Harangszentelés 1926-ban

A soproni Evangélikus templom négy harangja közül a Nagy háborúban hadi célokra történt rekvirálások után 1916-ra mindössze egyetlen harang maradt, a Hűség-harang. 1922-ben kerülhetett csak vissza a templomba az újraöntetett Miatyánk harang - erről honlapunkon bővebben itt olvashat -, majd 1926-ban a Béke-harang és a Hősök harangja. Utóbbit 1926. július 22-én felvirágozott kocsin, ünneplő tömeg éljenzése mellett szállították át a Seltenhofer-cég Kis utcai (ma Pócsi utca) gyárából a templomba (ld. második kép, bár a felvételről csak annyit tudunk, hogy egy, a Seltenhofer gyárból 1926-ban szállított harang útjáról készült, így teljes bizonyossággal nem állítható, hogy a szóban forgó eseményt örökíti meg), ahol 1926. szeptember 19-én a Béke-haranggal együtt szentelték fel. A 219 hősi halált halt áldozat nevét magánviselő harang avatásakor Kapi Béla püspök a következőket mondta ünnepi beszédében:

"Nemes munkát végeztek a hívek, amikor nemes áldozatkészséggel megteremtették ezeket a harangokat, de egész munka csak akkor lesz ebből, ha szíveikben is megépítik a szeretet és béke harangját, hogy amikor a torony ércszava megcsendül a levegőben, tiszta visszhangra találjon a szívek harangjában. És a harangok szava akkor lesz Istennek tetsző, ha a katholikus és evangélikus tornyok harangszavai szeretetteljes megértéssel, szent összhangban együtt viszik az Úr elé a lelkek hódolatát."