Életkép a Széchenyi térről 1921-ből

Hozzászólok
Életkép a Széchenyi térről 1921-ből

A trianoni békediktátum értelmében Magyarország 1921. augusztus 27-ig köteles volt Ausztria részére a neki ítélt magyar területeket átadni. Sopronban a közhivatalok, iskolák és egyéb intézmények költözése a korabeli sajtó jelentése alapján augusztus 17-re teljesen befejeződött, ám a katonaság ekkor még a helyén volt. Bár a tudósítások arról számoltak be, hogy Sopronban nyugalom uralkodik, a városban az augusztus 20-i, Szent István-napi mise után komoly tömeggyűlés zajlott és a főiskola diákjai is igyekeztek mindent megtenni azért, hogy Sopron Magyarország része maradhasson. Az Ifjúsági Kör augusztus 23-án intézett körlevelet az ország minden táján vakációjukat töltő diákokhoz: "A Haza hív! Kényszer nincs. Aki teheti, önként és azonnal jöjjön el Sopronba, ahol ellátásáról gondoskodunk." Eközben "Sopron a soproniaké!" jelszó alatt polgári kezdeményezésből induló, széleskörű szervezkedés is zajlott Sopronban. A katonaság augusztus 27-én reggel elhagyta a várost. A rend fenntartásáért a Sopronba aznap megérkező Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy, a II. országos csendőrzászlóalj parancsnoka felelt, aki az átadás lebonyolításáért felelős gróf Sigray Antal főkormánybiztosnak a Széchenyi téren tett jelentését a következő mondattal zárta: „Élve nem hagyom el Sopront!"

Másnap lezajlott az első ágfalvi csata. Sopron nem került osztrák kézre, ekkor még azonban senki sem tudhatta, mit tartogat a jövő.

A felfokozott hangulatban, 1921. szeptember 4-én az Ostenburg zászlóalj fúvószenekara koncertet adott a soproniaknak a Széchenyi téren. Ezen esemény apropóján készült a most bemutatott felvétel szemben a Széchenyi-palotával, bal oldalon pedig a téren 1918-ban felállított Vaságyúval.

Azok, akik a fotóról visszanéznek ránk, a fent leírt események után néhány nappal, végtelen bizonytalanságban élték mindennapjaikat Sopronban. Amikor a fotó készült, még nem is sejthették, hogy négy nappal később lezajlik a második ágfalvi csata, kicsivel több, mint három hónap múlva pedig már ők maguk dönthetnek Sopron hovatartozásáról.

Érdemes a fotót felnagyítani - akár kattintással, akár az ikonra klikkelve, majd a kurzort a kép fölé húzva - és megfigyelni az egymásba karoló, kalapos kisasszonyokat, ahogy a katonák mellett elsétálnak, a gyerekeket, akik talán nem is értették, mi történik körülöttük, a kamera felé forduló urakat, akik nem is gondolhatták, hogy egyszer fürkésző tekintetük a történelem része lesz majd.

Polgárok, akik 1921 szeptemberében összegyűltek az egykori Promenádon, és akik 1921 decemberében széttépték a sárga vagy a kék szavazócédulát. Városunk történelmének névtelen alakítói Schäffer Ármin felvételén.

A kép készítésének időpontjának meghatározásában ez a kötet volt segítésünkre.

A korabeli újságcikket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.

A soproni népszavazás évében készült, az eseményhez köthető fotóinkat a Sopron-1921 címkére kattintva érhetik el.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1921. szeptember 4.
Forrás: 

Sopron a népszavazás idején 1921-1922, Szerk: Sass László, Sopron 2006.
Szemerey Tamás: A selmeci-soproni főiskolások szerepe a nyugat-magyarországi felkelőharcokban és a népszavazásban http://www.sopron.hu/upload/varos/nepszavazas1921/Szemerey.html - Letöltve: 2020.01.22.
Magyar Távirati Irodai hírei 1920-1956 (Országos Levéltár) - Napi hírek - 1921. - https://library.hungaricana.hu/hu/collection/mnl_mti_napihirek_napitudos... - Letöltve: 2020.01.22.
Budapesti Hírlap, 1921. augusztus 17.
Magyar Jövő, 1921. augusztus 18.
Reggeli Hirlap, 1921. augusztus 23.

Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1921
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2020. január 30.