén pedig az osztálytermekben folytak." Ssz. LII./2.
Így az öregebbek még emlékezhetnek a TRAKTOR, ill. ZITA korcsolyapályára is, mely a képen látható kertben került kialakításra ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Deák-téri iskolában valóban nem volt tornaterem. Általában a tér sarkán álló Martos Flóra Gimnázium tornatermébe jártunk tornaórára. Az '50-es években Krasznai Feri bácsi (Kraszi bácsi) és Dégay tanár úr tartották ezeket a foglalkozásokat. A Traktorra focizni és korizni jártunk.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez a kép jó lehetőséget arra is, hogy kissé jobban elmerüljünk a város egészségügyi intézményeinek múltjában. Erre valamivel alkalmasabb lenne ez a térkép: https://sopronanno.hu/archivum/terkep/1925, ahol a Kórház utcában 30-as számmal jelölve a városi üzemelésű közkórházat, míg a szomszédos Betegház utcában pedig 31-gyel jelölve egy magánkórházat láthatunk feltüntetve.
A városi üzemelésű közkórház 1796-ban egy korábban Lazaret néven emlegetett, 1633-ban épített pestiskórház helyén, részben annak kibővítésével épült fel. (Ez a Lazaret nevű pestiskórház járványok szünetében ideiglenesen, de azok megszűntével szegények betegháza volt.) A Lazaret épülete és berendezése azonban az 1790-es évekre már annyira elhasználttá és elavulttá vált, hogy a városi tanács úgy határozatára itt építik fel (a felszámolt Ikvahid és Balfi utca sarkán lévő Ispotály helyett) az új kórházat, mely itt 1919-ig, az Erzsébet Kórház elkészültéig, szolgálta a város betegeit.
A hivatkozott térképen a szomszédos Betegház utcában látható magánkórházat 1827-ben egy magán házban rendezték be, hogy cselédek és a segédek gyógyulását szolgálja. Csak azokat a betegeket vették fel, akik után betegegyesületi tagdíjat fizettek. Kezdetben a soproni magán betegápolda nevet viselte. 1917-ben hivatalosan is megkapta a Zita Királyné Kórház nevet. Az igazgató ekkor dr. Geronnay Kossow Imre, aki 1891 óta dolgozott ebben az intézetben. Ez a kórház lett később a Zita Otthon, ahogy azt a bejegyzés szövegében olvashatjuk.
(Frissített változat)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azt hiszem, amellett,hogy köszönöm a kiegészítést, nem lesz meglepő a kérdésem. Egy forrást kérdezhezek?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sajnos a két kórház továbbra is keveredik.
Friss Ujság, 1931. november 13 .:
"Nyugdíjasok otthona Sopronban
A város a régi Zita kórház épületét megvette, s azt megfelelő átalakítás után modern nyugdíjas otthonnak rendezte be ... "
A Kórház utcában állt Közkórház, mely az újonnan épült Erzsébet Kórházba költözött, a Betegház utcában kezdetektől magánkórház volt, mely megszűnése előtt vette fel a Zita királyné magánkórház nevet (még a '25-ös térképen is csak magánkórházként szerepel). Ekkor volt az intézet vezetője Dr. Gerronay Kossow Imre igazgató-főorvos, sebész, helyettese Dr. Brányi Géza főorvos.
A városi megvétel után lett Zita otthon a neve ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"dr. Kossow Gerronay Imre, a soproni Zita kórház igazgató-főorvosának, Sopron; " -Budapesti Közlöny, 1916. január (50. évfolyam, 1-24. szám)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A neve már 1917-ben is Zita Otthon volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ujjgyakorlatok, ha egy billentyű mellé ütnek, azért a dallam még szól: a város egyik szürke lakótelepének helyén egykor „egészségügyi központ” működött.
Móni kérésére a források:
• Különféle cikkek ispotály, kórház, járványok témában (SSz.)
• Zita kórházról először 1914-től van hír.(Oe.Z.)
