Dr. Király Jenő (1885-1969)

Hozzászólok
Dr. Király Jenő (1885-1969)

Elhivatott, kiváló sebész volt; a soproni Erzsébet Kórház első igazgató főorvosa - négy évtizeden át a város egészségügyének élő lelkiismerete.

1885. február 11-én született Celldömölkön, orvoscsaládban. Már gyermekkorában magába szívta azt a humánus, felelősségteljes szellemet, ami később egész élete során elkísérte. Középiskolait a pozsonyi líceumban végezte, orvosdoktori diplomáját 1908-ban nyerte el a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Miután 1911-ben a műtősebészi képesítést is megszerezte, előbb a Rókus Kórházban, majd a Magyar Vöröskereszt budapesti Erzsébet Kórházában dolgozott mint alorvos. 1914-ben - kiváló működésének elismeréséül - a királyi biztos címzetes főorvossá nevezte ki. A világháború évei alatt a Magyar Vöröskereszt Szófiába küldte, ahol az ottani missziós kórházat vezette - sok harctéri sebesültet mentve meg az életnek.

1918. május 3-án nevezték ki a soproni Erzsébet Kórház élére. Dr Királynak - minthogy az új kórház épülőfélben volt - kezdetben a régi épületben kellett dolgoznia igen mostoha körülmények között. Közben reá hárult az új kórház építésének irányítása és a felszerelések beszerzésének nehéz feladata is. Munkáját nehezítette, hogy az épületegyütteseket a háború katonai szükségkórházzá változtatta. Végül is 1919 június 23-án nyitotta meg hivatalosan kapuit az az új kórház. Király három évtizeden át - 1949-ig - állt az Erzsébet Kórház élén, ahol kezdetben csak négy osztály működött. Az ő hosszú éveken át tartó, szívós szervező munkájának volt köszönhető, hogy lépésről lépesre a többi osztály is beindulhatott. 1928-ban a Kormányzó érdemei elismeréséül m. kir egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. A 30-as évek derekán a Király vezette korszerű soproni kórház már kiállta az összehasonlítást az ország bármelyik megyei kórházával. Élete nagy próbatétele volt, hogy a második világháború után ismét neki kellett újjáépítenie és újraindítania a lepusztult kórházat. A kórházigazgatás terhe harminc év után került le a válláról, a sebészeti osztályt negyven éven át - 76 éves koráig - vezette. Hosszú működése alatt több generációt gyógyított biztos kezével, tévedhetetlen szikéjével ezrek és ezrek életét mentette meg. Vérbeli operatőrként a sebészet minden területén otthon volt. Egyaránt végzett gyomorresectiot, nyelőcsőplasztikái, urológiai és nőgyógyászati műtéteket. Kitűnő eredményei, önzetlen, áldozatkész magatartása messze földön az egyik legkeresettebb sebésszé tette.

Embersége, orvosetikai magatartása példaadó volt. Az anyagi előnyöket kínáló városi magánkórház csábító ajánlatát visszautasította. Vigyázott, hogy a szegény sorú betegeket semmiben hátrány ne érhesse, (Egyik kivételezésre hajlamos alorvosát így leckéztette: "Az én osztályomon a paraszttal is úgy kell bánni, mintha gróf lenne.") Betegei a rajongásig szerették. Mint kollega és tanítómester is páratlan volt: kitűnő sebészek egész sora nőtt fel a keze alatt Negyven évi mintaszerű munkájával országos tekintélyt szerzett a soproni kórház sebészeti osztályának. 1961-ben vonult nyugdíjba, de gyógyító munkáját ezután sem hagyta abba. A Városi Rendelőintézet urológiai szakrendelését végezte még nyolc éven át - egészen haláláig.
1969 február 8-án orvosi munkája közben, a vizsgálóasztal mellett érte a halál.

1953-ban elnyerte a Kiváló Orvos-i címet, 1961-ben pedig az Elnöki Tanács a Szocialista Munkáért érdemérmet adományozta számára. Halála után a város utcát nevezett el róla és Király Jenő-díjat alapított emlékére Az ő legendás szaktudásáról és emberszeretetéről azonban máig is az a szinte szállóigévé vált mondat vall a leghívebben, amivel a város hálás betegei emlékeztek meg róla .Sopronnak ilyen orvosa nem volt és nem lesz. '

Az írás az Aranykönyv 2000. című kötetben jelent meg és a szerző hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2000.
Írta és összeállította Sarkady Sándor és ifj. Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor

:::
Dr. Király Jenő emlékét az Erzsébet kórházban emléktábla is őrzi.

Kép típusa: 
Kapcsolódó kiadvány: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1885
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés létrehozása: 2018. október 9.

Hozzászólások

Friedrich Rezső képe

Édesanyámtól tudom, hogy az ő kezei segítettek világra jönni...tiszteletem érte!