A lakóház eredetileg a középkorban a Kolostor utca 13. szám alatt állt palota dísztermes szárnya volt. A később lakóházként használt épületen 1943-ban bukkantak rá a csúcsíves, kőrácsos ablakokra. Diebold Károly fotóján jól láthatóak a lakóház puritán ablakai felett a fellelt maradványok.
A lelet kapcsán Storno Miksa a következőket írta a Magyar Építőművészet c. folyóirat 1944. októberi számában:
"Sopron magánépületei közül leginkább az Uj-utca 16. számú ház mutatta homlokzatával is, hogy már a XV. században épült, habár későbbi átalakítások folytán ered formájából sokat veszített. Ezt a házat város évekkel ezelőtt azzal a szándékkal vette meg, hogy helyén utcát nyit, s így végleg elpusztult volna ez az érdekes épület, mely megfelelő helyreállítás után egy figyelemreméltó műemléke lesz a belvárosnak. Alapos vizsgálat folyamán ugyan kitűnt, hogy a padlástérben befalazott gótikus ablakkeretek vannak és a jelenlegi mennyezet szintje jóval alacsonyabban fekszik a réginél. Óvatos bontás után, majdnem ugyanazon tengelyben, mint a mostani emeleti ablakok, két szépen faragott, a XV. századból származó mérmű került elő. A harmadik ablaknyílásban szintén volt mérmű, de helyébe az újabb fedélszék egyik kötőgerendája jutott, s így a mérmű pusztult. Valamikor ezt az épületet is tűzvész rongálta meg, ahogy az a faragott kövei tisztán észlelhető. Az épület lebontásától város most már eltekint és a tervezett utcanyitás helyett átjáró létesítésével fogja forgalom igényeit kielégíteni."
Nem sokkal később, Dr. Csatkai Endre így írt az immár felújított épületről Sopron és környéke műemlékei című művében:
"1943-ban két mérműves ablak csúcsíves felső részét kibontották, 1952-ben pedig a harmadik csúcsíves ablak keretéből is előkerült több darab, valamint tagozott ablakkeret, és az épületben több, eredeti és másodlagos helyen lévő gótikus ajtókeret. A helyreállítás terveit Hell Géza építész készítette, a kivitelezésben nagy szerep jutott Szakál Ernő szobrásznak."
Az épületen 2013 óta emléktábla őrzi Szakál Ernő emlékét. (2. kép).
Az emléktáblák mindig egy tartalmas életút mementói az utókor számára, azért hogy emlékezzenek eleikre, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak az élet valamely területén. Legtöbbször hajlamosak vagyunk elsétálni ezek mellett a táblák mellett, anélkül, hogy jelentőségükbe belegondolnánk. Megszokja őket a szemünk, hozzátartoznak egy-egy épület arculatához. Pedig sokszor amellett, hogy emlékeztetnek, komoly művészi értéket is képviselnek, nem egyszer jeles alkotóművészek műremekei. A Sopron anno-n a régi felvételek mellett megjelenő jelenkori emléktábla fotókkal szeretnénk ráirányítani a figyelmet a házfalakon velünk élő történelemre. Bízunk benne, hogy ha legközelebb egy itt bemutatott tábla előtt visz el az útjuk, megállnak majd egy pillanatnyi időutazásra és képzeletben - vagy akár valóságosan is - fejet hajtanak azok előtt az egykori soproniak előtt, akik nélkül a mi mai Sopronunk nem lehetne olyan, amilyennek ismerjük.
Magyar Építőművészet 1944/10