Püspöki tanácsos volt, lelkész és hittanár, memoáríró; a második világháború borzalmainak, Sopron könnyes- véres dátumainak hiteles és hűséges krónikása.
Sopronkőhidán született 1904. december 31-én. A győri Bencés gimnázium diákja volt, ott végezte teológiai tanulmányait is. Legkedvesebb tanára és osztályfőnöke Hollós lldefonz volt. aki jövőbe látó útmutatással az irodalomszerető, tollforgató diákot kinevezte az „osztály krónikásává."
Németh Alajost 1928 június 29-én szentelték pappá a győri püspöktemplomban. Újmiséjét szülőfalujában mondta el A fegyházban Kőhida fennállása óta ez volt az első szentmise!
Magyaróváron, Szakonyban, Győrött lelkészkedett; itt egy ideig a Tanítóképző Intézet Internátusának prefektusa volt. 1935-ben dr. Bürchner László prelátus mellé került káplánnak a soproni Dóm templomba. 1936-ban kánonjogi doktorrá avatták, 1941-ben hittanári oklevelet szerzett. Vonzották a távoli világ tájai is: 1934-ben afrikai, 1935-ben kisázsiai utazáson vett részt. Közben gyakran jelentek meg a társadalom szociális kérdéseit firtató, bátor hangú, humanista szellemű cikkei a Nyugati Hírlapban.
Embersége, lelki nagysága az 1940-es évek kataklizmáiban teljesedett ki. Amikor a világháború vihara a szeretett városon is átsöpört, bombák hulltak, s a romos Sopronban kórházakká váltak az iskolák, ő - egy maroknyi lelkes csapat élén - lankadatlanul a küldetésének érzett munkát végezte: sebesülteket vigasztalt, romokat takarított, talicskán szállított élelmet a rászorultaknak, és naponta temette a hantolatlan holtakat. Közben minden fontos mozzanatát feljegyezte ezeknek a fekete időknek, s elkészítette a soproni háborús halottak névjegyzékét, a felebaráti szeretet és a történeti objektivitás e páratlan mementóját. Példaadó helytállását 1945-ben Fábján Lajos polgármester köszönte meg, a Soproni Nemzeti Bizottság pedig jegyzőkönyvbe iktatta múlhatatlan érdemeit.
1948 nyarán, az iskolák államosítása ellen tüntető tanulóifjúság demonstrációját kővetően az ÁVH dr. Németh Alajos hittanárt is letartóztatta. Huszonegy hónapot töltött internáló táborokban. Az igazság győzelmébe vetett hitét azonban egy pillanatra sem adta fel. Titokban szorgalmasan írta naplóját a Pokolban, amely vádirat volt az embertelen Hatalom ellen. Hite és veleszületett tisztessége erőt adott a szenvedések elviseléséhez.
Szabadulása után még négy évtizeden át szolgálta Istenét, felekezetét és a közjó ügyét. Az egyházi szolgálat mellett szünet nélkül írta és rendezgette emlékiratait, amelyekből egyre több részlet látott napvilágot a Soproni Szemle, a Soproni Füzetek és a Történelmi Szemle hasábjain.
Az élet és a történelem igazságszolgáltatása, hogy dr. Németh Alajos megérhette az oly régóta várt rendszerváltást, s hogy még életében megindult könyveinek csonkítatlan kiadása is.
Először a negyven éven át rejtegetett internáló táborinapló jelent meg Papok a rács mögött címen 1991-ben. Ezt követte a világégés borzalmainak helyi krónikája, a Sopron könnyes-véres dátumai 1993 -ban. Harmadik könyve, a Sóhajok palotája, a kőhidai fegyház történetét mutatja be úgy, hogy a háttérben ott villóznak a század történelmének fontosabb eseményei is. E két munkát még sajtó alá rendezte, de megjelenésüket már nem érhette meg. - 1993 szeptember 15-én váratlanul elhunyt.
Emlékezete híven megőrizte Sopron könnyes-véres dátumait, őrizze meg híven a város is az ő emlékezetét!
Az írás az Aranykönyv 2000. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2000.
Írta és összeállította Sarkady Sándor és ifj. Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor
:::
Dr. Németh Alajos emlékét a Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium homlokzatán 2005 óta emléktábla őrzi. (Kutas László szobrászművész alkotása)