Egy korabeli újságcikk 1966. május 21-én így írt Taródi Istvánról:
"Sopronban hat éve építi saját kezével, Nándor-magaslati telkén Taródi István festőmester a várát. A modern várúr eddig négy nagy tornyot hozott "tető alá". A főtorony 25 méter magas. Számítása szerint tíz év alatt elkészül a várépítéssel."
A Sopron anno Facebook oldalán olvasóink így emlékeztek Taródi Istvánra a modern várúrra:
"Gyerekkoromban sokat játszottunk a Tibi nevezetű fiával. A volt huszár laktanyának a romjaiból szedtük ki a köveket és egyéb építési anyagot. A Pista bácsi pedig az út szélére kirakott anyagot az oldalkocsis motorjával vitte fel az akkor még valóban Bagolyvárba! Mert eredetileg egy sok tornyos épület volt a vár helyén. Bádogpikkelyszerű borítással. Mint aféle rossz " kölkök " oda jártunk cigizni a tornyok valamelyikébe. A ruhánkba beleivódott a cigifüst, jó nagy veréseket kaptunk. Később a lányokkal is sokat jártunk a várba. Rengeteg gyümölcs, hatalmas kert." /Péntek György/
"Nagypapámmal ismerték egymást és egyszer megpróbált neki segíteni, egy csörlőn felhúzott egy adag követ, mire a vár ura rászólt,hogy "Nem,nem kell segíteni" Megszállottan egyedül csinálta!" /Pirinyi Szilvia/
"1974-ben több alkalommal voltam fuvarozni nála, mindent egyedül vitt véghez. A bontásoknál keletkezett használható építőanyagokat megvásárolta, soha nem volt segítsége a rakodásnál. A megélhetésen kívül minden pénzét erre a csodára áldozta. Tisztelettel gondolok reá!" /Nagy Attila/
"Hihetetlen hogy mekkora köveket tudott megmozgatni törékeny ember létére!Az álma megvalósítása hatalmas erőt és kitartást adott, melynek eredményét a mai napig csodálhatjuk a vár falai között." /Katterné Zsuzsa/
Reméljük, sokan osztják majd meg velünk emlékeiket a várúrról, ha így lesz, örömmel adjuk majd közre olvasóink gondolatait.
Hozzászólások
Vagyunk páran megszállottak .. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
:))))
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azóta ellátogattam a torzóként maradt várba, rengeteg fényképet készítettem, (hogy a Sopron annonak 20 év múlva is legye ehhez anyaga. :)))))) Ahogy a falak között járkáltam, mély tisztelet ébredt bennem az egykori várépítő iránt. Mire képes az emberi akarat! Ugyanakkor azt az igazságot is szimbolizálja, hogy az ember egymagában -lett légyen bármily akaraterős- egymagában nem képes hatalmas dolgokat véghezvinni. Nem véletlen, hogy az emberek társadalomban élnek és közös munka hozta létre az emberiség nagy építkezéseit, értékeit....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszönöm.:))
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Taródi István valóban a Fésüsben dolgozott ( ahogy Édesapám is) jól ismertem.
Nemrég hunyt el, hamvasztották, talán megérdemelte volna, hogy a hamvai a várában legyenek, de úgy tudom, ez sajnos fel sem merült
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A "vár" különbözö neveinek egyikéhez annyival tudok hozzájárulni, hogy mi - és akik ismerték a történetét - mindig csak "Bolondvár"-nak neveztük.
Az építömestere minden pénzét, de az utolsó garasig a várba ölte. Idejét ugyanúgy. Mindenki eltudja képzelni, hogy különösen az akkori felesége és gyerekei is hosszú éveken át min mentek keresztül. Ezzel kapcsolatos közvetlen tapasztalataimat nem részletezem. Hát ezért hívtuk mi mindig csak "Bolondvár"-nak. Talán meg kéne kérdezni a fiait erröl, hogy ök hogy emlékeznek ezekre az idökre.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Reméljük, olvassák a hozzászólásokat és idővel reagálnak majd.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Taródi István a Fésüsben dolgozott festőként,én is úgy hallottam,hogy minden jövedelmét erre a várra költötte. Egyszer,kétszer édesapám a kollégáival (munkatársai) is besegített,de valóban mindent teljesen önállóan csinált. Megszállottja volt a vár építésének!