Magyarország első tornacsarnoka

Hozzászólok
Magyarország első tornacsarnoka
Magyarország első tornacsarnoka

Korabeli képeslap az 1867. szeptember 22-én nagy ünnepség keretében megnyitott, Mechle Ferenc tervei alapján épült papréti tornacsarnokról, mely Magyarország első tornacsarnoka volt. Udvarán később korcsolyapályát és teniszpályákat is létesítettek. Az épület hazánk sportéletében elfoglalt jelentős szerepét 1996 óta emléktábla is jelzi a homlokzaton. (2.kép

Az építtető Soproni Torna- és Tűzoltó Egyletről bővebben is olvashatnak honlapunkon.

Mechle Ferencről számos érdekességet megtudhatnak Mechle Károlynak a bejegyzéshez érkezett hozzászólásából a szöveg alatt.

Az itt bemutatott képeslap Preidl Zoltán soproni képeslap- és fényképgyűjtő kollekciójának egyik darabja. Ezúton fejezzük ki köszönetünket Zoltánnak, hogy lehetővé tette az anyag bemutatását honlapunkon. A gyűjteményben szereplő képeket folyamatosan tesszük közzé, az egyes darabok a Preidl Zoltán gyűjteménye címkére kattintva listázhatók ki. A gyűjtő Facebookos oldalának linkjét a Kapcsolódó és ajánlott link alatt találják.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1800-as évek vége
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1898
3821-1772
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A fotó készítőjének életrajza: Bárdics József
A bejegyzés létrehozása: 2020. január 27.

Hozzászólások

Mechle Károly képe

Csodás fotó, nagy örömmel konstatáltam, hogy ennek a fantasztikus jelentőségű (a történelmi Magyarország első, kifejezetten sportolás célját szolgáló!) épületnek előkerült egy létrejötte pillanatát bemutató dokumentuma. Az öröm részemről azért is indokolt, mert régóta igyekszem összegyűjteni minden, az épülettel kapcsolatos anyagot, információt. A bejegyzés említést tesz Mechle Ferencről, mint tervezőről, - ezzel kapcsolatban szeretném az alábbi kiegészítést tenni. Mechle Ferenc (szül. 1831-ben) valójában építőmester volt, aki az akkori technológiai színvonal ismeretében elképesztően rövid idő alatt építette fel ezt a remek épületet, amit szerencsére nemrégiben szépen felújítottak. Ő egyébként a kilenc, felnőtt kort megért gyermek közül hatodik volt a sorban a Sopronban 1815-ben kőfaragó dinasztiát létrehozott Mechle József és Russ Katalin által alapított családban. Az általa Sopronban kivitelezett épületek közül ez a legjelentősebb. Testvérbátyja, Mechle József (1830-1906) vitte tovább a kőfaragó üzemet, az ő idejében épült fel a sopronanno.hu oldalon többször is bemutatott, a régi soproniak által jól ismert Kőfaragó téri egykori Mechle kapu. Mindketten a katolikus öreg-temetőben nyugszanak.
Szívből gratulálok a fantasztikus gyűjteményhez! Mechle Károly

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Kedves Károly! Nagyon köszönöm a hozzászólást, sajnos nekem nem voltak ismereteim Mechle Ferencről, őszintén megmondom, titkon bíztam benne, hogy Ön "kisegít" majd pár gondolattal. Örülök, hogy megtette.

Mechle Károly képe

Kedves Mónika, örömmel tettem, és ha megengedi, még néhány adalék a témával kapcsolatban. A Sopron 19. századi építészetével foglalkozó szakirodalom szerintem legmértékadóbb kiadványa az Akadémiai Kiadó által 1988-ban megjelentetett könyv Winkler Gábor munkája alapján, mely a korszak összes jelentős és kevésbé jelentős építész alkotójának életművét mutatja be. Ezen életművek többségére elmondható, hogy a mai napig velünk él, a mai Sopron jellemző arculatát formálták és határozzák meg mindennapjainkban is. Ennek a rendkívül alapos munkának a megállapításaira, elemzéseire hivatkozva teszem meg további kiegészítéseimet Mechle Ferenc életművével kapcsolatban. A szerző a nagyok, a Sopronban legtöbbet és legmaradandóbbat alkotó építőmesterek, így a Hild-, a Handler-, a Schármár építészfamíliák, a bécsiek és budapestiek mellett megemlékezik a kisebb jelentőségű építőmesterekről, így Mechle Ferencről is, akivel kapcsolatban az alábbi összegzést teszi a könyvben:
"Mechle Ferenc 1834-ben (1831-ben: megj. tőlem) született, a céhbe 1858-ban vették fel. Jelentősebb feladatai közül csupán egyet ismerünk: 1867-ben ő építette a város tornacsarnokát. Az 1860-ból származó Magyar utca 13. sz. ház egyemeletes utcai homlokzatát terve szerint kőből faragott, gótizáló ablakkeretezések sora díszítette volna; a kivitel azonban eltért az eredeti elképzeléstől. Ő építhette a Kőfaragó tér 1. sz. házat is, amelyben hosszabb ideig műhelye is volt." A relatíve kisebb léptékű életmű Mechle Ferenc sajnálatosan rövid életének is köszönhető, mindössze 38 évet élt, 1869-ben tüdővészben meghalt. A továbbiakban Dr. Horváth Zoltán egykori levéltárigazgató "A dualizmus kori Sopron gazdasági élete" című művéből idézünk: "Ferenc harmincéves korában, 1865. január 28-án kötött házasságot Hild Máriával, Hild Károly kőfaragó leányával (összekapcsolva így Mechlééket a Russ-Hild-Schármár családi csoporttal)."
Érdekesség még ugyanebből a forrásból idézve, hogy ebben a korban az építési vállalkozók a kivitelezéshez szükséges meszet maguk állították elő, ennek érdekében a várostól béreltek mészégető kemencéket. Így a többiek mellett Mechle Ferenc is 1860. szeptember 20-án három év időtartamra kötött bérleti szerződést a várossal a Kurucz-dombon - mészégető kemencénként 20 forintos díjért - 3680 nöl, 2 kemence használatáért. Szomorú, egyben érthető végjátéka a történetnek, hogy a korán elhunyt Mechle Ferenc műhelyét 1870-ben Schármár János vásárolta meg.
Köszönöm figyelmét, üdvözlettel: Mechle Károly

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Kedves Károly, Nagyon hálás vagyok, amiért ebből két nagyszerű, általam is ismert és használt könyvet segítségül hívva ilyen precíz képet adott Mechle Ferencről. A hozzászólására a bejegyzés szövegéhez illesztett extra mondatomban is felhívtam az olvasók figyelmét. Köszönöm!