Gyóni Géza Sopronban

Hozzá-szólok
Betűméret
A Gyóni-ház

"Gyóni Géza (1884-1917) 1910-ben került Sopronba, mint a Sopron Napló, majd a Sopron szerkesztője. Gyóni azonban nem sokáig járhatta Sopron macskaköves utcáit Orsolya téri lakásából, mert az első világháború magával sodorta. Ekkor már nagy költő, aki oda merte kiáltani a hatalmasoknak:"Cézár, én nem megyek!", Przemysl várából pedig: "Csak egy éjszakára küldjétek el őket-Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket!". Versei az első világháború megrázó erejű magyar költőjévé avatták, akiből "nem hős halott, csak szürke rab" lett Szibériában. A költőt a fogolybánat és a lázadozás a néprontók ellen pusztította el 1917-ben Kraszkojarszkban. Azt a soproni házat, melyben egyszerű albérlő volt, a második világháború bombái tarolták le."

A képen az egykori Gyóni - ház (Orsolya tér 1.) látható.

---

Gyóni Géza soproni éveiről Simkovics Gyula írását ajánljuk, mely a Soproni Szemle 1963/2. számában jelent meg. Többek közt ebből tudjuk, hogy a költő, mielőtt az Orsolya téri épületbe költözött, annál a Borsch kárpitosnál bérelt szobát a Színház utcában, akinek várkerületi üzletéről honlapunkon is mutattunk egy felvételt korábban. Ez a fotó a Kapcsolódó bejegyzés alatt található linkre kattintva, míg a korábban említett Soproni Szemle szám az Ajánlott linkre kattintva érhető el.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép keletkezési ideje: 
1945 előtt
Kapcsolódó bejegyzés: 
Kapcsolódó kiadvány: 
Forrás: 

Sopron - Panoráma útikönyv-1960
Simkovics Gyula: Gyóni Géza soproni évei, Soproni Szemle, 1963/2.

Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1 940
3988-1607
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A fotó készítőjének életrajza: Zsabokorszky Jenő
A bejegyzés létrehozása: 2013. február 1.

Hozzászólások

Kovács Péter képe

Érdemes elolvasni a Soproni Szemle cikkét, sok érdekes dolgot közöl. Ebben a számban
még egy cikk található a Káptalan Terem történetéről, a restaurálásról. Szakál Ernő
visszaállította a 14. századi képet, de szó esik arról, milyen lehetett még korábban.