Sopron nagy érdemű főmérnöke volt, a város mérnöki hivatalának vezetője 1922-tól a város műszaki főtanácsosa. Működése idején a város építőtevékenysége új lendületet kapott.
Kovács Sándor 1879. február 20-án született Hidegségen. (Apja Kovács János, anya Horváth Erzsébet volt). A soproni Szent Benedekrend főgimnáziumában érettségizett, majd a Budapesti Műegyetemen szerezte meg mérnöki oklevelét. Ezt követően Ausztriában és Németországban járt hosszabb tanulmányúton. Miután 1906-ban feleségül vette a fülesi születésű Balogh Jankát, nevét Balogh-Kovácsra változtatta. A házasságból hat gyermek született.
Pályáját Balogh-Kovács Sándor mint magánmérnök kezdte. 1905-ben nevezték ki Sopron város mérnökévé, majd 1914-ben városi főmérnökké. Az első világháború alatt a 27-es tábori tüzérezrednél szolgált, az olasz és az orosz frontról a „Signum Laudis a kardokkal” kitüntetéssel tért haza, s mint tartalékos tüzér százados szerelt le.
A proletárdiktatúra idején mint hithű keresztényt és hithű magyart letartóztatták. 1920-21 ben a Nyugat-magyarországi Liga tagja volt, és a felkelő harcok egyik lelkes szervezője. (Két évtizeddel később fiai - Endre és Sándor - apjukhoz méltón a soproni 7. tábori tüzérezred tisztjeiként harcoltak a Don-kanyarban).
Balogh-Kovács Sándor áldásos munkásságának nyomát Sopron város arculata ma is őrzi. Az Erzsébet-kórház az ő főmérnöksége idején készült, s akkor épült a Károly-laktanya is. A korabeli lakásínség enyhítésére mintegy kétszázötven városi lakást, négy kétemeletes bérházat és sok-sok kislakást építtetett. Az ő irányítása mellett épült ki a Patak utca és az Alsó-Lövér városi szakasza a vasúttól (a halála után róla elnevezett) Balogh-Kovács Sándor útig, melynek nevét a pártállam idején méltánytalanul megváltoztatták: ma Mikoviny út. Hárs Györggyel együtt ő készítette a kurucdombi római katolikus elemi iskola tervét (1931), s ő képviselte a várost olyan jeles középületek építése idején, mint pl. az Erzsébet utcai pénzügyi palota és a Deák téri Evangélikus Theológia épülete.
A kiváló főmérnök a város közéletében is jelentős szerepet játszott. Elnöke volt a Magyar Mérnök és Építész Egyesület soproni csoportjának, Emericana Superior, tevékeny tagja a Katolikus Konventnek s alelnöke a Katolikus Körnek.
Balogh-Kovács Sándor 1932. augusztus 27-én hunyt el Sopronban, hamvai az Új Szent Mihály temetőben nyugszanak.
Az írás az Aranykönyv 2002. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2002.
Szerkesztette: Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor