Az Erzsébet utca 13. egykor

Keresés az archívumban

Az Erzsébet - Köztársaság - utca 13. átépítés előtt
Az Erzsébet - Köztársaság - utca 13. átépítés előtt 1961-ben. Mellette a 15. számú ház sem áll már, helyén többszintes, modern épület épült.
1
Eredeti méret
Az Erzsébet - Köztársaság - utca 13. átépítésének terve
Az Erzsébet - Köztársaság - utca 13. átépítésének terve - Hárs György munkája.
2
Eredeti méret
Ullein-Reviczky Antal emléktáblája
Ullein-Reviczky Antal emléktáblája az átépített házon (Bárdics József felvétele)
3
Eredeti méret

Hárs György, neves soproni építész 1961-ben készítette el az egykori Köztársaság, ma Erzsébet utca 13. számú földszintes ház emeletráépítésének terveit. A most bemutatott fotón még eredeti állapotában látható a ház, melyben – ahogy az átépített épületen 2001-ben elhelyezett emléktáblán (3.kép) olvashatjuk – ifjú éveiben élt Ullein-Reviczky Antal (1894-1955) diplomata, egyetemi tanár.

Személyével kapcsolatban Hárs Józsefet, az építész fiát idézzük, aki a Soproni Szemle 1994/4. számában így írt Sopron első bombázása kapcsán:

"Erről talán tudhattak valamit Sopronban az Ullein-Reviczky rokonság révén. A stockholmi követi tisztéről a német megszálláskor tiltakozásul lemondott Ullein-Reviczky Antalnak háza volt Sopronban, az azóta háromemeletes társasházzá magasított Erzsébet utca 13. (akkor 21.) sz. alatti épület. Helyesen mondja Hidegh Lajos ny. GYSEV-pályamester 1982-ben: „Azt mesélték a városban, hogy Ullein-Reviczky Antal, a volt stockholmi magyar követ elintézte, hogy Sopront nem fogják bombázni, mert az édesanyja itt lakik a Deák téren” (Soproni Füzetek ’84, 266. lap). Jól emlékezik a személyekre, a szóbeszédre, kevésbé jól (bár csak néhány métert tévedve) a helyre, az urambátyámos világot feltételező közbenjárás viszont ettől még nem válik sikeres valósággá..."

Az 1961-ben készült felvétel érdekessége még, hogy napjainkra a 15. számú házat elbontották, helyére többszintes, modern épületet emeltek, így a képen egyszerre két egykorvolt soproni épület is látható.

Ullein-Reviczky Antal életútjáról az ajánlott linkek alatt található Wikipedia bejegyzésben olvashatók információk, míg ugyanitt egy Filmhíradó részletet is ajánlunk, melyben személyesen is látható városunk szülötte. Az épületet jelenlegi formájában mutató felvétel a Hárs Györgynek emléket állító honlapon érhető el, ennek linkjét ugyancsak az ajánlott linkek alatt adjuk közre.

Az emléktáblák mindig egy tartalmas életút mementói az utókor számára, azért hogy emlékezzenek eleikre, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak az élet valamely területén. Legtöbbször hajlamosak vagyunk elsétálni ezek mellett a táblák mellett, anélkül, hogy jelentőségükbe belegondolnánk. Megszokja őket a szemünk, hozzátartoznak egy-egy épület arculatához. Pedig sokszor amellett, hogy emlékeztetnek, komoly művészi értéket is képviselnek, nem egyszer jeles alkotóművészek műremekei. A Sopron anno-n a régi felvételek mellett megjelenő jelenkori emléktábla fotókkal szeretnénk ráirányítani a figyelmet a házfalakon velünk élő történelemre. Bízunk benne, hogy ha legközelebb egy itt bemutatott tábla előtt visz el az útjuk, megállnak majd egy pillanatnyi időutazásra és képzeletben - vagy akár valóságosan is - fejet hajtanak azok előtt az egykori soproniak előtt, akik nélkül a mi mai Sopronunk nem lehetne olyan, amilyennek ismerjük.

Kép típusa
Fotó/Mozgókép készítője
Kép/Mozgókép beküldője
Kép keletkezési ideje
1961
Kapcsolódó kiadvány
Forrás

Hárs József: Ötven éve történt (Sopron első bombázása) - Soproni Szemle, 1994/4.

Szerző
1961
Évszámos térképre

Hozzászólások

Friedrich Rezső | 2016. szeptember 6. 13:14

Én a 19-ben nőttem fel és az építési területet többször körbejártuk a barátaimmal anno...az udvari telekrészeken, egészen a Deák térig, akkor még a bombázásból miatt visszamaradt romok voltak. Izgalmas "felfedező expedíciókat" szerveztünk a romok pincerendszerében. Később ott a "KISZ" lakások épültek meg.

