Dr. Farádi Szilvásy Márton (1853-1918)

Hozzászólok
Dr. Farádi Szilvásy Márton (1853-1918)

Sopronban született 1853. május 27-én, Szilvásy Márton terménykereskedő elsőszülött fiaként. Anyja neve: Fürst Ludovika. Keresztszülők az evangélikus anyakönyv szerint: Fürst Károly ügyvéd és Pilat Ludovika hajadon. A bencések helyi gimnáziumában érettségizett, majd önkéntesi évét az 5. Rédey huszárezrednél szolgálta le. Tiszti vizsgája kitüntetéssel sikerült. Bécsben beiratkozott a jogi egyetemre, s azt elvégezve, ott doktorált le. 1873-ban ismét egyenruhát öltött, s mint tartalékos hadnagy 1878-ig részese volt a boszniai okkupációnak. Vitézi tetteiért a tiszti érdemkereszttel tüntették ki.

1881-ben Budapesten tette le az ügyvédi vizsgát, s frissen szerzett oklevelével Sopronban nyitott ügyvédi irodát. Ez év június 15-én vette feleségül a vele egykorú Lenck Augusztát, a dúsgazdag Lenck Sámuel kereskedő lányát. Az asszony azonban 1896. február 15-én, szívgörcsben, meghalt.

Tíz évig Sopron vármegyének tiszti ügyésze, haláláig tagja a város törvényhatósági bizottságának. A szabadelvű pártnak 15 évig jegyzője, majd 1900-tól 1906-ig elnöke. Ugyancsak elnöke lett a Nemzeti Munkáspárt helyi szervezetének. A Millennium ünnepségeiből is kivette a részét. Szó volt arról, hogy — negyvenhárom évesen — beválasztatja magát a város lovasbandériumába. Királyhűsége jutalmául 1911-ben a királyi udvari tanácsos címmel tüntették ki. 1901-ben újra nősült. 23 éves második felesége — Kulla Berta Janka — osztrák volt ugyan, de férje kedvéért egy év alatt megtanult magyarul.

Jó szónok, színes egyéniség, tevékeny közéleti ember volt. Természetes, hogy nem maradhatott távol a Soproni Kaszinó Egyesülettől sem. 1899-től igazgatójává választották. A Kaszinó történetírója megállapítja, hogy ő tette naggyá és virágzó intézménnyé az egyesületet.

Az 1905. évi országos politikai viharok Sopront sem kímélték. A darabont-kormány elleni tiltakozásul szabotálták az új főispán beiktatását. A nemzeti ellenállás következtében Baditz beiktatásán a megyénél csendőrök védelmében mindössze 13-an, a városházán a katonaság sorfala mögött 35-en voltak jelen. Utóbbi helyre kocsin és díszmagyarban érkezett Szilvásy. Ez nagy bűnnek számított volna, ha nem ismerték volna a 67-es alapokon álló Szilvásy szilárd kormányhűségét és Tisza István, valamint az uralkodó melletti mindenkori kiállását.

Nem csökkenő népszerűségének bizonyítéka volt, hogy szellemessége, derűs humora és kedves egyénisége révén a Kaszinó Egyesület 1906. évi közgyűlésén ellenfelén nagy győzelmet aratott. Ennek ellenére a békesség érdekében lemondott. 1914-ben azonban újra megválasztották. Most már maradt is posztján.

Nagy vadász volt. Társaságának, a Hubertusz vadásztársaságnak fából összeácsolt vadászlakát a Dudlesz-erdőben 1915-ben felajánlotta a Soproni Városszépítő Egyesületnek. A vételár kedvező volt, megvették. A gondok hamar jelentkeztek. Többszöri átépítés után téglaépületet emeltek, amely — mivel a határon volt — a második világháború után nem maradhatott meg.

