Dr. Traeger Ernő (1887-1971)

Hozzászólok
Traeger Ernő

Német, illetve magyar anyanyelvű szülei az evangélikus vallásban nevelték az akkor Vas megyéhez tartozó Pinkafőn (ma Pinkafeld, Burgenland). Elemibe nem ott, hanem Koltán (Nemeskolta, Vas megye vasvári járás) járt, gimnáziumi éveit viszont Sopronban töltötte. Jogot hallgatott, előbb Budapesten, majd Kolozsvárott. Már diplomás jogászként lépett a cs. és kir. közös pénzügyminisztérium szolgálatába Bécsben, 1912-ben. A Monarchia megszűnésével hazajött és Budapesten töltött be különböző minisztériumi, egyre magasabb tisztségeket. Részt vett az elcsatolási tervek ellen tiltakozó Nyugat-Magyarországi Líga 1919 utáni megszervezésében. 1922-ben miniszterelnökségi osztálytanácsos.

Amiért számunkra nagyon fontos személyiség, az az, hogy a magyar határmegállapító biztos helyetteseként dolgozott azon, hogy a Trianonban megállapított határ a lehető legkedvezőbben jelöltessék ki. A békeszerződést 1920. június 4-én írták alá. Már e hó 22-én a Nagykövetek Tanácsa által kibocsátott általános utasítások szerint elkezdték szervezni az osztrák—magyar határmegállapító bizottságot, de csak jó egy év múlva alakult meg Grazban. Titkára Traeger Ernő. Akkor már volt némi lehetőség a határok kiigazítására. A határmegállapító bizottság a zavaros helyzetben is dolgozott. Traeger az adatfelvételben jeleskedett és alapos javaslatokat készített. Három zónára osztotta az osztrákoknak átadandó nyugat-magyarországi területet. Az A-zóna Moson vármegyéből hasította ki az osztrákoknak ítélt részt, egészen az Illmic—Meggyes—Fertőrákos községhatárok találkozási pontjáig, amely a Fertő víztükréből áll ki. A B-zónába tartozott nagyjából Sopron és Sopron megye elcsatolandó része az Írottkőig.

A történelemből jól ismert népszavazás után a végleges határok megállapítására csak az 1922. december 9-én tartott záróülésen került sor. Az eredeti trianoni határvonalhoz képest nyolc község került vissza Magyarországra: Kis- és Nagynarda, Alsó- és Felsőcsatár, Német- és Magyarkeresztes, Horvátlövő és Pornóapáti. A Magyarországnak ítélt Rendeket és Rőtfalvát viszont — osztrák javaslatra — elcserélték Olmód és Szentpéterfa községekre. Ezek csak a községek. De hány kisebb-nagyobb igazítás történt más szakaszokon, ahol a térképen meghúzott vonal utat, patakot, községhatárt szelt keresztül! Traeger főnöke, báró Villani Frigyes I. osztályú követségi tanácsos jelentésében megállapítja, hogy Traeger az ő távolléte alatt „céltudatosan vezette a delegációt. Fáradhatatlan munkásságával nagy mértékben hozzájárult az elért eredményekhez”. Missuray-Krúg Lajos pedig elismerte nagy érdemeit a népszavazás körül. Akadtak viszont olyanok, akik szerint renegát volt, mert nem ért el többet.

A gyorsírással kapcsolatos tevékenységét számon tartották a gyorsírók, különösen parlamenti kollégáik. 1944-ben Civitas Fidelissima címen verseskötetet adott ki, egyben megokolva azt is, miért nem lépett be a Volksbundba. (Más versei és egyéb írásai az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában találhatók.)

Ennek ellenére mondvacsinált ürüggyel két évig vizsgálati fogságban tartották, mígnem a népbíróság bűncselekmény hiányában felmentette. Ez után tíz évig munkásként dolgozott. 1957-ben ment nyugdíjba és munkatársa lett a Gyorsíró Szövetségnek. Utolsó éveit Felsőgödön töltötte feleségével. 1971. február 15-én halt meg a váci kórházban.

Az írás a szerző tervei szerint a harmadik, 2005-ben megjelentetni tervezett Aranykönyvben jelent volna meg. Mivel a kötet kiadása meghiúsult, az elkészült 102 életrajz eddig kiadatlan maradt. Honlapunk "Neves soproniak" menüpontjában folyamatosan tesszük közzé a Hárs József Pro Urbe díjas helytörténész által írt életrajzokat.

Kép típusa: 
Forrás: 

Fogarassy László: Traeger Ernő (1887—1971). Soproni Szemle XXV. évf. (1971), 377—378. o. (képpel);
ua.: Határmenti események Burgenland megalakulásától az új határvonal megállapításáig. Soproni Szemle XXIX. évf. (1975), 139—157. o.;
Sallai János: A magyar—osztrák határ történetéről a XVIII. századtól napjainkig. Soproni Szemle L. évf. (1996), 289—301. o.;
ifj. Sarkady Sándor: A Nyugat-Magyarországi Liga… Soproni Szemle 55. évf. (2001), 34—57. o.;
Villani Frigyes: Jelentés a soproni népszavazásról és a magyar—osztrák határ megállapításáról. Sopron, 1923.

Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1887
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Hárs József
A bejegyzés létrehozása: 2017. július 6.