Hoffmann Ödön cukrászdája

Hozzászólok
Hoffmann Ödön 1969-ben a cukrászda előtt
Hoffmann Ödön és Édi bácsi a cukrászda előtt
Édi bácsi
ifjabb Hoffmann Ödön unokatestvérei (Marek lányok: Julika és Ilike)
Várakozók a cukrászda előtt egy korábbi felvételen

G.Nagy Béla 1969-ben készítette a bejegyzés első fotóját Hoffmann Ödön cukrászmesterről, a Várkerület - akkor még Lenin körút - 4. szám alatti cukrászda előtt. Amikor a fotót G.Nagy László facebook oldalunkon közzétette, Edmund Hoffmann egy másik, a családi archívumból származó fotót is megosztott velünk, ennek készítési ideje sajnos nem ismert, de szintén a cukrászda előtt készült.

Gyerekkorom meghatározó helye volt "a Hoffmann". Nagypapám rendszeresen járt a hozzájuk kávégépet szervizelni, és azt már gyerekfejjel remekül átláttam, hogy megéri a papit elkísérni a munkába, ha éppen nem adódott iskolai kötelezettségem. Emlékszem, hogy a bejárattól jobbra volt a nagy, üveges süteményes pult, majd a pult és aztán a kávégép. A külső helyiségben is voltak asztalok, de volt egy kicsit szeparáltabb hátsó rész is. Emlékeim szerint a tejszín volt a "slágertermék", legalábbis nekem, akkor, az 1980-as évek elején. Míg várakoztam, kagyló formájú "tölcsérben" kaptam igazi, házi készítésű tejszínt. Erről egy másik meghatározó gyerekkori emlék is eszembe jut. Annak idején, amikor még nem lehetett habszifont kapni, - vagy csak nekünk nem volt -, mindig "a Hoffmannhoz" küldtek a szüleim tejszínért. Befőttes üveget kellett vinnem, rendszerint vasárnap délelőtt, hogy az ebéd utáni pudinghoz friss tejszín legyen otthon.
Hoffmann Ödön cukrászdája "intézmény" volt Sopronban, ami generációk emlékezetében él a mai napog és reméljük, még tovább is, ha "csak" itt, a Sopron anno-n is.

---
Bejegyzésünk további fotókkal frissült, G.Nagy László jóvoltából újabb két felvétel került fel honlapunkra, illetve Schöberl Miklós Béla is hozzájárult egy fotóval a bejegyzés teljesebbé tételéhez. A frissítésnek köszönhetően a második és a harmadik képen feleleveníthetjük Édi bácsi, azaz idősebb Hoffmann Ödön emlékét is, illetve a negyedik felvételen Hoffman család két hölgytagját, Marek Julikát és Ilikét is megismerhetjük. Az ötödik felvétel a korábban már bemutatott fotó, melyet Edmund Hoffmanntól kaptunk.

Egy város történetét nemcsak az épített környezet múltjának megismerésével fedezhetjük fel, hanem azáltal is, ha az egykor itt élt, hétköznapi emberekről megemlékezünk. G. Nagy Béla fotói számos alkalommal örökítették meg az "utca emberét ", olyan jellegzetes soproni arcokat, akikkel ha szembetalálkoztunk az utcán, rögtön tudtuk, ő "egy ismerős soproni", még akkor is, ha nevét vagy a foglalkozását nem is tudtuk. A fotós az 1970-es években számos ilyen ismeretlen ismerősökről készített felvételeket, akikre az utókor ma már szeretetteljes nosztalgiával gondol. Honlapunkon a "Jellegzetes soproni arcok" címke segítségével ezeket a portrékat, életképeket gyűjtjük össze. Kérjük, ha vannak személyes emlékeik a képeken szereplő soproniakról, írják meg őket nekünk. Köszönjük!

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép keletkezési ideje: 
1969
Kapcsolódó bejegyzés: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1969
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A fotó készítőjének életrajza: G. Nagy Béla
A bejegyzés létrehozása: 2014. október 12.

Hozzászólások

Friedrich Rezső képe

A vanília fagyi íze, még most is a számban...nem "porból lett". Mi lehetett az ajtó előtti sor oka a második képen??? /mert húsboltnál normális eset volt.../

Horváth Péter Pál képe

Télen nem készített fagyit. Talán a karácsonyi beiglire várnak...

Tarcsai Mária képe

Akkoriban inkább házilag készült a bejgli. Talán inkább habsüteményre várnak, mert csodálatos habsütiket lehetett ott kapni. Fehérek, rózsaszínek, halványkékek, halványsárgák, stb, magam is sokszor megcsodáltam....

Friedrich Rezső képe

Igaz! Én is inkább a karácsonyfára való "fondant" és habkarika vásárlásra tippelnék...vettük is "rendesen".

Tarcsai Mária képe

Annyira régen ismertem a Hoffmann cukrászdát, hogy akkor még Ödön édesapa, id. Hoffmann Ödön gyártotta a süteményeket. Persze az ifjabbik Hoffmann süteményeit és fagyijait is sokszor fogyasztottam.

Számomra nevezetes hely azért is volt, mert életem első randija abban az intimnek tűnő kisebb teremben volt. Kiderült, hogy mégsem volt annyira intim, mint gondoltam, mert másnap az egész baráti köröm tudott az eseményről...

Harkai László képe

Vasárnap.amikor kaptam-már amikor megérdemeltem-anyukámtól,vagy a nagymamámtól egy tizest,az volt ám a ,,királyság'',ahogy manapság mondják! Két forint volt a Hofmannál,meg a Hofferéknél is a négy gombócos fagyi,utána két forint a matiné a moziban,még maradt is a szűkebb napokra belőle!

Kalmár Lajos képe

A képen látható szállító eszköz egy házilag készített jármű volt.Erőforrása egy 125 cm Danovia motorkerékpár volt Előtte triciklivel emberi erővel meg hajtva szállították az árut utána egy Trabant combi lett átalakítva. Ezekre azért volt szükség mert a műhely a Tómalom utcában volt és onnan lett minden nap a friss árú elvíve a boltba.

Péntek György képe

Valóban, a karácsonyfára a díszeket mindig a Hoffmann-nál rendeltük. Az angyalkák, kosárkák, színes habkarikák, gyerek fejjel, az orrunk mindig oldalt a kirakat üvegén " lógott". Alig tudtuk kivárni a sorunkat, izgalom, készülődés, vágyakozás, micsoda emlékek kerülnek elő, pár kép láttán. Azt hiszem a köszönöm, kevés, ilyenkor.

Radics Pálné képe

Igen otlaktam a Lenin kr 2 be imádtam a fagyilyukat sütiket és Ödönbácsira is jól emlékszem ❤️