Szilvásy nemcsak a vadászatban jeleskedett. Megalapította a soproni Lövészegyletet is. Sportember lévén, megszervezte a Fertői Csónakázó Társaságot. Szabályzata 1884-ben készült el, nem sokkal később a Vitorla Verseny Szabályait is sokszorosították. Az egyik vitorlás kalandos kipróbálását az Oedenburger Zeitung cikke örökítette meg (de Szilvásy is megírta később). Ebből értesülünk arról, hogy úszni tudásával sikerült a felborult hajóhoz halászokat segítségül hívni. A vitorlás-élet a Halászkunyhó előtti vizeken zajlott, amíg volt elég víz a tóban. Az első versenyt — osztrák és magyar hajók részvételével — 1884-ben tartották meg. A közönség a vetélkedést a Halászkunyhó melletti Tóverandáról nézte végig. Ez Printz Ferenc tanácsnok kezdeményezésére épült fel. A tanácsnok, mivel nem kért az építkezéshez előzetes hozzájárulást, a városi közgyűlésen megrovásban részesült, bár Szilvásy igyekezett megvédeni.

Elnöke volt a Soproni Dalfüzérnek is. Szilvásy 1918. március 30-án még elnökölt a Kaszinóban, másnap ugyanott rosszul lett, hazaszállították, s 4-én meghalt.

Az írás a szerző tervei szerint a harmadik, 2005-ben megjelentetni tervezett Aranykönyvben jelent volna meg. Mivel a kötet kiadása meghiúsult, az elkészült 102 életrajz eddig kiadatlan maradt. Honlapunk "Neves soproniak" menüpontjában folyamatosan tesszük közzé a Hárs József Pro Urbe díjas helytörténész által írt életrajzokat.

Kép típusa: 
Forrás: 

Halász H. Imre: Soproni és Sopron megyei fejek. Sopron, 1930;
Deszkássy Boldizsár: A Soproni Kaszinó 100 éve. … 1843—1943. Sopron, 1944;
Garád Róbert: A Fertő vitorláséletének múltjából. Soproni Szemle XXXV. évf. (1981), 251—259. o.;
Hárs József: Fertőrákos. Budapest, 2001.

Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1853
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Hárs József
A bejegyzés létrehozása: 2019. február 27.

Hozzászólások

Bolodár Zoltán képe

Annyi kiegészítést tennék, hogy a Deák téren lévő villa nem Lenck Sámuelé, hanem Lenck Emilé volt!

Kótai Mónika - szerkesztő képe

A szerző írását változatlan formában adtam közre, sajnos őt már nem tudjuk megkérdezni róla, hogy miért így fogalmazott. A villát valóban Emil építtette, de elképzelhető, hogy Sámuel is volt tulajdonosa. Vagy - ehhez persze szükség lenne egy hiteles családfára - elírásról van szó, és a hölgy nem Sámuel, hanem Emil lánya volt. Vagy Sámuel sosem tulajdonolta a villát, de a lánya Auguszta volt és elírásról van szó. Ha lesz a témában hiteles adat, egy kiegészítés formájában szívesen korrigálom a szöveget, addig azonban álljon itt úgy, ahogy a szerző megírta.

Bolodár Zoltán képe

Nyilván a szerzőtől van beemelve, ezért ne is nyúlj hozzá, legfeljebb kiegészítésként lehet hozzáírni. Csak egy forrást másolnék be, mert nem szeretnék itt felsorolást tenni.
A lényeg: Lenck Sámuel 1884-ben meghalt, tehát villát nem is láthatta. Winkler Gábor több helyen is foglalkozott az épülettel és mindenhol úgy hivatkozik, hogy Lenck Emil az épület tulajdonosa. Megjegyzés: Később az Emiltől betették a villát a cégbe, hogy mentsék, ami menthető,.
Szóval Lenck Emil tulajdonaként hivatkozzák mindenhol.
Egy forrás: Soproni Szemle, LXIV. évf. 1. szám, Winkler Gábor: Nagypolgári villaépítészet Sopronban a 19. század végén
A kiegészítést azért tettem, mert számos kutatónak és diáknak a Sopron anno forrásként szolgál és amúgy is nagy segítség mindenkinek a kutatásban! Tudjon róla, aki foglalkozik a témával.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Köszönöm mindenképpen a kiegészítést, nyílván Jóska bácsi is elírhatott dolgokat, ahogy egyébként a Neves soproniakban több esetben is javítottam már írást, akkor minden esetben Sarkady Sanyi hozzájárulásával. Nyilván itt Viktor sem ágálna a dolog ellen, de azért nem bántom egyelőre a szöveget, mert a történetben Augusztát nem tudjuk még elhelyezni pontos családfa híján. Sámuel, akire gondolsz, 1815-ben szűletett? Mert akkor ő egyébként a nevüket "c"nélkűl író ág tagja.

