Lőver-Lővér-Lövér

Hozzászólok
Lővereki részlet

Lőver-Lővér-Lövér. A lőver szó jelentése nagyban függ attól, hogy kisbetűvel vagy nagybetűvel írjuk le. Amennyiben kisbetűvel írjuk, egy házat jelent a zöldövezetben, amennyiben viszont nagybetűvel írjuk, akkor éppen magát a területet jelöli. A Lőver szó németes írásmódja Löwer - hiszen a németben nincsen hosszú ő- , mely írásmódot Trianon után Löverre magyarosítottak. Jelen állás szerint a helyesírási szabályok alapján Lövért kellene használnunk, de a köznyelvben ugyanígy elterjedt a Lővér szó is, mint afféle kompromisszumos javaslat. A soproniak napjainkban egyértelműen és határozottan a Lőver szó mellett teszik le a voksukat - akár a tulajdon-, akár a köznévről legye szó. Ami magát az elnevezését illeti, két fő érv csap össze a lövér szó eredetét illetően. Sokan állítják, hogy a lövérek a IV.Béla idején a területen élt királyi íjászok voltak s innen ered az elnevezés is, Szabó Jenő azonban - aki a területről 1942-ben Lövér címmel könyvet írt -, úgy véli, hogy a szó eredete a Leber-Berg szőlők nevéből ered. Bárhogyis van, mind helyesírásában, mind elnevezésének eredetében feladja nekünk a leckét a mi szeretett zöldövezetünk.

Az elnevezéssel kapcsolatban természetesen jelen sorok pusztán gondolatébresztőként szolgálnak. Honlapunk Dokutárából azonban letölthető Hárs József Pro Urbe díjas helytörténész a téméban írott rendkívül olvasmányos tanulmánya, mely tudományos alapossággal fejtegeti az elnevezés hátterét.

A témában megosztotta velünk gondolatai Légrádi Imre, a Széchenyi István Gimnázium nyugalmazott tanára is, az ő írását is Dokutárunkban, itt érhetik el.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép keletkezési ideje: 
1930-as évek
Kapcsolódó kiadvány: 
Forrás: 

Kubinszky Mihály: A régi soproni Lőver

Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1935
1722-3353
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A fotó készítőjének életrajza: Zsabokorszky Jenő
A bejegyzés létrehozása: 2013. február 10.

Hozzászólások

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Kiegészítésképpen annyit, hogy a "hibrid elnevezést" 1933. októberében Rábel László kezdeményezésére vezették be.

Friedrich Rezső képe

Ha a köznyelvi, elsősorban soproni, használatot veszem alapul, akkor a leggyakrabban a "Lőver" kifejezés idéződik fel bennem. Szüleim, rokonaim, idősebb ismerőseim által. A "Lővér/Lővérek" kifejezéssel inkább a nem bennszülöttek esetében lehet találkozni...
A soproniak: "kimentek a lőverekbe..." Én így látom...

Wallon-Hárs Viktor - webmester képe

A témáról részletes értekezés itt olvasható édesapám tollából: http://harsjozsef.hu/sites/default/files/irasok/palyazatok/1997_Lover.pdf

Friedrich Rezső képe

Újraolvasva az írást, megnyugodtam, hogy nagy marhaságot nem állítottam...ragyogó tanulmány!