„Falán kívül az egész környék kertből áll,
Ligetek, kertek veszik körül Sopron szép városát.”
Ezt írta Dzselálzáde Musztafa, a török kancellária irodavezetője versekkel sűrűn átszőtt krónikájában, 1532-ben. (SSz)
Tényleg így is volt, hisz a hármas falgyűrűvel körülvett, sűrűn beépített városban nem volt hely kerteknek és ligeteknek. A soproniak, kikben élt a kertészkedés, a szépség, no meg a hasznosság iránti vágy, a város falai alatt elterülő közterületeken alakították ki kertecskéiket. Erről zengedezett a derék török.
De milyen is az ember, ha egy területet keze munkájával, teste verítékével termővé tesz, tündérkertté varázsol, nehezen mond le róla. Hát a soproniak is lassanként elbirtokolták a várostól ezeket a földeket és kis szerszámos bódékat, pincéket építettek rá. A tanács a békesség kedvéért hagyta a dolgot, hisz nem is lett volna biztonságos azokban a háborús , zavaros időkben túl messze merészkedni a várostól egy kis krumpliért, rózsáért.
A 17. század elején azután, Lackner Kristóf polgármester próbálta rávenni polgártársait, hogy akinek módjában áll, építsen kertje végében csinos kis kerti házat. Igyekezett mindjárt jó példával elől járni és felépíttette az övét, a mai Lackner Kristóf utca tengelyében elterülő majorjában.
Michel Zakarias 1700-ban készült rézmetszetén jól látható, hogy az Újteleki utca házsora mögött számos ilyen kecses épület emelkedett. Sajnos ezek a kuruc ostrom során elpusztultak.
A 18. század végén újra épültek a külső várfal mentén ilyen kis kerti házak, de ma már sajnos csak ez a Bástya utcai kínai kalapos házacska, a Bányászati Múzeum zenepavilonja és a már korábban Russ-villa kerti háza őrzi emléküket. /Ma a Pázmány Péter utca része – A szerk./
Csatkai Endre így ír a kínai házról: „(..) a tetején lévő kínai kalap, csengőkkel beszegett ernyő, amely szél esetén csilingelt, az Esterházy-park Bagatelle nevű pavilonjának mintájára készülhetett 1800 körül.”
Kutatásaim során csemegére akadtam megint, íme: „(..)A ház, bár meglehetősen apró, lakás céljára egykor használható volt. A két szinten két erdőmérnök-hallgató lakott. 1994-ben, mikor megkezdődött az elkerülő út építése, a kert megszűnt, a házat pedig felújíttatta a város (..)”
Mollay Károly: Kőszeg 1532. évi ostroma és Sopron Mollay Károly: Kőszeg 1532. évi ostroma és Sopron – Soproni Szemle 1983/3
Kisalföld online 2006.08.14. C.V.
A Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola 1928-29 tanév szünidei felvételei
Hozzászólások
Én úgy tudom, hogy a Deák tér 21-23. szám alatt a kerti ház nagyon rossz állapotban ott van még. Egyszer Hárs Jóska bácsinál voltam (az Ő udvarukon van a házikó), amikor vele beszélgettünk róla. Mi lesz a sorsa? Akkor úgy emlékszem rossz állapotban volt. Kb. 4-5 éve volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Zoli, nem erre a házra gondol? 2013-ban fényképeztem le, tényleg nagyon rozoga, szinte életveszélyes állapotban volt és gondolom van még ma is. és pontosan a mögött a ház mögött van, ahol Hárs József lakik, bár nem az ő udvarukban. Katt ide: http://indafoto.hu/tacsifoto/image/18270709-307828e0/user Már nem is emlékszem, hogy jutottam be oda.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kedves Mária! Pontosan erre gondoltam. Köszönöm! Szerintem ez van a "teniszes" képen.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Rendet tettem a bejegyzésben és a hozzászólásokban, elnézést a törlésekért, így most hiteles a bejegyzés is a hozzászólások folyama is. Köszönöm mindenkinek az együttgondolkodást!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lehet, hogy teljesen rosszul gondolom, de a Pázmány Péter utcai az nem ez? https://www.google.hu/maps/@47.6818478,16.5855957,3a,75y,15…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ott két kerti ház van. A Pázmány Péter utcai egyszerűbb épület. A teniszpályás kép
és a rajz a Russ villa kertjében álló, ma romos házról készült.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nagyon érdekes történet és valóban meglepetés, hogy a Russ villa kertjében is volt hasonló. Ilyenkor mindig fájó szívvel gondolok a mi kerti házunkra (a "Lusthausra") ami feltételezhetően az 1800-as évek elején épült. Hogy azt miért kellett lebontani, fel nem foghatom, mert a helye ma is üresen áll...
Kedves Éva! Hálásan köszönöm ezt az érdekes történetet, megint gazdagodtam egy ismerettel.