Az Orsolya tér 4. a Lábasház felől

Hozzászólok
Az Orsolya tér 4.

Az Orsolya tér 4-es számú ház, az egykori paplak épülete, melyet 1963-65-ben emeltek az egykori Lunkányi-ház helyén. A már építése után is heves vitákat kiváltó épület történetéről részletesen ide kattintva olvashatnak.

Arról pedig, hogy milyen megosztó is volt az új bérház, érdemes elolvasni a Kisalföld 1966. május 19-én publikált cikkét. Az írás - melynek egy részletét adjuk most közre - híven tükrözi a városlakók ellenszenvét:

"Behemotika" régi környezetben

"Kis visszapillantás. Az egykori „Salzmarkt”-on épült a neogótikus templom. A csodálatosan szép Lunkányi-ház (Széchenyi István egykori nevelőjének háza), az úgynevezett „Gyóni-ház”, továbbá, a 18. századbeli Mária-kút megsemmisült a háborús pusztítások során. Viszont láthatóvá lett a reneszánsz Lábasház, melynek „töltelékeit” a bombák szívóhatása szabadította meg a későbbi beépítésektől. Ez volt valamikor a tér. A Gyóni-ház helyére elfogadható, mandzardokkal ékesített lakóépületet emeltek. A templomot is renoválták. Maradt az egyetlen vitás terület: a Lunkányi-ház helye. A múlt évben körülkerítették a ház helyét, majd megkezdődött az építés.
Most már teljes „nagyságában” látható a 12 lakásos új ház, mely hivatva van a (idézem a "Soproni Útikalauzt”) „rendkívül zárt hatású, hangulatos” tér úgynevezett zárt hatását visszavarázsolni. Kérdem, hogy ez az épület képes-e erre?
Válaszként hadd írjam le az új épületet. Hatalmas betontömbökön nyugszik a 12 lakásos épület. Aki arra jár (legtöbbje nem foglalkozott sokat az építészeti stílusokkal, vagy az építészet esztétikájával), megdöbbenve figyeli az építkezést. Meg vagyok győződve arról, hogy közülük nagyon kevesen kívántak ide barokkot vagy reneszánszot utánzó lakóházat.
Végül őszintén bevallhatjuk: senkinek sem tetszik az Orsolya tér új épülete. Valaki nagyon találóan nevezte el eddig hivatalosan még el nem ismert stílusnevén az új házat: „Behemót épület. Stílusnyelvre fordítva: behemotika.” A tanulság: a jövőben körültekintőbben. alaposabb viták után szabad csak a soproni belvárosban új építkezéshez az engedélyt megadni. A belváros összképét, a bel- és külföldiek által megcsodált (s a történelem véletlene folytán megmaradt) római, középkori emlékeket nem szabad ilyen behemót újdonságokkal megfertőzni."

Finta Béla felvételének érdekessége, hogy a tér közepén még nem látható az 1968-72 között helyreállított Mária-kút.

A korabeli újságcikket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép keletkezési ideje: 
1970 körül
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1970
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A fotó készítőjének életrajza: Finta Béla
A bejegyzés létrehozása: 2018. január 23.

Hozzászólások

Németh Szabó László képe

Hogy lett ebből az épületből a kommunizmus kellős közepén paplak?? :-)

Harkai László képe

Kedves druszám!
Kezdjük azon,hogy kommunizmus nemhogy nálunk,hanem a SZU-ban sem volt még(csak építették),mi több soha nem is épült meg!Paplak meg a ,,lakói'' után lett!

Ősz Zoltán képe

Ha jól tudom, egyszerű "csere" volt. A Szent György u.7 alatti a papok által részben lakott romos épület az egyházé volt, de nem volt pénze a felújításra. Így a papok az Orsolya térre költöztek, a Szent György utcáit pedig az állam felújította