Turistacsoport a Szent György utcában 1964-ben. Az épületet az 1800-as évek végén tulajdonló család után Sax-házként ismert 22-es számú romos lakóépület homlokzatán talán éppen Révai Miklós (1750-1807) nyelvtudós a homlokzat jobb oldalán látható emléktáblájára is szegeződnek az érdeklődő tekintetek.
1931-ben dr. Berecz Ábel nyugalmazott ügyvéd javaslatára írt ki pályázatot a város az emléktábla elkészítésére, melynek nyertese, dr. Molnár Gyula (1883-1962) Révai Miklós iránti tisztelete jeléül ellenszolgáltatás nélkül vállalta a dombormű elkészítését. A márvány keret jobb alsó sarkában található szignó alapján tudható, hogy a kőfaragó munkát a Mechle cég végezte.
Az ünnepélyes avatásra 1931. november 22-én került sor, melyről a Magyar Távirati Iroda így tudósított:
"Sopron, 1931. november 23. A város törvényhatósága nemrégiben dr. Berecz Ábel volt országgyűlési képviselő felhívására bronz domborművel örökítette meg a nagy magyar nyelvtudósnak, Révai Miklósnak emlékét azon a Szent György utcai házon, amelyben Révai soproni tartózkodása idején [1801-1802-ben] lakott. A Frankenburg Irodalmi Kör most szép ünnepség keretében koszorúzta meg Molnár Gyula ezredes szobrászművész sikerült alkotását. Az ünnepi szónok Thurner Mihály dr. polgármester volt, aki hatásos beszédében méltatta Révai munkásságának korszakalkotó jelentőségét. Az ünnepségen a város intelligenciája nagy számban volt jelen. Megjelent többek között Östör József országgyűlési képviselő, Pinezich István felsőházi tag, Papp Kálmán prépost, Pröhle Károly dr. egyetemi tanár."
A műalkotás készítőjének életútjáról Ifj. Sarkady Sándor Az Ász és a Polihisztor című kötetében olvashatnak részletesen.
Az első fotó a Fortepan oldaláról, innen tölthető le.
Az emléktáblák mindig egy tartalmas életút mementói az utókor számára, azért hogy emlékezzenek eleikre, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak az élet valamely területén. Legtöbbször hajlamosak vagyunk elsétálni ezek mellett a táblák mellett, anélkül, hogy jelentőségükbe belegondolnánk. Megszokja őket a szemünk, hozzátartoznak egy-egy épület arculatához. Pedig sokszor amellett, hogy emlékeztetnek, komoly művészi értéket is képviselnek, nem egyszer jeles alkotóművészek műremekei. A Sopron anno-n a régi felvételek mellett megjelenő jelenkori emléktábla fotókkal szeretnénk ráirányítani a figyelmet a házfalakon velünk élő történelemre. Bízunk benne, hogy ha legközelebb egy itt bemutatott tábla előtt visz el az útjuk, megállnak majd egy pillanatnyi időutazásra és képzeletben - vagy akár valóságosan is - fejet hajtanak azok előtt az egykori soproniak előtt, akik nélkül a mi mai Sopronunk nem lehetne olyan, amilyennek ismerjük.
Thirring Gusztáv és Heimler Károly 1932-ben megjelent kalauza a soproni tartózkodás idejét helyesen 1800-1801-re teszi.
ifj. Sarkaday Sándor: Az Ász és a Polihisztor, Mosonmagyaróvár, 2016.p.182-183.
Sopron és Sopronvármegye ismertetője 1914-1934, p.92.
Dr. Czellár Katalin: Sopron, 2011. p.78.
Thirring Gusztáv-Heimler Károly: Sopron és környékének részletes kalauza Sopron, 1932. p.29.
https://library.hungaricana.hu, Magyar Távirati Irodai hírei 1920-1956 (Országos Levéltár), Nap Hírek, Napi tudósítások, 1920-1944, 1931.-Letöltve: 2019.02.01.