Milkovits Ákos | 2016. szeptember 6. 14:51

Emlékeim szerint akkor a 11-es számú házban nem volt a 70-es években egy kifőzde? Talán juliska -mariska néven?

Friedrich Rezső | 2016. szeptember 6. 19:29

Talált!
Igen az Albrecht nővérek voltak...igazi lakásétterem volt! Elvitelre és ott fogyasztásra is főztek. Az ott étkezés a nagyszobában volt, nylonnal letakart szőnyeg közepére állított óriási asztalon. Aki nem fért be, az a konyhában ehetett egy kisebb asztalnál, mint én is néha. ( '50-es, '60-as évek.)

dr. Katona Gábor | 2016. szeptember 7. 10:25

Igen, pontosan így volt, bár inkább a kifőzde nevet használták. Én 1958-tól Mariska és Juliska nénivel egy szinten laktam (illetve még mindig), nagy volt a forgalmuk, bár ők maguk kicsit zárkózottak voltak. Gyerekkoromban nagy élmény volt, amikor a jéggel töltötték fel a "hűtőt". Az ő nappalijuk a kép bal felső sarkában látható. Volt egy távoli rokonuk Svédországban, amikor hazajött az NSU RO80-gal, azt a házbeli és a 13-beli gyerekekkel nagyon irigyeltük...

Friedrich Rezső | 2016. szeptember 7. 15:13

A "lakásétterem" a mai értelemben került említésre...az akkori hűtő pedig a "jégszekrény" nevet viselte. Jött a "jeges", kivette a hasábot a kocsija végén, a letakart vállára vette és irány a vevő...ilyen is volt. Én imádtam amikor megengedték szüleim, hogy az olvadásból származó vizet leengedhettem az aranyos kis csapon a szekrény elején.

Harkai László | 2016. szeptember 7. 17:49

A szintén elbontott 15-ös szám alatt laktak általános iskolai osztálytársam Béldi Gábor és szülei,akik az Egyetemen tanítottak,bár lehet,hogy csak az egyikük!Egyszer még jártam is Náluk,bár ez most nem lényeges...

| 2016. szeptember 8. 10:42

A bal oldali ablak a mi szobánké volt. Az átépítés után csak udvarra nézett/néz a lakásunk. Jó kis közösségünk volt. A szülők is rendszeresen összejártak. Amikor az egyik lakó megvásárolta az első TV-t, esténként mindenki ott gyűlt össze. Abban az időben az udvar is igazi kert volt.

Lobenwein Harald | 2019. november 9. 07:53

1962-ben költöztünk ide.
A 3. emeleten laktunk.
Anyai nagyszüleim is egy másik lakásban. (Sirok Ferenc)
Édesapám húga, (Stefi néni) két gyerekével is itt laktak.
Később apai nagymamám is, majd Lobenwein Tamás a feleségével.
Három lakás volt a 3. emeleten a családé.
Igen, a 15-ben a Béldi család élt.
Gábor, Feri jó játszótársaim voltak.
Édesanyjuk a szemben a József A. leánykollégiumban dolgozott.
Édesapámnak (87 éves) még mindig van ott lakása.

Novotny-Török Katalin | 2020. február 13. 10:42

Nagyon örülök, hogy végre találtam egy képeslapot e házról. Pont igy emlékszem rá! Mint kis gyerek sokszor látogattam dédmamámat - Ullein Jozsefné Reviczky Máriát -, nagymamámat - Dr. Török Béláné Ullein-Reviczky Alice-t- és Nagypapámat - Dr. vitéz Házi Jenöt. Szerintem nagyon szomorú, hogy 1961 vagy 1962-ben nagymamámat kitelepíteték és ilyen rondán átépítették a szülöházát. Sokáig ez volt az egyetlen átépített ház az Erzsébet / Kösztársaság utcában.

Kótai Mónika - szerkesztő | 2020. február 13. 17:40

Kedves Katalin, én pedig nagyon örülök, hogy megtalált minket. Ha jól emlékszem, 2013-ban, amikor a nagypapájáról elnevezett alapítvány díját megkaphattam, találkoztunk a Perkovátz-házban. Akkor a honlap még gyerekcipőben járt, azóta nagyot léptünk előre az évek során. És lám, ez a kép is előkerült. Jó tudni, hogy örömet szereztünk vele.

A bejegyzés létrehozása: 2016. szeptember 6.
Kérjük, ne használja a képernyő nyomtatást a képek másolására! Köszönjük.