Igazságügyi Palota, Törvényszék, Magyar Királyi Törvényház

Hozzászólok
A Törvényszék épülete

Ha megnézzük a Lackner Kristóf utcában a 19. század legvégén felépített törvénykezési épület különböző elnevezéseit régi képeslapokon, láthatjuk, hogy egyszerre három néven is jegyezték az épületet. Igazságügyi Palota, Törvényszék, Magyar Királyi Törvényház. Hogy a különböző elnevezések milyen fogadtatásra találtak a város polgárainál a Millennium idején, arról a Sopron című napilapból értesülhetünk. A polémia híre országos szintűvé dagadt, így a Magyar Nyelvőr 1897-ben szintén beszámolt a helyi lap hasábjain megjelent eszmefuttatásokról. Ebből idézünk:

“Országszerte épülnek az „igazságügyi paloták". Sopronban is megépítették a központra gyűjtött törvénykező hivatalok épületét, a homlokzatára pedig ezt írták föl: M. kir. törvényház. E kifejezésnek a helyességét megtámadták a Sopron c. lap f. é. VII. 27-i számában, de már uo. a VII. 30-i számban talpraesett védelmét is olvassuk két cikkírótól. Az egyik hibáztatja az igazságügyi palotát, mint „irodából került mesterséges szóalkotmányt" (mely a német Justizpalast szolgai fordítása) s mint hosszú kifejezést, melyet kétségkívül igazsággá „csonkítana az a nép, mely nem a takarékpénztárba, de a takarékba, nem a telekkönyvi hivatalba, de a telekbe jár; mely nem betelekkönyveztet, de telekütet. — Mi az igazságügy a magyar népbelinek? Elvont fogalom, idegen világból való jövevény, melyről legfeljebb a követjelöltjétől hallott, vagy az ujsagjában olvasott. Ellenben a törvény, — az reális, az valóság, annyival inkább, mert alatta nemcsak közkötelező szabályt, de magát az igazság kiszolgáltatását, a szabály alkalmazását is értik. A magyar ember nemcsak a bíróság, de a törvény elé is megy; a bíró fölötte nemcsak ítél, de törvényt is lát. A törvényház magában foglalja az emberi fogalomkör egyik legfenségesebb alkotóját: a törvényt; ezt a magyar ember tiszteli, de az „igazságügyet?" ... Nem ismeri, de nem is szereti, se nem haragszik rá. Nincs viszonya hozzá. — És a törvényről azt mondja a mi szónk, hogy ez az épület a háza. Helyesen! Nincsen — úgy-e — vármegye, város palotája, csak városháza, vármegyeháza ? Mindezek a közéi, a közt szolgálják; ne akarjanak nagyobb urak lenni a gazdájuknál!" „Végül csak azt jegyzem meg, hogy a törvényház nem ötlet, nem csinálmány, de a nép száján élő szó. A falu, a bíró házát jelöli meg vele, mely a régi időben az igazságszolgáltatásnak is helye volt, jelenleg ismét az". „Az ilyen szót istápolni kell és ha alkalom adódik, kivenni a falusi rejtekéből és odaállítani a városiak elé, a nép nyelvalkotó ereje dicsőségére, magunknak okulására és megjavulására!" A másik cikkben ezt olvassuk: „Azt mondja Justus, hogy a törvényház olyan házat s benne oly testületet jelent, amely törvényeket hoz, gyárt. Ez állítással szemben pedig az igazi magyar nyelvérzék egészen mást tanít, azt t. i. hogy a törvényház olyan ház, ahol igazságot szolgáltatnak vagy még magyarábban : a hol törvényt látnak. ímhol rá a kézzelfogható példa. Az alföldi tősgyökeres magyar falvakban a törvénybiró szolgáltatja ki az igazságot a civakodó felek közt, azt a helyiséget, ahol ez az ítélkezés történik, a nép törvényháznak nevezi. Pedig ott, úgy-e, nem törvényt gyártanak ? . . . Sőt ha a megye székhelyén, a törvényszéknél akad is a népnek dolga, akkor is azt mondja, hogy a nagy törvényházba vótam”. „A magyarság szempontjából lehetetlen még Justusnak ama kifejezését megjegyzés nélkül hagynom, hogy a törvényházra azt mondja: „amely tulajdonképen nem is ház, hanem palota". Nagyon gyönge érvelés az „igazságügyi palota" mellett. Ezek szerint tehát az országházat is országpalotának kellene hívnunk és csodálatos, mégsem tesszük, pedig az is van talán palotának olyan palota, mint a soproni törvényház". Sajnos, az új országházat is törvényhozási palotának, parlamenti palotának stb. kezdik nevezgetni idegen minták szerint, holott a régi jó magyar szokás csak országháznak kívánja azt, akármilyen ékes lesz is.”

A korabeli újságcikket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.

A napjainkban kollégiumnak otthont adó épületről további bejegyzéseinket a Törvényszék címkére kattintva olvashatják.

Kép típusa: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1900-as évek eleje
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1911
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2021. február 22.

Hozzászólások

Horváth Péter Pál képe

Az épület tervezője az akkori Magyarországon épült /legtöbb/ igazságügyi és börtönépület megálmodója.Többek közt, Ő tervezte a Sopronkőhidai börtönt is. Ezért található rengeteg városban hasonló megjelenésű igazságügyhöz kapcsolódó épület ...