Bolodár Zoltán képe

Sajnos nem tudom mikor született. Az Auguszta csak a lánya lehetett, mert a Szilvásy Mártonnal volt kb. egyidős. Szóval az biztos, hogy Lenck Samu lánya volt Aguszta! A Lenk és Lenck írásmóddal az a baj, hogy rosszul és összevissza vannak írva sok helyen. Ennek a tisztázásához több generáción át kellene feltárni a családfát. Most adtál egy jó kutatási tippet, mert ez nem az első eset, hogy problémaként jelentkezik. Ami látszik több írásból, hogy Gyula, Emil és Kálmán is fia volt Lenck Sámuelnek. Persze ehhez nem kell nagy kutatónak lenni, ezt Jóska bácsi írásaiból is összerakhatjuk.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Nincs szükség kutatásra, Bertalan Judit már megírta a tényeket Lenck /Lenk témában. Mindössze azt kell ismerni, és ez okozhat fejtörést,hogy ki kinek a kije a családban.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Amire vártam, meglett, így most már van pontos Lenck családfa, igaz, a Bertalan Judit által említett "ck/k" kérdést ezt most - jelen esetben legalábbis - nem tartalmazza. Íme a családfa vonatkozó része, ami immár egyértelműen igazolja, hogy akkor javítjuk helyesen a szöveget, ha a zárójelbe tett részt kivesszük:

Lenck Sámuel (III) Ferdinánd fűszer, gyarmatáru- és borkereskedő (1813-1884)
Zügn Paula Mária (1818-1884)

Gyermekeik:

Lenck Emil kereskedő (1845-1898)
Lenck Gyula Ágost kereskedő (1846-1901)
Lenck Viktor kávé- és borkereskedő (1847-1896)
Lenck Ernesztina (1851-1919)
Lenck Auguszta Gabriella (1852-1896)
dr. Lenck Kálmán ügyvéd (1854-1901)
Lenck Mór(ic) (1855-1894)

(dr. Horváth Zoltán: A Dualizmus kori Sopron gazdasági élete a vagyonos polgárság családtörténetének tükrében (1858-1911)

Horváth Péter Pál képe

Hát igen ezért jeleztem régebben, az nem egy pontos fogalom, hogy a "Lenck család villája" ...

Horváth Péter Pál képe

Sajnos nem pontos. Itt 7 név szerepel, míg Samuelt 9 gyermeke gyászolta, ráadásul Ernesztina - Emma néven volt Schreiner felesége ...

Kótai Mónika - szerkesztő képe

A hét név pontosan a fele annak, ahány gyermeket Sámuel gyászolt, történetünk szempontjából elég lett volna pusztán Emilt megemlíteni. A szóban forgó hölgy a keresztségben az Emma Ernesztina nevet kapta.

Horváth Péter Pál képe

Lehet, hogy nem fogalmaztam elég pontosan? Lenck Samuel ravatalán 9 gyermeke gyászolta ...

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Szeretettel várom a hiányzó két nevet évszámokkal és a további hiányzó öt nevet.

Horváth Péter Pál képe

Rosa Lenck 1842-1914
Ödön Lenck 1848-1923 ?

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Pontos forrás? Aztán már csak öt név és rendben vagyunk.

Horváth Péter Pál képe

Hozzászólásomban bátorkodtam felhívni a figyelmet arra, hogy Lenck Samuelt nem 7 hanem 9 élő gyermeke gyászolta. A további 5 utódról nem volt tudomásom, de -gondolom a családfő halálakor már nem éltek. A két hiányzó nevet a megismerhető adatokkal közreadtam, Ödön esetében a keresztlevél, Rosa esetében az evangelikus temetőben álló síremléke (mely márvány alapanyagának köszönhetően ma is olvasható). Ödön elköltözött Sopronból így nehéz életútját követni. Csak arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy a Lenck család bonyolult, szövevényes történetében, bármikor bukkanhatnak elő eddig nem ismert adatok, felülírva mai tudásunkat ...

