Machatsek Gyula (1899-1921)

Hozzászólok
Machatsek Gyula (1899-1921)

Erdőmérnök hallgató volt, tartalékos hadapród őrmester, a Nyugat-magyarországi felkelőharcok fiatal katonája, aki a második ágfalvi csatában halt hősi halált. Neve a hazaszerető soproni ifjúság ónfeláldozásának, halálig tartó hűségének jelképévé nemesedett.

Szombathelyen született 1899- október 12-én. Édesapja Machatsek Alfréd soproni postalófelügyelő volt, édesanyja pusztarádóczi Boda Zsófia. A soproni római katolikus elemi iskolában, majd a Szent Benedek rendi gimnáziumban nevelkedett. A felső négy osztályt az Evangélikus Líceumban végezte. Hatodikos gimnazistaként önként jelentkezett katonának. 1917 őszén sorozták be; a soproni 18-as honvéd gyalogezredben szolgált majd Pozsonyba került a tiszti iskolára. Közben - szabadsága idején - hathetes tanfolyamokon a líceum felső osztályait is elvégezte.

1918 tavaszán a román fronton súlyosan megbetegszik; visszatér Sopronba és 1919- augusztus 28-án leérettségizik. 1920. március 5-én iratkozik be a Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki főiskola erdőmérnöki karára. Amikor az antant Ausztriának ítéli Sopront és a Nyugat-magyarországi területeket, a főiskola Ifjúsági Köre elhatározza a fegyveres ellenállást. Machatseket Rohoncon (Rechnitz) - nyári vakációzás közben - éri utol a "behívó". Veszélyben a haza! És ő azonnal indul... Édesapja kérő szava nem tudja eltántorítani elhatározásától, édesanyjának pedig kíméletből el sem árulja, miért kell visszatérnie Sopronba. Machatsek ott van - sok derék társával együtt - a 48-as laktanyában, mikor a felkelő haditanács kimondja: a nyugati részeket fel nem adják, ha kell; fegyverrel és életük árán is megvédik azt.

1921. augusztus 28-án kezdetét veszi a Nyugat-magyarországi felkelés. Főiskolások és veterán frontkatonák, tiszti különítményesek és középiskolás diákok vállvetve indulnak harcba az ősi határok megvédéséért. Szeptember elején az osztrák csendőrség már Sopron elfoglalására készül. A maroknyi, de elszánt magyar irregulárís erők azonban elébük vágnak.

1921. szeptember 8-án három irányból egyszerre támadnak az Ágfalván csoportosuló osztrák csendőrségre. Somogyváry Gyula híres regénye, az És mégis élünk így idézi meg a támadás drámai pillanatát: „Némán, hangtalanul, lihegve baktat az ágról szakadt nép. Fölötte csillagok, körötte sötétség, zsebében töltény, a vállán fegyver... Pesten most visít a bárokban a dzsessz, az emberek a holnapi tőzsdenyitásra gondolnak... vagy az Eskütt-féle panama taktikai kihasználását forgatják a fejükben és itt, Sopron határában, egy csapat görhes diák meg néhány Isten tudja honnét ide vetődött, hazátlan rongyos - ütközetbe botorkál az éjszakában.” A kora hajnali órákban a gyilkos osztrák puskatűzben Machatsek Gyula is halálos sebet kapott. Ott halt meg az ágfalvi síneken két társával, Szechányi Elemérrel és Pehm Ferenccel együtt. Sopron szeptember 10-én temette el a hősöket. Nemcsak a szülők és hozzátartozók, nemcsak a bajtársak és az alma mater, hanem - az antant tiltakozása dacára - az egész város kísérte el őket utolsó útjukra. Ostenburg Gyula, Sopron városparancsnoka, Machatsek leckekönyvébe záradékul ezt írta: „Machatsek Gyula a haza védelmében 1921. szeptember 8-án az ágfalvi ütközetben hősi halált halt.”

A „mindhalálig hívek” között alussza örök álmát az ősi Szent Mihály-templom tövében. Ha kimondjuk a szót Civitas Fidelissima — gondoljunk rá is, aki 22 éves életével voksolt arra, hogy Sopron magyar maradjon.

Az írás az Aranykönyv 2000. című kötetben jelent meg és a szerző hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2000.
Írta és összeállította Sarkady Sándor és ifj. Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor

:::
Machatsek Gyula emlékét Sopronban 1996 óta utca őrzi.

Machatsek Gyula végső nyughelye része a Nemzeti Sírkert programnak. A programban szereplő, egykor köztünk élt neves soproni polgárok életútját egy 2017-ben Nemzeti Sírkert - Sopron címmel megjelent kötet dolgozta fel, ebből idézünk:

A Nemzeti Sírkert fogalma
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság jogosult dönteni temető, hősi temető, hősi temetési hely, temetkezési emlékhely és temetési hely Nemzeti Sírkert részeként történő nyilvántartásba vételéről, illetve a Nemzeti Sírkertbe tartozó temetők, temetési helyek meghatározásáról.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság értelmezése szerint a Nemzeti Sírkert olyan virtuális, vagyis nem egy konkrét temetőhöz vagy parcellához köthető, hanem Magyarországot lefedő sírkert, amelybe a nemzet jeles halottainak temetési helyei tartoznak. A Nemzeti Sírkert részévé minősítés minden esetben az elhunyt életművének megítélése alapján történik. A minősítésnél döntő szempontnak az számít, hogy a szóban forgó személy jelleme, cselekedetei, műveltsége és tehetsége révén a közélet, a politika, a tudomány, a kultúra, a vallás, a gazdaság vagy a sport területén maradandót alkotott, illetve a hazát önfeláldozóan szolgálta, s így elvitathatatlan és a közösség által elismert érdemekkel bír. Mindezek alapján pedig, minthogy tevékenységével a nemzet érdekeit szolgálta, az ország fejlődését előmozdította, valamint hír nevét öregbítette, az utókor megkülönböztetett kegyeletére számot tarthat.
(Részlet Vörös Ákosnak a Nemzeti Sírkert - Sopron című kötethez írt bevezetőjéből.)

Machatsek Gyuláról a kötetben részletesebben is olvashatnak.

Kép típusa: 
Kapcsolódó bejegyzés: 
Kép keletkezésének éve: 
1899
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés létrehozása: 2018. december 19.