• Zita kórház 100 koronát kap a kat. kör 1915-ben rendezett jótékonysági tea est bevételételéből. Ekkor dr. Kossow Imre (köri tag) a kórház vezetője. (Kat. Kör iratanyag SVL)
• A Zita kórház apáca nővéreinek kérvénye 1924. (Egyházkormányzati iratok, GyPL)
• A soproni szegény mesterlegények és szolgálók ápoló intézetének beszámolója 1846 (Kiadvány Budapesti Egyetemi Könyvtár)
• Deési Daday András: Magyarország kórházai 1848-ban. Rövidítet formában letölthető: http://mek.oszk.hu/05100/05112/pdf/Daday_Mokorhazai.pdf)
Mivel a listánk itt is ott is hiányos, lehet kiegészíteni, és folytatni az ujjgyakorlatokat, amíg a dallam tökéletes nem lesz.
Frissítés:
• D. Szakács Anita: Fejezetek Sopron egészségügyének történetéből. (SSz 2019/3)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszönöm a listát, egy-egy ilyen felsorolásból mindig tanul az ember, azért is kérdeztem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
“A Nagy-Potschi kapu elé torkollott a Kórház út (Gässchen zum Spital), illetve a városi kórházhoz vezető út.”
Ez az utca kapta később a Szedres nevet (se nem köz, se nem utca).
“A Betegházat (Krankenhaus) is jelölték. Ez magánkórház volt (a későbbi Zita-otthon).”
Eme intézmény a Betegház utcában működött, az utca Kazinczy Ferenc utcává átnevezésével egy időben került városi tulajdonba, és jellege is megváltozott - magánkórházból nyugdíjas otthon lett .
Fenti idézetek SSz. 1989. XLIII/2 Horváth Zoltán tanulmánya (1829-1865).
“A mai kórházról az első levéltári adatot 1890-ben találjuk. Az akkori polgármesteri jelentésben szerepel egy új kórház megépítésének terve. Erre nagy szükség volt, mert működött ugyan két kórház a városban – egy városi és egy magánkórház (a későbbi Zita-kórház) – de egyik sem felelt meg a követelményeknek” SSz.1971. XXV.4. Metzl János: Dr. Király Jenő munkásságáról.
A városi kórház a Kórház utcában az egykori járványkórház, ahová nem nagy lelkesedéssel költözött az Ikva híd melletti Erzsébet ispotály, a magánkórház a szomszédos Betegház utcában, amelyből a város átvétel után nyugdíjas otthon lett.
Mankónak a Sopronanno térképein látható utcanév és intézménynév változások:
> Spitalgasse (1885) Kórház utca (1895, 1911, 1925) Szedres (1935)
Bürgerspital (1860)
Städtishe allgemeines Krankenhaus (1885)
Városi Kórház (1895)
Közs.kórh. (1911)
Közkórház(1925)
> Krankenhaus G.(1885) Betegház utca (1895, 1911,1925) Kazinczy u.(1935)
Krankenhaus (1860)
Privat krankenanstalt (1885)
Kórház (1911)
Magánkórház (1925)
Zita otthon (1935)
Aztán a közkórház megszűnt kórháznak lenni (átköltözött az újonnan megnyílt, ma is működő Erzsébet kórházba), a '30-as években kisméretű lakásokat alakítottak ki benne, 1969-es lebontásáig “bérkaszárnya”.
A Zita otthon bombasérült épületét átépítve a MEDOSZ használatában Traktor sporttelep, Állami Gazdaság munkás szálló (1950-69) ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Április 27-én Zita királyné Őfelségének nevenapját, május 9-én pedig születésnapját szentmisével ültük meg ; ez utóbbi napon a szt. mise után a Zita Otthon javára iskolai ünnepéllyel összekötött gyűjtést rendeztünk." - Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1917.
---
"Hadsegélyezés céljaira a tanulók ebben a tanévben gyűjtés utján a következő összegeket adták: a) az elesett hősök sírjainak gondozására 100 K 16 f, b) a „Karácsony a harctéren 1917” javára 152 K 90 f, c) Őfelsége Zita királyné születésnapja alkalmából az Erdélyi Pártfogó Egyesület Zita-Otthona javára 100 K 52 f," - Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1917.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezzel csak egy baj van. Eme adományok nem Sopronba irányultak, ekkoriban Sopronban nem volt Zita otthon (ismereteim szerint, pedig sokat kerestem).