Horváth Péter Pál képe

Miért emlegetjük Dr. Szilvásy Márton kapcsán Lenck Samuel családját? Szilvásy első felesége Lenck lány volt, így Szilvásy is részesült a vagyonból. Felesége korai halála után sem szakadt meg a Lenck családdal a kapcsolata, rendszeres résztvevője volt a családi és üzleti ügyeknek. Keresztszülő, esküvői tanú, jogi képviselet. A "jónevű" Lenck cég bukása után Szilvásy volt a cég felszámolóbiztosa ...

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Sajnos továbbra is, mint már eddig annyiszor, hiányérzetem maradt. Mert bár olvasom a keresztlevél tényét, de hol keressem, ha meg szeretném nézni? Sokszor beszéltem már erről több eset kapcsán, hogy mennyire fontosnak tartom a források precíz feltüntetését. Jelen esetben ezt Jóska bácsi is, Zoli is és én is megtettem. Megannyiszor látom több helyen is - legutóbb helyi lapban -, hogy mások által megírt, felkutatott, dokumentált anyagok jelölés nélkül kelnek önálló életre a neten vagy nyomtatott változatban. (Patthy Anna egy fél könyvet írt így meg- ld. Kiadványok menüpont.) Értem és elfogadom, hogy jól esik tájékozottnak látszani, de ennek az értékéből mitsem von le, ha az adatok, idéeztek stb. mellet ott van egy név/cím/oldalszám jelölés, mint forrás. Ha helytelen a forrás, ha téved, esélyt adhatunk a javításra, ha pedig helyes a hivatkozott tartalom, akkor tiszteleghetünk valakinek a munkássága előtt és lehetőséget adhatunk arra, hogy terjedjen az adott írás híre. A Sopron anno nem egy tudományos weboldal, de ettől még vagy pont ezért illendő az ide felkerülő információk eredetét tisztázni, erre én is törekszem és ha elmulasztom, igyekszem pótolni. Mindenkit arra bíztatok, hogy ossza meg velünk, hol bukkan érdekes adatokra, írásokra, ettől még általa átvett részlet nem lesz kevésbé értékes - sőt ...

Horváth Péter Pál képe

Hát a keresztlevél nem tévedhet, megtalálható az egyházkerület anyakönyvében, a sírfelirat szintén örök (amíg le nem kopik) a Balfi úti evangélikus temetőben ...

Horváth Péter Pál képe

Bocsánat, de én nem jól tájékozottnak szeretnék látszani, hanem próbálom a tőlem telhető eszközökkel a “tájékoztatásban keringő téves adatokat” helyreigazítani. Ha mástól idézek, a forrást jelölni szoktam, de ha én bukkanok összefüggésekre, akkor én vagyok a forrás. (Lehet velem vitatkozni, ha tévedek, el szoktam ismerni, de próbálok a tényekhez ragaszkodni.) Érdekes ez a Lenck-polémia, mert már felbukkant a Lenck-ház kapcsán (ami Stöckertként végződött), boncolgattuk a Szilvássy bejegyzés kapcsán (szintén nem stimmel, mert ifj. Dr. Szilvássy Márton), ami ismét nem valósághűre sikeredett. Érdekes, hogy amit itt felvettem, a + 2 örökös, a sopronanno által ajánlott könyv (https://sopronanno.hu/kiadvany/a-dualizmus-kori-sopron-gazda...) kapcsán megerősítést nyert. Az általam emlegetett Lenck Ödön (akinek elhalálozási dátumát nem sikerült megtalálnom, mert nem Sopronban hunyt el - 1948-1918) a könyvben fényképpel is szerepel, sőt azt is olvashatjuk, “a hatodik fiúgyermeke Móric (1855-1894), Ödön bátyjával a lenti birtokot igazgatta.”
Ezen kívül azt is olvashatjuk, hogy “vagyonát (LS) kilenc gyermeke, egyenlő részben örökölte ...”
Természetesen a könyv írójához képest csak amatőr vagyok, de amiket leírtam, (Lenck III. Samuelt, kilenc gyermeke gyászolta) megállja a helyét ...