dr. Berecz Ábel (1850-1937)

A 19. században Ságon három Berecz család élt anélkül, hogy rokonoknak vallották volna magukat. A Busa ragadványnevűek leszármazottja volt Berecz Ábel. A 18. század elejéig visszavezetett családfán 1850. augusztus 26. a születésének dátuma. Apja, József, a község evangélikus felekezeti tanítója. Az ő apja is tanító volt, de Szergényben. Dédapja viszont még a szabad jobbágyok életét élte.

Berecz József elsőszülött fiát, Ábelt, amikor eljött az ideje, Sopronba vitte, az evangélikus líceumba. Szekéren tették meg az utat. Hogy Ábel németül is megtanuljon, egy asztalosnál helyezte el. Annak gyermekét pedig magával vitte Ságra, hogy ott cseregyerekként a magyarban szerezzen jártasságot. Szokás volt ez akkoriban. A fiú megőrizte apja leveleit. Ezekből megtudjuk — az otthoni élet gondjain és örömein kívül —, hogy Ábel előrehaladt tanulmányaiban, nem mindig apja megelégedésére, de végül is eljutott a felsőbb osztályokba, tanult hegedülni és tánciskolába járt. 1864-ben, előző évi jó bizonyítványa alapján, csak fél tandíjat kellett fizetnie. Most már vigyáznia kellett öccsére is, aki szintén a Líceum tanulója lett. 1865-ben azonban Ábel tanulmányi eredménye csak kielégítő, és tanára arról számolt be az apának, hogy fiánál gyakran vannak társaságok, s olyankor pipáznak. Szerencsére még időben javult meg a bizonyítványa, s érettségije is jól sikerült. Beiratkozhatott a győri jogakadémiára.

A köz- és váltóügyvédi oklevelet a győri ítélőtáblán szerezte meg, utána, 1873 októberében a 76. közös gyalogezredbe vonul be, hogy letöltse önkéntesi évét. Csak 1874 őszén nyithatta meg ügyvédi irodáját Sopronban, a Színház u. 14-ben. Tele lelkesedéssel kapcsolódott be a közéletbe. Ebben az időszakban gyorsult fel a város magyarosodása. Egymás után alakul meg a Magyar Társaskör, a Magyar Férfidalkör, az Irodalmi és Művészeti Kör, s a Magyar Színpártoló Egyesület. Ezekben mind volt szerepe Ábelnek. Családi hagyományként politikai eszményképe II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos, irodalmi pedig Petőfi volt. Baráti köre a Győri úti Utolsó garas c. vendéglőben tartotta összejöveteleit, amikor 1878-ban néhány hónapra ismét fel kellett öltenie a mundért. De nem vett részt közvetlenül a bosznia-hercegovinai okkupációban.

1890 végén kötött házasságot. Fűzy Gizellát, Fűzy Károly vármegyei árvaszéki elnök lányát vette el.

Mint most már sikeres ügyvéd, szerepet vállalt a Függetlenségi és 48-as Pártban. Ennek soproni tagozata elnökévé választotta. Politikai pályafutásának azonban 1905-ben ért a csúcsára. A párt országgyűlési képviselőnek jelölte. Kortesbeszédeit két nyelven mondta el. Könnyen tehette, hiszen nemcsak az irodalmi német birtokában volt, hanem a soproni tájszólást is kiválóan használta. A legtöbb Berecz-zászlót a gazdanegyedben tűzték ki. A párt számos vezető alakja jött őt támogatni. Éljen Berecz Ábel! — köszöntötték egymást még évek múltán is a hívei.

A választás két menetben zajlott le. Az elsőben Gränzenstein államtitkár kapott több szavazatot, ám mivel máshol is megválasztották, a soproni mandátumról lemondott. A pótválasztáson már teljes volt Berecz Ábel sikere. 916:679 arányban győzte le gróf Széchenyi Emilt, a város és vármegye hivatalban lévő főispánját. Az országszerte többséget elért ellenzék azonban nem tudta rákényszeríteni az uralkodót, hogy közülük adjon valakinek kormányalakításra megbízást. Fejérváry Géza tábornok úgynevezett darabont-kormányáé lett a hatalom. Az országgyűlést pedig egy év múlva feloszlatták. Berecz Ábel, felesége meggyőző érvelésére, másodszor már nem jelöltette magát, inkább törődött irodájával, amelynek forgalma nagyon megérezte, hogy főnöke többet tartózkodott a fővárosban, mint otthon. A helyi pártelnökséget azonban megtartotta. Népszerű ember, jó szónok, harcos ügyvéd volt, s bár a háborúban visszavonult a közélettől, tudásvágya élete végéig nem hagyta el. Tanúja volt ennek fia, Dezső. 1937. április 2-án halt meg.

Az írás a szerző tervei szerint a harmadik, 2005-ben megjelentetni tervezett Aranykönyvben jelent volna meg. Mivel a kötet kiadása meghiúsult, az elkészült 102 életrajz eddig kiadatlan maradt. Honlapunk "Neves soproniak" menüpontjában folyamatosan tesszük közzé a Hárs József Pro Urbe díjas helytörténész által írt életrajzokat.

Berecz Ábel portréját a Digitális Képarchívum oldalán keresztül értük el: itt.