"Zita ünnepély. M. kir. kultuszminiszter körrendeletet bocsátott ki az összes magyarországi iskolákhoz, hogy áldozócsütörtökön Zita királyné születés napján tartsanak iskolai ünnepélyt s azon a megjelent közönség körében rendezzenek gyűjtést a Kolozsvárott székelő Erdélyi Pártfogó Egyesület által az erkölcsi romlás veszélyének kitett hadiárva leányok megmentésére létesített Zita otthon javára." (Szentesi lap Szentes, 1918. XLVlll-ik évfolyam, 36 szám. Vasárnap, május 5. )
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Miklós forrásai ezt cáfolják.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem, pont fordítva. Mindhárom forrás egy irányba mutat.
>>> Központi intézkedés alapján az összes Mo.-i középiskolának iskolai ünnepély keretében gyűjtést kellett rendezni a Zita otthon javára. Csakhogy eme Zita otthon nem azonos a későbbi sopronival, hanem a Kolozsvárott székelő Erdélyi Pártfogó Egyesület által az erkölcsi romlás veszélyének kitett hadiárva leányok megmentésére létesített Zita otthon megjelenítése ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Kat. Kör 1915. 12. 07-én tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyvében (SL. X/246-247. 1. d.) azt olvashatjuk, hogy a Dr. Kossow Imre vezetése alatt álló "Zita" kórház sebesült katonái számára 100 koronát a gondnoknak átutaltak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Úgy tűnik, érdemes volt egy évig pihentetni a témát.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Akkor már csak a fénykép képaláírásának módosítása maradt Zita kórházra.
"Ferencz Salvator főherceg ur ő császári és királyi fensége, mint az osztrák-magyar Monarchia Vörös Kereszt egyleteinek védnökhelyettese, Ö császári és apostoli királyi Felségétől legkegyelmesebben átruházott hatáskörében 1915. évi november hó 14-én kelt magas elhatározásával a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékitményes II-od osztályú díszjelvényt díjmentesen méltóztatott adományozni:
dr. Kossow Gerronay Imre, a soproni Zita kórház igazgató-főorvosának, Sopron; " -Budapesti Közlöny, 1916. január (50. évfolyam, 1-24. szám) ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Magam részéről "érlelőbe" teszem a témát, had tisztuljon le. De megéri vele foglakozni továbbra is. (Hogyan alakult ki ez a "mini " egészségügyi centrum, hogy használta ezt a város vzetősége, mit nyújtott a polgároknak, hogy lehet, hogy a közkórház 1914-ben már olyan rossz állapotban volt, hogy hadisérültek ápolására sem volt alkalmas, stb.?)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Szilvári Gyula a népbiztossági ülésen beszámol Sopron város kórházi ápolási ellátottságáról. Megállapítja, hogy a Deák tér végén lévő városi kórház korszerűtlen, ott csak két magánorvos működik, kevés időt töltenek a kórházban. A betegek piszkos, csíkos ruhában sétálnak. A közelben lévő Zita kórház magánjelleggel működik, felkészültsége sok kívánnivalót hagy maga után. Az Esterházy utcában működő tüdőgondozó két helyiségben van elhelyezve, és a Városházán egy kis helyiségben szomorkodik a csecsemővédelem. A háború idején a város megkezdte egy új kórház építését a kijelölt telken, mely azonban vasútvonal, országút mellett fekszik, közel a sertéshízlalóhoz és állatvásárhoz; az épületet a katonaság a háború alatt lefoglalta, szomorú körülmények között van. A tehetősebb emberek Bécsbe és Bécsújhelyre utaznak gyógykezelésre. Elhatározzák, hogy klinikákat állítanak fel." SSz. 1969.XXIII.1.
Fentiekből következik, hogy 1919-ben már Zita magánkórházként működik az intézmény ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Dr. Szilvási Gyula 19-es népbiztosként is jól írja le azt a helyzetet, ami akkor már sajnos egy ideje jellemző volt. Egyszerűen elfelejtettek egy új kórházat építeni, pedig laktanyátó Postapalotáig sok minden épűlt akkoriban a városban. Így az Erzsébet kórház jól megkésve állhatott szolgálatba. Dr. Szilvási egyébként ennek főorvosaként halt meg 1937-ben.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az épület, eredetileg egy fordított "F" betűre hasonlító alaprajzú épület volt, a kert felé két szárnnyal. Később kibővítették, melynek nyomai kivehetők a vakolaton, az ikerablakok az eredeti, a szimpla ablakok pedig a kibővített épületrészbe engedték a fényt ...