Ikva-parti fűzek

Hozzászólok
Ikva-parti fűzek

Az öreg fák sorban a felénk folyó patak partján állnak a télben. Ha majd olvad a hó, a vízben is. Távoli földszintes ház jelzi, hogy emberek vannak arrafelé. Ember erre főként akkor járt, amikor fűzfavesszőt gyűjtögetett. A 19. század második felében például a Geiger kosárfonó család valamelyik tagja. Történetüket megírtam 2008-ban a Geigerék színes krónikája c. pályamunkámban, ebből idézek:

"A rendezetlenül folyó Ikva és a Rák-patak ártere, nedves rétjei kedvező élőhelyei voltak a fűzfaféléknek. (...) A Nagyuszoda környékén tenyésző füzesek emlékét - néhány fán kívül - máig őrzi a Fűzfa sor elnevezés. (Jóval messzebb, a várostól délre, az erdőkben a Füzes-árok, a Füzesároki forrás és a Fűzfa-forrás ugyancsak.) A munka alapja a vesszőszedés. Ennek a gyűjtögetésként meghatározható tevékenységnek leginkább augusztusban és ősszel volt az ideje, de görbekésükkel vágták a fűzvesszőt máskor is, ha megérett. A késő ősszel és télen felhalmozott vesszőket nagy üstökben kb. két óra hosszat főzték, míg a hajuk le nem hasadt. A főzéssel a vessző színe téglavörössé változott, de használták festésre a nyírfa és égerfa kérgének levét is. A hántolás, főzés, festés inkább a nők feladata volt, utánuk következtek a férfiak a vesszőfonással és kaskötéssel. Karórendszerre font készítmények voltak a varsák, másféle halászati eszközök, méhkasok, galambkosarak, egyéb kosarak, amelyeket az asszonyok 20-30 kilónyi teherrel megrakva, a fejükön egyensúlyoztak. És persze a (...) széltében-hosszában használt puttonyok. (...)"

Az 1847. évi Iparműkiállításon Geiger Márton mint "kosár- és kocsikas fonó Sopronban" szerepel. Kiállított tárgya: "Nádból való virágkosár állással együtt". Később sem találkozhatunk bőséggel kosárfonókkal a városban. Mesterremeke kapcsán azonban meg kell említenünk Grieszler Károly nevét. 1929-ben a Festetics-majorban tartott fenn műhelyt. A mesterremek a Várostorony volt, nádból, fonva. Akkor azt írtam, hogy a múzeum asztalos-műhelyében van. Nem néztem utána. Fényképe mindenesetre látható a pályamunkámban.

/Az idézett pályamunka pdf-formátumban letölthető honlapunk Dokutárából, ld. Kapcsoló dokumentum. - A szerk./

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1932
Kapcsolódó dokumentum: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1932
3339-327
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Hárs József
A fotó készítőjének életrajza: Mende Gusztáv
A bejegyzés létrehozása: 2016. november 30.

Hozzászólások

Németh György képe

Kisgyerekként (39-41) a nádból (vesszőből?) fonott, fehérre festett várostornyot láttam. A készítője öreg emberként a Széchenyi tér padjain szokott üldögélni a művével együtt.Kis kosárka is volt előtte, apró pénz hullott bele....Nem akarom az emlékét megsérteni, nem tudom azonos volt-e az itt névvel említett mesterrel.